5,9%-kal nőtt a kiadók bevétele, de nem szabad hátradőlni

Másfél évtizeden át tartó visszaesés után másodszorra produkált jelentősebb emelkedést a hangfelvételipar: a tavalyinál is nagyobb mértékben, 5,9%-kal nőttek a kiadók bevételei. A globális hangfelvételipar bevételeinek fele digitális, ami immár jelentősen meghaladja a fizikai formátumokét; ennek is nagyobb része a 2016-ban ismét jelentős, 60%-os növekedést mutató stream. A nemzetközi lemezipari szervezet, az IFPI most megjelent éves jelentése azonban hangsúlyozza: az iparág nem ülhet a babérjain. Kemény munkával jutottunk el odáig, hogy a korábban sokszor temetett zeneipar mára a leginkább digitális médiává vált, és meg kell védenünk az eredményeinket – hangzott el a jelentést bemutató nemzetközi konferenciahíváson, amelyre a Dal+Szerző is meghívást kapott.

A Mahasz is közölte lapunkkal a 2016-os legfontosabb adatokat. Nálunk a 2015-ös 12,5%-os bevételnövekedést 2016-ban kis, 1,7%-os visszaesés követte, az ok a kiadók bevételeinek nagy részét adó jogdíj ingadozása. A stream tovább nőtt (ha nem is akkorát, mint az előző évben), és immár nálunk is csökkennek a letöltések. Meglepő viszont, hogy a vinyl-reneszánsz annyira érezteti hatását hazánkban, hogy a fizikai bevételek nőttek.

Nem lehet hátradőlni

A számok alapján az IFPI jelentésének hangvétele akár kimagaslóan optimista is lehetne, és valóban van a szövegnek egy ilyen felhangja: a kiadók sikeresen vezényelték le a digitális átállást, sőt, most már az innovációban is élen járnak, legyen szó a nagy számú szolgáltatás globális jogosítását lehetővé tevő technológiai újításokról, vagy a keletkező rengeteg adatot áttekinthetővé, felhasználhatóvá tevő megoldásokról. A jelentésben több megszólaló kiadói szakember, köztük az IFPI vezetője, Frances Moore is óv attól, hogy “azt gondoljuk, hogy teljesítettük a küldetést”. A jelenlegi pozitív trendeket fenntartható növekedéssé kell változtatni, az eredményeket meg kell védeni az új és régi fenyegetésektől, és alkalmazkodni kell a minden korábbinál gyorsabban változó piachoz – sorolják a feladatokat. Fontos azt is látni, hogy az átállás a zene birtoklásáról a hozzáférés modelljére alapvetően változtatja meg a zeneipart – ezt már korábbi jelentéseiben is hangsúlyozta az IFPI.

A fentiek közül a változó piachoz való alkalmazkodás például olyan szolgáltatások jogosítását jelenti, mint a mókás “zenére tátogó” videók posztolására alkalmas Musical.ly, vagy a kísérletezést a virtuális és kiterjesztett valósággal. A jelentésben többen is kiemelik az egyik legfontosabb – bár egyelőre korlátozottan elérhető – hangutasításos irányítást, amelynek köszönhetően a stream meghódíthatja az otthoni zenehallgatást, majd remélhetőleg az autózás közbenit is. (Lásd e cikkünket a technológiában élen járó Amazonról.)

2016 egyik legfontosabb feladata volt a zeneipar számára, hogy a fogyasztókat a reklámokkal finanszírozott streamtől az előfizetés felé terelje, és ezen a téren nagy eredményeket értek el (természetesen a szolgáltatókkal együtt), de még mindig van mit tenni. Sok és sokféle szolgáltatás támogatása, amelyek újabb és újabb fogyasztói csoportokat győzhetnek meg arról, hogy érdemes fizetni a zenéért, és amelyek versenye újabb innovációkhoz vezet – ez a fő irány ezen a téren. A szolgáltatók között kemény a verseny, de bíznak abban, hogy nem ugyanazért a 100 millió emberért küzdenek, hanem a közönség növelésében még nagy a potenciál.

