A Kickstarter a számos hasonló oldal között a legnevesebb; többek között itt szedett össze 1,2 millió dollárt a közösségi finanszírozás nagyasszonya, Amanda Palmer. Míg kezdetben a filmes, zenés és más kreatív projektekről volt ismert, már több szó esik arról, hogy a Kickstartert használják új kütyük (például az első okosórák), illetve független videojátékok finanszírozására. Pedig kb. 24 ezer zenei projektre szedték össze itt sikeresen a kitűzött összeget, csak éppen túlnyomó részük 20 ezer dollárnál (5,5 millión forintnál) kevesebbet, vagyis ezek a sikerek nem olyan látványosak.
A cég azonban 2015-ben elhatározta, hogy több lesz a finanszírozás semleges platformjánál, segíti a kreatív iparágak munkáját. 2015 végén jelentették be, hogy a zenével foglalkozó csapat élére kinevezték Molly Neumant, aki a meghatározó Lookout! Records egyik tulajdonosa volt, és a független kiadók amerikai szervezetének (A2M) alelnöke.
Molly Neuman zenészként, a Bratmobile nevű riot grrrl zenekar dobosaként került a zeneiparba
Molly Neumannal néhány hónapja a Billboard, a napokban pedig a Music Ally készített interjút. Bár viszonylag kevés konkrétummal szolgálnak, az kiderül belőlük, hogy a Kickstarter csapata segíteni kívánja a zenészeket egyrészt a pénzgyűjtő kampányban – például abban, hogyan lehet vonzó történetet kerekíteni a kérés köré, megfelelő képi világgal, videókkal megtámogatni ezt -, másrészt utána is: a promócióban, terjesztésben, gyártásban (például ha albumot finanszíroznak a rajongók). Az egyelőre nem világos, pontosan hogyan; „folyamatosan egyeztetnek” a gyártási-terjesztési folyamat résztvevőivel.
Az eddig passzív, pusztán felületet adó (és azért a pénz 5%-át levonó) platformon azok indítottak gyűjtést, akik maguktól rátaláltak; Molly Neuman viszont szeretne aktívan részt venni a zenei közösség életében, vagyis (bár ezt ilyen egyértelműen nem mondja ki) megkeresni olyanokat is, akik maguktól nem gondolnának egy Kickstarter-kampányra.
Továbbá keresik a kapcsolatot a zeneipar „hagyományos” szereplőivel is. Ez azért érdekes, mert a sajtóban gyakran úgy állítják be a közösségi finanszírozást, mint a hagyományos zeneipari struktúra alternatíváját: nem kell elkötelezni magunkat egy kiadónak, lemondani jogokról stb., hiszen ha van elég rajongó, akkor majd ők mindent fizetnek! Neuman szerint inkább úgy kell felfogni, hogy a Kickstarter „megerősítheti a zeneipar alapzatát”. A kiadók (főleg a kisebbek, kevésbé tőkeerősek) használhatják a beruházás kockázatának csökkentésére, mondjuk arra, hogy teszteljék: piacképes-e egy szerződtetett előadó aktuális projektje. Illetve akár az A&R-t is segítheti: a sikeres kampányt folytató zenekarokra lecsaphatnak a kiadók. Mint ahogy a tech világban gyakran előfordul: egy új termékötletet először itt tesztelnek, hogy lesz-e rá kereslet, és ha igen, akkor következő körben („hagyományos”) befektetők is beszállnak.
Másfelől azok az előadók, akik szeretnének lemezszerződéshez jutni, jóval előnyösebb pozícióból tudnak tárgyalni, ha már egy sikeres pénzgyűjtő kampányt fel tudnak mutatni, és így tisztában vannak az értékükkel, piaci vonzerejükkel. Vagyis míg a hírekbe általában az Amanda Palmer, TLC vagy legutóbb De La Soul kaliberű előadók kampányai kerülnek be, a Kickstarter szeretné, ha jóval több kisebb, akár még kezdő zenész is hozzájuk fordulna.
Továbbá még idén újraindítják a Drip.fm-et. Ez az előfizetéses oldal 2012-ben indult, nagyjából azzal a filozófiával, amit később sikeresebben (és más művészeti ágakban, pl. képregényeknél) a Patreon terjesztett el, majd a Bandcamp is magáévá tette: nem egyszeri, nagy projektekre gyűjtik itt a pénzt, hanem rendszeres adományokat kérnek a rajongóktól, vagy havonta kisebb összegeket, vagy egyes – kisebb lélegzetű – „alkotások” megjelenésekor (pl. videók, dalok, vagy Amanda Palmer esetén általában: „dolgok”). A Drip.fm-en zenészek mellett kiadók is ajánlottak havi előfizetési díjért rendszeres – köztük exkluzív – megjelenéseket, a független világ olyan meghatározó cégei is, mint a Domino, a Sub Pop, a Skrillex-féle Owsla, a Stones Throw, a Ninja Tune, a Ghostly International, a Fool’s Gold.
A Drip.fm azonban idén majdnem bezárt, csak az utolsó pillanatban vásárolta fel a Kickstarter (utóbbinak ez volt az első akvizíciója). A „jövő rajongói klubja” talán még idén újraindul; részletek egyelőre nem ismertek, mindenesetre Molly Neuman szerint a rajongókkal való folyamatos kapcsolattartásra helyezik majd a hangsúlyt. (Bár az is kérdés, mit jelent az „újraindulás”, hiszen most is él a Kickstarter alatt a Drip.)
Categories: Hírek
Leave a Reply