Az Artisjust is tagjai között tudó Armonia online tartalomszolgáltatók jogosítását egyszerűsíti le, és segít a közös jogkezelőknek az adatok feldolgozásában, ezáltal a pontosabb és gyorsabb jogdíjfizetésben is. Az Armonia nyáron új mérföldkőhöz érkezett: többé nem csak munkacsoportokban látja el feladatait, hanem ügyvezetőt is kap a digitális világban nagy múlttal bíró Virginie Berger személyében. A szövetség bővült is: immár az osztrák (AKM) és a kanadai (SOCAN) zenei repertoár szerzői jogait is a fedélzeten tudhatja. Összefoglaljuk, hogy mi az Armonia, mit csinált eddig, milyen problémákban segít, és miért jelentős ez a magyar szerzők számára.
Mi az Armonia?
Az Armonia egy nemzetközi szövetség, amelynek közös jogkezelő szervezetek a tagjai. Célja, hogy a zenék online felhasználásának jogosítása egyszerűbbé váljon a tartalomszolgáltatóknak. Vagyis ha egy nemzetközi streaming szolgáltató elérhetővé szeretne tenni a magyar, francia, belga stb. műveket, az ehhez szükséges szerzői jogdíjtárgyalásokat egy helyen tudja elvégezni: elég az Armoniához fordulnia az online felhasználás engedélyei miatt.
Emellett az Armonia segítséget nyújt a tagjainak, hogy a digitális zeneszolgáltatóktól érkező letöltési és streaming adatokat gyorsabban és hatékonyabban tudják feldolgozni, és így pontosabban és hamarabb tudják kifizetni a jogdíjösszegeket a szerzőknek.
Az Armonia újabb mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy többé nem csak munkacsoportokban látja el feladatait, hiszen ügyvezetőt kapott Virginie Berger személyében. Berger egy párizsi médiatanácsadó cég, a DBTH alapítója, korábban dolgozott többek között a Microsoftnál, és a Myspace marketing igazgatója is volt. „Az Armonia már eddig is több nemzetközi jogosítási megállapodást kötött digitális szolgáltatókkal, ráadásul piacvezető informatikai platformot fejlesztett a jogosított zenék beazonosítására. Ez már elég vonzerőt jelent ahhoz, hogy még több közös jogkezelő repertoárját becsatoljuk a szolgáltatásba, és így még vonzóbbá váljon a digitális zenei szolgáltatók szemében az Armonia, akik nekünk köszönhetően egyetlen közvetítővel tárgyalhatnak a zenék jogszerű felhasználásáról” – mondta az újonnan kinevezett igazgatónő, aki július elsejétől hivatalosan az Armonia vezetője. (Vele készült interjúnk itt olvasható.)
Az összefogás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közelmúltban már az osztrák (AKM) és a kanadai (SOCAN) közös jogkezelő zenei repertoárja is csatlakozott a szervezethez. A két új taggal jelenleg már tíz közös jogkezelő repertoárját képviseli az Armonia. Berger küldetésének tekinti, hogy a digitális zeneipari vállalkozásokat segítse azzal, hogy megteremti számukra a zenei repertoárokhoz való gyors, egyszerű hozzáférést – a szerzők számára is kedvező, méltányos feltételek mellett.
Mit csinált eddig az Armonia, és mi a jelentősége a magyar szerzők számára?
Kiinduló probléma: az online jogosítás széttöredezése; az online zenei szolgáltatók nem tudnak többé területenként egy jogkezelőtől a teljes világrepertoárra vonatkozó engedélyt szerezni. Így a tranzakciós költségek megnőnek.
2013. április: Megszületik francia (SACEM) – olasz (SIAE) – spanyol (SGAE) együttműködésben az Armonia, ekkor még kizárólag azzal a céllal, hogy közösen tárgyaljanak a felhasználókkal (Google, Apple, Spotify, Deezer, stb.) – a jogdíjbeszedési, számlázási, adatfeldolgozási feladatok teljesen külön zajlanak a tagtársaságoknál.
2013. szeptember: Belép az Artisjus és a SABAM (Belgium). Jelentőség a magyar szerzőknek: erősebb képviselet, erősebb tárgyalópozíció, korábbi kapcsolatfelvétel és szerződéskötés a szolgáltatókkal.
2015. május: Az Armonia back office szolgáltatások nyújtását is elhatározza: a digitális zeneszolgáltatóktól érkező adatállományok közös „előrágása” és adatokkal való felgazdagítása, hogy aztán a társaságoknál külön zajló adatfeldolgozás könnyebben menjen. Jelentőség a magyar szerzőknek: gyorsabbá és pontosabbá válhat az Artisjus jogdíjfelosztása.
2015-2016: További bővülés: SPA (Portugália), AKM (Ausztria) és SUISA (Svájc) is taggá válik. A kanadai zenei repertoárt is képviseli a szövetség.
2016. június: Ügyvezetőt bíz meg az Armonia, Virginie Berger-t. Jelentőség a magyar szerzőknek: operatívabb működés és gyorsuló fejlesztések várhatók.
Miért hasznos a közös munka az Artisjusnak az online adatok feldolgozásában?
Nagyságrendi probléma. A digitális szolgáltatásokban zajló zenefelhasználás sokfélesége jelentősen meghaladja a hagyományos zenefelhasználási csatornákét, különösen a streaming szolgáltatások esetében. Néhány közelítő példával szemléltetve:
| Sportaréna koncert | 30 mű | 30 elhangzás |
| fesztivál (4 nap, 5 színpad, 4-4 fellépő, 15-15 dal) | 1.200 mű | 1.250 elhangzás |
| album kiadása (1000 példány) | 12 mű | 12.000 dal*példány |
| rádió negyedév | 1.000 mű | 30.000 elhangzás |
| letöltéses szolgáltató negyedév (HU) | 140.000 mű | 250.000 letöltés |
| streaming szolgáltató negyedév (HU) | 2.800.000 mű | 150.000.000 meghallgatás |
Adatminőség. Bár vannak már szabványok az adatszolgáltatásra, mindegyik szolgáltató más problémákkal küzd, és valamelyest eltérő szabványban küldi meg adatszolgáltatását. Olykor maga a betöltés is nehézségekbe ütközik.
Előbb beazonosítás – aztán jogdíj. Az analóg világban az a tipikus működési modell, hogy a felhasználó (pl. rádió) teljes összegű jogdíjat fizet egy teljes időszakra (pl. negyedévre). Az elhangzott művek beazonosítása az Artisjusnál ezt követően történik. Ezzel szemben az online jogosításnál előbb be kell azonosítani a letöltött vagy meghallgatott műveket, ki kell belőle válogatni az Artisjus által képviselteket, és csak ezt követően kérhető be (!) az összeg a szolgáltatótól. Ezután jöhet a jogdíjfelosztás, kifizetés.
Hatékonyság. Túl alacsony összegek, akár egyszeri elhangzások esetén filléres összegű jogdíj esne egy műre. Az automatikus beazonosítás jelenleg nem elég hatékony, manuálisan pedig „nem éri meg” hozzányúlni, mert drágább az élőmunka költsége, mint maga a jogdíj.