IFPI Global fekvő

A “fenyegetések” között a “value gap”, vagyis röviden a YouTube-tól a zeneiparnak juttatott pénzek rendkívül alacsony volta még mindig a legfontosabb problémák közé tartozik (lásd a tavalyi jelentés ismertetését itt).  Ezen a téren újdonság nemcsak az, hogy a “teljes szakma egy állásponton van”, írja a jelentés, hanem az Európai Bizottság által készített szerzői jogi reformcsomag, amely megoldást kíván nyújtani a problémára (bővebben lásd itt). Ez egy globális probléma, amelyben azonban az EU-nak – mint a jelentést ismertető sajtóbeszélgetésen elhangzott – úttörő szerepe van.

További, új fenyegetés a stream ripping, vagyis a csak streamre jogosított tartalmak letöltése erre szakosodott – természetesen az iparágnak a jelentős reklámbevételekből semmit nem juttató – oldalak segítségével. Az internetezők 30%-a, a fiatalok majdnem fele szokott ilyen oldalt használni, sokan ráadásul nem is tudják, hogy ez jogsértő. A jelentés elismétli a korábban már nyilvánosságra került problémát (részletesen itt írtunk róla):  de hosszú távú megoldást nem ad, csak jelzi, hogy per indult a havi 60 millió látogatót vonzó YouTube-mp3.org oldal ellen, amit újabbak követnek majd.

Mint már korábban láttuk, a fájlmegosztás már évek óta nem a főellenség. Így talán nem is tűnt fel az, hogy a kiadványok idő előtti kiszivárgásának megakadályozásában, vagy legalábbis késleltetésében milyen sikereket értek el a kiadók. Míg korábban nem volt ritka, hogy a hivatalos megjelenés előtt több héttel már felkerült a torrentoldalakra egy-egy lemez, addig most inkább a csak néhány nappal korábbi kiszivárgás a tipikus, amire sokkal jobban fel lehet készülni – írja az IFPI. Többféle biztonsági intézkedés vezetett ide: a kiadók alkalmazottainak oktatása a biztonsági kérdésekről, az adathalászat elleni biztosítás, vízjelezés, a jogsértő oldalak megfigyelése stb.

A legfontosabb számok

A legfontosabb adat persze az 5,9%-os növekedés, 15,7 milliárd dolláros összbevétel. 2016-ban immár kiadók bevételének 50%-a volt digitális – ez majdnem másfélszerese a fizikai bevételeknek, amik 34%-ot tesznek ki. A változás elképesztően gyorsan zajlott le: 2014-ben érték be a digitális bevételek a fizikait (lásd cikkünket) , 2015-ben pedig még nem tért el ilyen jelentősen az arányuk: 45% – 39%.

A digitális bevételek 17,7%-kal emelkedtek az előző évihez képest, ami nem meglepő módon a stream rohamos erősödésének köszönhető, szám szerint 60,4%. A korábbi trendeknek megfelelően a letöltések piaca jóval gyorsabban esik vissza (egy év alatt 20,5%-ot), mint a fizikai hanghordozóké (7,6% csökkenés a bevételben – ez nagyobb visszaesés, mint az egy évvel azelőtti). Így a digitális bevételeknek immár a nagyobb részét (59%) a stream adja. 2016-ban lépte át az előfizetők száma a 100 milliót. Pontosabban az IFPI szerint 2016 végén 97 millió előfizetés volt világszerte, de ezekből egyre több a családi csomag, tehát a felhasználók száma magasabb, a szervezet becslése szerint 112 millió.

Global recorded music revenues 1999 2016

Forrás: IFPI

Az 5,9%-os növekedés a legmagasabb 1997 óta – ekkor kezdte el az IFPI mérni a globális lemezpiac egészét. 2014-ről 2015-re 3,2% volt a növekedés, az azt megelőző években 1%-on belüli az ingadozás (2013-ról 2014-re például 0,4% csökkenés volt). A jelentés azért hangsúlyozza, hogy ezt a teljesítményt ahhoz képest kell értékelnünk, hogy 1999 és 2014 között majdnem 40%-kal estek vissza a bevételek.

A 15,7 milliárd dolláros összbevételből a nyilvános előadási jogdíjak 14%-ot, a megfilmesítési jogok (amibe a reklámok, filmek stb. mellett a videojátékok is beletartoznak) 2%-ot tettek ki; mindkét bevételi forrás nőtt, az összesítésből az arányuk nem változott egy év alatt. Az IFPI szerint a nyilvános előadási jogdíjak területén még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek: van, ahol a piaci ár alatt vannak a jogdíjak, és van, ahol a kiadók nem is kapnak jogdíjat a rádiós játszásuk után (közismert módon ilyen az Egyesült Államok is).

