A Spotify és a Universal Music Group több évre szóló, globális jogosítási megállapodást írt alá. A legtöbb cikk – mint például a Billboardé – azt emeli ki, hogy a Spotify azonnali hatállyal lehetővé tette a Universal művészeinek a „rugalmas megjelenést”, ami alatt azt kell érteni, hogy egyes albumok korábban elérhetővé válhatnak az előfizetőknek, mint ahogy ingyenesen meg lehet őket hallgatni. Ez a művészek és a kiadó döntése lesz, vagyis nem lesz feltétlenül így minden megjelenésnél, és legfeljebb két hétre szól; csak albumokra vonatkozik, single-ökre nem.
A freemium modell körüli vitákban (amely két éve a mainál azért élénkebb volt – lásd összefoglaló cikkünket) gyakran hangoztatták a jogtulajdonosok, hogy jobban meg kellene különböztetni az ingyenes és előfizetős hozzáférést. Voltak, akik azt követelték, hogy bizonyos zenéket csak az előfizetők hallgathassanak meg, a Spotify pedig sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy mindent mindenki meghallgathasson (bár voltak jelei annak, hogy engedni fog). Egy ideje már egyre több szó esett a végül megvalósuló ún. windowing modellről. Ez egyébként más kreatív iparágakban is bevált módszer, lásd a filmek mozis bemutatója és DVD- és stream-megjelenése közötti időkülönbséget.
Ennél fontosabb, ha igaz, amit a Music Business Worldwide ír meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A lap értesülései szerint a Universal belement abba, hogy csökkentse az egyes streamek után járó bevételének mértékét, de erős feltételhez kötve. Ez csak akkor lép életbe, ha a Spotify el tudja érni az adott időszakra a szerződésben megszabott növekedést az előfizetők számában. Amennyiben nem, akkor erre az időszakra a korábban érvényes bevételmegosztási arányok érvényesek.
A Music Industry Blog elemzése szerint a megállapodás még annál is fontosabb az iparág számára, mint amilyennek első látásra tűnik. A neves elemző Mark Mulligan azt írja, hogy a növekedési cél és alacsonyabb dalonkénti részesedés összekötése azért fontos a Universal számára, mert ugyan a stream növekedésének köszönhető, hogy a kiadók bevételei immár emelkednek, de fontos azt is biztosítani, hogy ez fenntartható maradjon – különben a fizikai eladások és letöltések folyamatos visszaesését nem tudja kompenzálni az új bevételi forrás. A Spotify-nak pedig a már régóta halasztott (jelenleg 2018-ra tervezett) tőzsdére lépés előtt fontos az, hogy csökkentse a bevételekből a jogtulajdonosoknak kifizetett összeg arányát, mert a 70% láthatóan riasztóan hat a potenciális befektetőkre: nagyon sokan kételkednek abban, hogy ilyen feltételekkel valaha nyereséges lehetne a cég.
A teljes stream piac számára pedig azt jelenti a megállapodás, hogy megkezdődött egy érett, konszolidált piac kialakítása: a windowing egy olyan módszer, ami már egy „komplex, nüanszokkal teli” piacra jellemző. Már akkorára nőtt a stream, hogy nem szabad „menő, új technológiának” tekinteni, és a szereplőknek is ennek megfelelően jól differenciált termékekkel kell előállniuk.
Categories: Hírek
Leave a Reply