A brit zenei élet, az előadók és a zeneipari szereplők túlnyomó többségben az ország az EU-ban maradását támogatták; nemcsak sztárok sora nyilatkozott így, hanem például közös nyilatkozatot adott ki a Universal Music UK és a független Beggars Group vezetője.
A szavazás végeredménye a legtöbb zenészt sokkolta, sokan durva szavakkal reagáltak a Twitteren; és megkezdődött annak a felmérése is, hogy mi várható a zeneiparban. Előre kell bocsátani, hogy még rengeteg a bizonytalanság (számos forgatókönyv létezik onnan, hogy Skócai megvétózza a kilépést, odáig, hogy szétesik az Egyesült Királyság), és ha tényleg jön a kilépés, akkor egy kétéves tárgyalási folyamat előzi meg. Valamint persze az általános gazdasági felfordulás, visszaesés minden iparágban érezteti a hatását.
Ezzel együtt a Billboard több cikke, a Pitchfork átfogó írása, és a Music Business Worldwide nyilatkozatgyűjteménye alapján összegyűjtöttük, hogy mit várnak a szakértők. A legtöbb kommentár a brit zeneipar kilátásaival foglalkozik, de mi próbáltuk kiemelni az EU-tagokra, így ránk is vonatkozó prognózisokat.
Koncertek, turnék, fesztiválok
A munkaerő szabad mozgását szinte bizonyosan korlátozni fogják a tárgyalások eredményeként. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az EU-ban fellépő brit zenészeknek, valamint a Nagy-Britanniában fellépő, EU-tagországból érkező előadóknak munkavállalói vízumot kell szerezniük, továbbá ahhoz is külön papírok kellenek, hogy a hangszereket ne vámolják meg. Mindez idő- és pénzigényes, sok bizonytalanságot szül. Ráadásul kizárt, hogy az utazás költsége (például a repülőjegyek ára) viszont növekedni fog.
Mindez főleg a kisebb zenekarokat, turnészervezőket tántoríthatja el egy Nagy-Britanniára és az EU-ra is kiterjedő turnétól. A Live Nation brit és európai vezetője már nyilatkozott arról, hogy az óriáscég üzletmenetét nem fogja lényegesen befolyásolni a kilépés, bár rövid és hosszú távon is érinti őket például a valutaárfolyamok ingadozása. Mindennek az általános kulturális hatására is többen figyelmeztettek: egy turné nem csak az adott előadónak fontos, hanem a zenei színterek közötti „kölcsönösen megtermékenyítő hatás” miatt is.
Arról csak nagyon feltételes találgatások vannak, hogy a turizmusra hogyan hat a kilépés; mindenesetre ha nehezebb lesz az egyszerű (nem munkavállalói) utazás is Nagy-Britannia és az EU között, akkor az a fesztiválturizmusra is rossz hatásal lesz, mindkét irányba.
Gruff Rhys (Super Furry Animals) walesi zenész dala még a kampány alatt született
Fizikai kiadványok
Először is ott van a vámok – egyelőre nagyon bizonytalan – kérdése. A kontinentális Európában a teljes piac negyedét brit „export” adja; van olyan piac, Hollandiáé, ahol a brit zene részesedése egyharmad. Ennek nyilvánvalóan nem fog jót tenni, ha vámok növelik a fizikai hordozók költségeit; vagy ezt „lenyelik” a kiadók, és ezzel csökken a profitjuk. Ráadásul a brit kiadók jórészt más EU-országokban gyártatják a lemezeket (ez a CD-kre és a vinylre is igaz), ami tovább növeli majd az áraikat.
A kilépést támogatók egyik érve az volt, hogy az EU-n kívül könnyebb lesz kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat tető alá hozni olyan fejlődő piacokkal, mint Kína vagy India. A kiadók többsége azonban inkább más európai országokba exportál (kb. felük bevételeinek legalább negyedét ebből szerzi, ötödük pedig több mint háromnegyedét), és bár Kína meghódítása már egy ideje a zeneipar sokat hangoztatott céljai közé tartozik, rövid távon bizonyosan sok kiadó még csak nem is álmodhat erről.
Mindezek a hátrányok inkább a kis kiadókat fogják érinteni, azonban nem szabad azt hinni, hogy a majorökre nem lesz komoly hatással a Brexit. „Nehéz elképzelni, hogy egy multinacionális kiadó komoly A&R-költségvetést adna a brit leányvállalatainak, ha komoly akadályai vannak annak, hogy erről a piacról kitörjön egy előadó” – mondta a brit kiadók szervezete, a BPI elnöke. Hozzá kell tenni ehhez, hogy számos iparági szervezet vezetője azt nyilatkozta, hogy mindent megtesznek, hogy a brit zene ugyanolyan erős maradjon, mint volt, de konkrét lépésekről nem szóltak.
A brit kiadók nehézségei közvetlenül nem érintik az EU-s székhelyű cégeket, de aligha valószínű, hogy a fogyasztók majd a dráguló brit zenék helyett inkább helyi előadókat vásárolnak; a csökkenő piac pedig nekik is árthat.
További probléma, hogy a terjesztésben sok bevándorló dolgozik. A legnagyobb brit független terjesztő cég, a Proper Music raktáraiban a munkások harmada más európai országokból érkezett. Ezekre a munkákra kevés a brit jelentkező, ezért kérdéses, hogyan tudnak tovább működni, ha nem számíthatnak az olcsó (feltehetően főként kelet-európai) munkaerőre.
Szerzői jogok, digitális piac
Nagy-Britannia kilépése azt is jelenti, hogy a szerzők jogok EU-szintű felülvizsgálatából, valamint a digitális közös piacból is kimarad az ország. A Google és más amerikai óriáscégekkel folytatott csatározást a zeneipari szereplőknek saját kormányuknál lobbizva kell megvívniuk. Ez nem szükségképpen rossz számukra – ugyanakkor többen mondják, hogy az európai országok között nem pont Nagy-Britannia a leghíresebb arról, hogy nagyon nagy becsben tartaná a szerzői jogokat, illetve hogy a múltban komolyan akadályozta volna az amerikai óriáscégek akaratának érvényesülését. Egy EU-szintű tárgyaláson nagyobb a lobbiereje az egységesen fellépő kreatív iparágnak.
Az, hogy kimaradnak az egységes digitális piacról, megnehezíti az új brit digitális szolgáltatók belépését a nagyon fontos EU-s piacra, illetve fordítva is: az EU-ból induló szolgátatások megjelenését a brit piacon.
Kulturális támogatások, kvóták
Számos, főleg a feltörekvő, újító zenészeket, valamint a különböző kultúrák közötti párbeszédet támogató EU-s program van, és ezekből a brit zenészek illetve rendezvények nagy arányban részesültek. E támogatások sorsa is bizonytalan lesz ezután. Azt pedig tényleg nem lehet megjósolni, hogy a maradó tagországok kulturális szervezetei ezután kevesebb versenytárssal szembenézve, nagyobb eséllyel pályáznak majd, vagy az EU-s kulturális költségvetés arányosan csökkenni fog-e.
Inkább a filmipart érinti, hogy több országban vannak kvóták, például az EU-s gyártású filmek, műsorok minimális arányára. Szintén inkább a filmekre jellemző, hogy több ország cégei vagy kulturális intézményei közösen finanszírozzák egy-egy alkotás elkészülését, ami ezután jóval nehezebb lesz. (Erről bővebben lásd az Index cikkét.)
Categories: Hírek
Leave a Reply