Magyar adatok

Az IFPI magyar tagszervezete, a Mahasz eljuttatta a Dal+Szerzőnek 2016 legfontosabb adatait. Eszerint a 2015-ben elért jelentős, 12,5%-os emelkedést enyhe, 1,7%-os visszaesés követte. A Mahasz közleményében azt írja: “A kismértékű csökkenés oka a jogdíj-bevételek éves elszámolásaiban előforduló ingadozás (melynek hatására a 2015-ös év kimagasló bevételeket mutatott); ám ezt is majdnem ellensúlyozzák az évek óta jelentősen növekvő digitális (10,8%), és a hosszú idő után először újra növekedést mutató fizikai (15,6%) értékesítések.”

A 6,5 milliárd forintos összbevételének 55,8%-át teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak. “A kiugró arány oka, nem csak Magyarországon, de az egész Közép- és Kelet-Európai térségben, a fejlettebb piacokhoz hasonlóan stabil és rendezett jogi környezet és az ebben működő professzionális jogdíjkezelés, amelyhez azonban még nem egészen tudott felnőni a számos más országban már igen fejlett digitális értékesítés és az ehhez kapcsolódó fogyasztói kultúra” – szól a Mahasz magyarázata.

A stream 2015-ben 95%-ot nőtt, 2016-ban 30%-ot, összesen 718 milliót hozott a magyar kiadóknak. Ugyanakkor míg az előző jelentésben a letöltések növekedéséről számoltak be (a nemzetközi trendekkel ellentétben), tavaly már nálunk is csökkentek, mégpedig jelentősen, 41,1%-kal. Az viszont megint a nemzetközi trendekkel ellentétes, hogy a fizikai kiadványok bevételei 15,6%-kal nőttek, ez főként a több mint duplájára, 105,6%-kal megugrott vinyl-eladások miatt volt. Együttvéve a fizikai és digitális kiadások immár pont ugyanannyit, 21,5%-ot tesznek ki a magyar hangfelvételpiacon.

Jelentős különbségek a régiók között

A globális teljesítményt összefoglaló néhány adat mögött rendkívüli sokféleség található. Mint a sajtóbeszélgetésen elhangzott, nagyon jellemző kontraszt, hogy a legnagyobb zenei piac, az Egyesült Államok 70%-ban digitális – a második legnagyobb, Japán pedig 70%-ban fizikai. A stream olyan országokban is hódít, amelyekről sokan azt hitték, hogy ott a legális zeneiparnak semmi esélye nem lesz. Kínában a kiadók bevétele 20,3%-kal nőtt, a stream 30,6%-kal emelkedett. Az ottani szolgáltatásokat havi 600 milliónál többen használják, közülük 15 millió előfizető – vagyis utóbbit még bőven lehet növelni. A stratégia a sokféle árazású, az ingyenesnél jelentősen kényelmesebb és jobb előfizetési csomagok gazdag kínálata (jobb hangminőséggel, exkluzív tartalmakkal stb.) Míg a kínai filmpiac a második, a videojáték-piac pedig az első a világon a méretét tekintve, az ország még mindig csak a 12. legnagyobb zenei piac (a tizennegyedik helyről lépett előre). A kínai piac sajátosságáról itt írtunk.

Az okostelefonok terjedése, a fiatal generációk fizetési hajlandósága, illetve másfelől az, hogy a telefonnal “kalózkodni” kényelmetlenebb, mint asztali számítógépekkel, más régiókban is komoly fejlődést hozott. A jelentés foglalkozik az afrikai és a latin-amerikai (itt volt a legnagyobb a növekedés: 12%) piaccal is. A megszólaló szakértők hangsúlyozzák, hogy nem elég elérhetővé válni egy országban, hanem szükség van helyi szerkesztett tartalmakra, illetve helyi partnerségekre is, hogy valódi hatást érjen el egy digitális szolgáltatás.

Érdekes, hogy az európai növekedés a legalacsonyabb: 4% az egész régióra vetítve, bár ebben olyan különböző országok vannak összefogva, mint a streamből a bevételek 69%-át szerző (és még mindig 9,9%-kal növekedni képes) svéd piac, vagy az 52%-ban fizikai német (ahol a stream azért hatalmasat nőtt, 73%-kal).



Kategóriák:Hírek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: