Barabás Lőrinc neve leginkább az Irie Maffiából és a Barabás Lőrinc Eklektricből közismert. Amellett, hogy úgy tűnt, az Eklektric után csak szólóprojektjeivel foglalkozott, tulajdonképpen mindig is játszott zenekari felállásokban külföldön és itthon is (például a Random Trip visszatérő vendégeként). A 2016-os év egy új formációt és egy remek lemezt is hozott magával.
Barabás Lőrinc a Kőbányai Zenei Stúdió jazztrombita szakán tanult 1999 és 2002 között, majd 2002-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakán folytatta tanulmányait. Zenei munkássága kezdeti éveiben, a főiskola után már több zenekar tagja volt, és elmondása szerint ez egy nagyon intenzív, élményekben és lemezekben is gazdag időszak volt. Random Szerda néven klubestet vezetett 2005 és 2010 között, ahol változó felállású formációkkal játszott teljesen improvizatív zenét, s amely sorozatot fel is élesztett tavaly ősszel. Az Uptown Felazra egy zeneszerzői társulatként tekinthetünk leginkább, hiszen nem koncerteztek, filmzenéket írtak, és a Kész Cirkusz című Dyga Zsombor-film zenéjéért el is nyerték a Magyar Filmszemle Legjobb filmzene-díját. Az Irie Maffiának 2008-ig volt tagja, ekkor kezdett jobban koncentrálni a Barabás Lőrinc Eklektric-re, amely tulajdonképpen a diplomamunkája volt. Mind közül ezt érezte leginkább a sajátjának Lőrinc.
2009-ben kiköltözött Londonba kíváncsiságból és kalandvágyból. Nagyon sokat ingázott a fellépések miatt mindkét országban, így ez jelentette az Eklektric végét. „Itthoni koncertek, és kinti klubestek, fellépések itt és ott is. Az Eklektric két lemeze után más irányokban akartam kísérletezni. Nem akartam, hogy megélhetési zenekar legyen belőle, és inkább abbahagytuk” – összegezte Lőrinc.
2011-ben három hónapot töltött New Yorkban a SAE Institute Electronic Music Production kurzusán, ahol elektronikus zenei szoftverekkel ismerkedett. Aztán kezdődtek kísérletei a loopolással, és az ő szavaival élve, kicsit magába zárkózva írt zenéket. Szakított a populáris iránnyal, és főként instrumentális, szűkebb közönséget érdeklő zenéket csinált. Ebből született első szólóalbuma 2013-ban, amely már-már meditatív hangulatú lemez, amit egy háromsávos loop pedálra írt. „A Sastra lemez dalainak címei indiai zenei kifejezések és dél-amerikai indián törzsi szavak. Itt már elindult bennem az indián kultúra iránti érdeklődés.”
Közben Valerie June amerikai énekesnő trombitása lett, és a művész európai zenekarának tagja lett, olyan helyeken fellépve, mint a North Sea Jazz Festival, a Montreaux Jazz Festival, a Highline Ballroom vagy a Beacon Theatre.
A Sastrához képest a következő szólólemeze, a 2015-ös Elevator Dance Music már inkább egy stílusgyakorlat, amelyet így jellemez: „Dallamok és témák 120 bpm-re. Arpeggiós, house-os, néhol trance-es hangulatok vegyítve a trombitával.”
A Barabás Lőrinc Quartet különböző felállásokban már létezik néhány éve, de leginkább a Random Szerdák hangulatát idézve improvizatív zenéket játszott zenésztársaival.
„Nagyszerű zenészekkel játszottam az évek alatt, de még nem forrt ki bennem az pontosan, hogy merre akarok menni zeneileg. Aztán letisztult a dolog, és a rengeteg élmény, utazás, hallott zene, kísérletezés eredményeként kezdtünk el dolgozni a számokon.”
Így a végleges felállás 2016 februárjában látszott megszilárdulni. A doboknál Nagy Zsolttal, a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ütősével, akit amellett, hogy nagyon technikás dobosnak tart, nyitott és kreatív zenészként jellemez Lőrinc. Basszusgitáron Herr Attila játszik, aki többek között a Besh o droM zenekar tagja, így népzenei, blues és jazz vonalon is abszolút magabiztos. Cséry Zoltán billentyűs a Special Providence-ben zenélt évekig, jelenleg pedig többek között a Patché zenekarban játszik, de rendszeresen feltűnik a Random Trip esteken is. „Ő egy átmenet a jazzbillentyűs és a szintetizátoros között, és mindkét világot belecsempészi a Quartettbe” – mesélte Lőrinc.
2016 őszén jelent meg a zenekar első lemeze Beardance címmel, amelyet az év hazai jazzalbuma kategóriában Fonogram-díjra is jelöltek.
KK, Fotó: Galgóczy Németh Kristóf
A cikk eredetileg a Dal+Szerző magazin 2017/01. lapszámában jelent meg.
Categories: Dalszerzőkről
Leave a Reply