Májusi nagyfelosztás: 2,5 milliárd forint a 2016-os rádiós, televíziós, élő komolyzenei jogdíj

Eljött a 2017-es első, ún. nagyfelosztás ideje. Az Artisjus májusban fizeti ki a szerzőknek az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat; a komolyzenei koncertek utáni jogdíjakat; továbbá a ráosztásokból a rádiós és tévés elhangzások alapján járó részt. A nagyfelosztásban összesen 2,5 milliárd forint jogdíjat oszt ki az Artisjus; éves szinten ez az összeg kb. 9 milliárd forint.

Az Artisjus által beszedett televíziós és rádiós jogdíjak összege közel azonos volt 2016-ban, mint 2015-ben. Az egyes csatornák bevételeik alapján fizetnek jogdíjat. A felosztás pontalapú: minden elhangzás pontokat kap a hosszúság, műfaj és az elhangzás jellege (pl. konkrét, reklám) alapján, és az is számít, hogy hol hangzott el a mű (mennyi jogdíjat fizetett az adott csatorna). A pontok alapján osztja szét az Artisjus a beszedett összeget.

A tévépiac jóval nagyobb bevételt termel, mint a rádiós (2016-ban kb. 100, illetve 9 milliárd forint), és a jogdíjak is bevételalapúak, így egy tévés elhangzás önmagában, átlagosan magasabb jogdíjat jelent a szerzőnek, mint egy rádiós – másfelől viszont a ráosztásnál a rádiós adatok nagyobb súllyal esnek latba. Ez azt jelenti, hogy egyes jogdíjfajtáknál (gépzenei, üres hordozó) nincsenek adatok pl. a vendéglőkben elhangzott vagy az otthon másolt zenékről, ezért a más forrásokból származó pontos adatok alapján, a szerzők – az Artisjus küldöttgyűlése – által meghatározott szabályok alapján osztják szét ezt a jogdíjat; egy részüket éppen a rádiós és tévés adatokat alapul véve.

Rádió

Közismerten a legnagyobb változás a rádiós piacon az volt, hogy 2016 novemberében megszűnt a piacvezető kereskedelmi adó, a Class FM országos frekvenciahasználati joga. Természetesen a jogdíjfelosztásban novemberig még szerepel az adó. Sőt, összességében megnőtt azoknak az adóknak a száma, amelyek műsorát az Artisjus (ún. audio fingerprint, vagyis a „zenei ujjlenyomat” alapján automatikusan beazonosítva) figyeli: 2016-ban 47 rádióadó adatai alapján osztanak jogdíjat, a 2015-ös 39-hez képest.

A rádiós játszások alapján keletkezett jogdíjak 61%-a külföldi szerzőknek jár, ezeket az Artisjus az egyes országok jogkezelőivel kötött szerződések alapján utalja át. Ez az arány magasabb, mint az elmúlt néhány évben: mind 2014-ben, mind 2015-ben 55-56% volt a külföldi jogdíjak aránya. Sokkal jobbak azonban ezek az eredmények a 2011 előttieknél: az akkor bevezetett 35%-os magyar zenei kvóta hatására nőtt a magyar szerzők jogdíja 20%-ról 40% fölé.

Összesen 6400 magyar szerző vagy jogutód számára fizet rádiós jogdíjat az Artisjus. Ez a szám enyhén emelkedő tendenciát mutat (5797 és 6214 volt 2014-ben és 2015-ben). A rádiókban 23 136 magyar zenemű hangzott el, összesen 4 563 657 alkalommal. Ez zeneművenként átlag 197 elhangzás, de közismerten hatalmas a szórás a rotációba kerülő slágerek és a néhányszor elhangzó dalok között. Mind a zeneművek, mind az elhangzások száma emelkedett (2015-ben 21 980 mű 4 002 236 elhangzása, 2014-ben 20 988 mű 3 948 095 elhangzása után fizetett jogdíjat az Artisjus), ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy több magyar zene szól a rádiókban, hiszen a feldolgozott adók száma is nőtt; de önmagában is fontos eredmény a feldolgozás hatékonyságának növelése.

Az egyes elhangzások után járó jogdíj az adó, a mű jellege és hossza alapján megnézhető az Artisjus rádiós jogdíjkalkulátorát használva; ez már a 2016-os adatokat is mutatja.

Példának egy 3 és fél perc hosszú könnyűzenei művet vettünk, és megnéztük, hogy a Class FM-en (amely tehát nem a teljes éven át adott), az MR2 Petőfin és a Music FM-en mennyit ért egy-egy elhangzás.

(A 2016-os ráosztási számok még nem a teljes összeget mutatják, ennek egy részét 2017 júniusában fizetjük ki.)

Class FM:

ClassFM

 

MR2 Petőfi:

MR2Petőfi

Music FM:

MusicFM

Televízió

A tévés elhangzásokban régóta különbséget tesz az Artisjus a televíziós műsorokban felhasznált ún. konkrét zenék (pl. klipek, koncertfelvételek) és funkcionális zenék (pl. szignálok, reklámok, háttérzenék), valamint a filmekben elhangzó zenék között. Míg korábban az első kettő között osztották fel a jogdíjak egyik felét, a filmekben elhangzó zenék szerzői között a másik felét, addig az új felosztási szabályzat szerint a konkrét zenékre jut a jogdíjak 45%-a, a funkcionálisokra a 15%-a (ezek korábban alacsonyabb pontszámmal szerepeltek a felosztásban), a filmekben felhasznált zenékre pedig a 40%-a. A küldöttgyűlés által elfogadott változtatás a funkcionális zenék „piacát” függetlenítette a konkrét zenéktől, vagyis ez utóbbiak akárhogy alakulnak, a reklámzenék, szignálok stb. szerzői másodperc alapon, csatornánkénti felosztásban kapnak jogdíjat.

(Pici magyarázat a reklámzene témához: a kifejezetten reklámokhoz írt zenék jogait nem képviseli az Artisjus, tehát ezek nem szerepelnek a jogdíjfelosztásban – csak az amúgy is létező, reklámokhoz utólag felhasznált dalok után jár jogdíj.)

A televíziókban összesen 4043 magyar szerző művei hangzottak el (vagyis a rádiókba kb. másfélszer annyi szerző művei kerültek be). A konkrét elhangzások 3539 szerző, a funkcionális elhangzások 2179 szerző művei voltak, ami azt jelenti, hogy 1675 olyan szerző van, akinek a művei önállóan (klipként, koncertfelvételként) és háttér- vagy reklámzeneként stb. egyaránt szóltak a tévékben.

Összesen 12 236 magyar mű hangzott el a tévékben. 8 403 konkrét, 5 446 funkcionális mű elhangzása után fizetett jogdíjat az Artisjus, vagyis 1613 olyan mű volt, amely egyaránt szólt „saját jogán” és háttérzeneként, reklámban stb. Összesen 661 798 konkrét elhangzás alapján keletkezett jogdíj, ez a rádiós elhangzások kb. egyhetede. Viszont a funkcionális elhangzásokból nem meglepő módon több volt, mint ahányszor a rádiókban megszólalt egy-egy magyar mű: 5 127 027-szer szólt tévéműsorban magyar zene ilyen szerepben.

Mind a szerzők, a művek és a feldolgozott elhangzások száma emelkedett a korábbi évekhez képest: 2015-ben 4 716 magyar szerző 15 039 művének 4 483 264 elhangzása után fizetett jogdíjat az Artisjus, 2014-ben 4 156 szerző 13 295 művének 4 533 539 elhangzását dolgozta fel. (Itt az elhangzások összesítve láthatók.)

A magyar és külföldi szerzők jogdíjai érdekes képet mutatnak: míg a konkrét zenei elhangzásokban a magyarok jobban is állnak, mint a külföldiek, vagyis a jogdíjak 52%-át magyar szerzők kapják, addig a funkcionális zenék után járó (összességében alacsonyabb) jogdíjak 64%-a külföldi szerzőknek jár. Ha a konkrét elhangzásokat tekintjük, akkor a magyar szerzők nagyobb arányban kapnak a tévés jogdíjakból, mint a rádióban játszott zenék után. Ez a korábbi években is így volt (2015-ben 51%, 2014-ben 54% járt a magyar szerzőknek – ez is a konkrét és funkcionális felhasználások összesített adata).

2016 második félévében a TV2-csoport 11 csatornára bővült. Tudni kell azonban, hogy csak négy csatorna került be a felosztásba (TV2, SuperTV2, FEM3, PRO4/Mozi+), a többi (köztük a Zenebutik és a Spíler TV) egyelőre nem; remélhetőleg 2017-ben már ezen csatornák adatai is bekerülhetnek a felosztásba. A TV2-s jogdíjak egyébként 2016-ban csökkentek. 2016-ban az Artisjus összesen 40 tévéadótól szedett jogdíjat.

Az egyes elhangzások utáni jogdíj megnézhető az Artisjus televíziós jogdíjkalkulátorát használva. Alább példának egy 3 és fél perces könnyűzenei művet vettünk, és megnéztük, az RTL Klub, a TV2 és a Viva TV-n mennyit ér egy-egy elhangzás.

(A 2016-os ráosztási számok még nem a teljes összeget mutatják, ennek egy részét 2017 júniusában fizetjük ki.)

RTL Klub:

RTL klub

TV2:

TV2

Viva TV:

Viva TV

Komolyzene

2016-ban 1863 komolyzenei rendezvény után keletkezett jogdíj. Ezek száma az elmúlt években jelentős ingadozást mutat: míg 2015-ben jóval, 2014-ben kicsivel több volt ennél (2463, 1954), addig a korábbi években kevesebb (2011 és 2013 között évi 1600-1800 között). 658 magyar zeneszerző 2171 elhangzott műve után járt jogdíj. A kisebb 2016-os visszaesés mögött minden bizonnyal Bartók Béla szerzői jogi védettségének lejárta is ott van: az ő művei már nem szerepelnek a jogosított és felosztott rendezvények között.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: