Széles körben ismert, hogy az elnökválasztási kampányban számtalan világsztár állt ki Hillary Clinton mellett, illetve Donald Trump ellen; nagyjából Taylor Swiftet leszámítva mindenki elmondta a véleményét. Az eredmény hallatán szintén sokan hangot adtak döbbenetüknek. Zeneipari körökben azonban nem egyértelmű a Trump-elnökség iparági hatásainak megítélése.
A Tennessean cikke a szerzői jogi reform várható alakulásáról spekulál, zeneipari szervezetek vezetőit megszólaltatva. Szerintük bíztató, hogy a több mint három éve kezdődött, a republikánusok kezében lévő törvényhozás által vezetett vita nem kezdődik újra az első lépéstől (ezt ahhoz képest kell érteni, hogy a közvéleménykutatók közül sokan demokrata többséget jósoltak a törvényhozásban is). Donald Trump maga nem nyilvánított véleményt a szerzői jog kérdéséről (mint sok más policy kérdésről sem), de bizakodásra ad okot a megszólalók szerint, hogy ő maga is (könyvei révén) a szerzői jog haszonélvezője.
A megválasztott elnök „konzervatív gazdasági nézetei”, illetve a republikánus többség az erős magántulajdonnal kapcsolatos filozófiája is inkább arra utal, hogy a zenészek, szerzők pártját fogják majd a tech cégekkel szemben. Másfelől a zeneiparban sokan úgy látták, hogy túl erős volt a Google lobbistáinak befolyása az Obama-adminisztrációra – ennek most vége szakadhat.
Korántsem ilyen bizakodó a sok vitában, lobbizásban edződött – blogunkon is többször idézett – szervezet, a Future Of Music Coalition állásfoglalása. Mint írják, mindig együtt dolgoztak mindkét nagy párttal, és nonprofit szervezetként amúgy sem köteleződhetnek el – ám azt nem hallgathatják el, hogy „nehezen kiharcolt eredmények” kerültek veszélybe Donald Trump megválasztásával, és „a zenészek készen állnak arra, hogy összefogjanak ezek védelmében”.
Említik az egészségbiztosítási reformot, amelynek következtében kb. 20 millió amerikai állampolgárnak lett biztosítása. A kérdés a zenészeket érzékenyen érinti: egy 2013-as felmérésből az derült ki, hogy akkor az amerikai zenészek 53%-a nem volt biztosítva, ami az országos átlag háromszorosa. Donald Trump a kampányban az Obamacare eltörlését ígérte – igaz, azóta ettől visszatáncolt (legalábbis jelenleg úgy látszik). Továbbá Trump egyes megszólalásaiból arra is lehet következtetni, hogy a netsemlegesség is veszélybe került, amit pedig a zenészek és a független kiadók „már azelőtt támogattak, hogy ez a fogalom megszületett volna”.
Számos más kérdést is felvet röviden az írás: a médiacégek felvásárlásának versenyhivatali jóváhagyását, a szerzői jogot, a szólásszabadságot – és említhetnék az USA-Kína viszony potenciális elmérgesedését is, amellyel a sajtó sokat foglalkozik, és érzékenyen érintené a Kína meghódítását régóta tervező zeneipart. De, mint írják, „legfőbb aggodalmunk túlmegy az egyes specifikus kérdéseken. Hogy nyíltan fogalmazzunk: aggódunk a polgártársainkért. Elszörnyedve tapasztaljuk a gyűlölet-bűncselekmények számának növekedését, a nőgyűlölet normalizálását, aggódunk a szabadságjogokért, színesbőrű társainkért, a bevándorlókért, a szexuális kisebbségekért. Egy megosztott országban a zene különösen nagy hatalmú erő, amely egyfelől szembeszállhat az igazságtalansággal, másfelől összehozhatja a közösségeket. A zenéért, a művészetért érdemes harcolni, most talán még inkább, mint bármikor korábban. És ha a zenéért érdemes harcolni, akkor a zenészek megélhetéséért, az őket támogató infrastruktúráért is.”
Categories: Hírek
Leave a Reply