A Midem keretében rendezik a Midemlab zenei startup versenyt, ahol korábban olyan, ma már meghatározó cégek kaptak nagy lökést, mint a Soundcloud, a Kickstarter, a BandPage, a Songkick és az adatelemzés óriásai, az Echo Nest és a Next Big Sound. Kategóriánként öten kapnak lehetőséget, hogy röviden ismertessék (pitch) a vállalkozásukat a szakmai zsűrinek. Az is izgalmas, hogy kik nyertek, és egyáltalán kik jutottak a döntőbe (lásd alább), de a zeneipar egészéről inkább a tízéves évforduló alkalmából tartott beszélgetés árult el sokat. Három korábban a Midemlaben szerepelt startup vezetői (köztük két nyertes) beszélgettek, részben persze arról, milyen nagy lökést adott nekik a Midem, nemcsak a kapcsolatokban, befektetésekben, hanem az iparági szereplőktől kapott tanácsokban is.
Az általános optimista hangulatot azért kicsit beárnyékolta az, amit a zeneipari startupok általános helyzetéről mondtak. Még mindig jóval nehezebb a helyzete egy technológiai innovációval foglalkozó cégnek a zenében, mint más szektorokban. Ez a korábbi években rengetegszer elhangzott, de akkoriban a befektetők amúgy is ódzkodtak a zeneipartól, a bevételek visszaeséséről érkező folyamatos hírek, a jogosítás átláthatatlannak tűnő bonyodalmai stb. miatt. Azonban mióta a stream bevételek emelkedése olyan mértékű, hogy ellensúlyozza a fizikai és digitális eladások csökkenését, sok helyen lehetett olvasni, hogy a befektetők ismét elkezdtek érdeklődni a zeneipar iránt. Ezt az optimizmust árnyalta a beszélgetés.
A jogosítás persze még mindig komoly teher – egyrészt rengeteg tárgyalással jár (ráadásul egy tech oldalról érkező vállalkozó gyakran nem tudja, kiket kell megkeresnie), másrészt gyakran olyan előleget követelnek a jogtulajdonosok (jellemzően a major kiadókat szokták itt emlegetni), hogy előfordul: egy startup végül nem lép a piacra kész termékkel, mégis hatalmas adósságokat halmoz fel. Egy beszélgetésen egyébként elhangzott kiadói oldalról, hogy ha komoly fantáziát látnak egy induló cégben, akkor nem kérnek előre pénzt; ha nem hisznek benne, akkor is hajlandóak jogosítani, de csak előlegért cserébe.
A jogosítás problémái miatt, a Midemen kapott tanácsokat követve váltott modellt például a Soundsgood. Mint a francia vezető elmondta, eredetileg egy olyan nagyon hiányzó alkalmazásban gondolkodtak, ami egy helyen gyűjti a különböző platformokon megtalálható zenét; vagyis ugyanaz a playlist megszólalhat a Spotify-ról, Deezerről, YouTube-ról vagy Soundcloudról is, a felhasználó választásának megfelelően. Azonban a B2C megoldás jogosítási kötelezettséget vont volna maga után – ezért álltak át a B2B-re, vagyis a felhasználók helyett immár más vállalkozásoknak kínálják ezt a szolgáltatást, pontosabban „influencereknek” (véleményvezéreknek), vagyis magazinok, blogok, kiadók stb. rakhatnak össze és oszthatnak meg playlisteket. Egy mezei zenerajongó pedig továbbra is a platformok káoszával kénytelen küzdeni.
Azonban nem kizárólag a jogosítás a probléma. A meglévő videókat (pl. klipeket) és a felhasználó saját valóságát „fuzionáló”, a VR-alkalmazásokkal szemben külön eszközt nem igénylő izraeli Fusic vezetője azt mondta, hogy általában nagyon nehézkes a zeneipar, sokkal lassabban mozdul, mint más szórakoztatóipari szegmensek. A Midemen kapott tanácsokat követve az eredetileg zenére koncentráló üzleti modellt kiterjesztették, és már csináltak kampányt például a Coca-Colának. Ennél a hatalmas cégnél az ötlettől a kivitelezésig két-három hónap telt el – „ha ők ezt meg tudják csinálni, akkor nem kétséges, hogy egy kiadónak is menne ez” – mondta a Fusic vezetője. Azzal, hogy az ilyen innovációkat ha nem is elfojtják, de akadályozzák, a kiadók új bevételi forrásoktól esnek el.
https://www.youtube.com/watch?v=AprxYpsm3ZE
Sokkal problémamentesebb volt a Mimi Hearing Technologies útja. Az eredetileg az egészségügy felől érkező cég ingyenesen felméri, hogy milyen a felhasználó hallása. Ennél is izgalmasabb a következő lépés: a felhőbe elmentett hallásprofilhoz igazítva meg tudják oldani, hogy akinek rosszabb a hallása, az is eredeti részletgazdagságában élvezze a zenét: mintegy kipótolják a hiányzó frekvenciákat. Együttműködnek a stream szolgáltatókkal, és hamarosan megkezdődik az első olyan fejhallgatók gyártása, amelyekbe be van építve a Mimi technológiája. A cég tehát nem közvetlenül a zenével, hanem a zene hallgatásának technológiájával foglalkozik, ezért is mondhatta a vezetője, hogy bizonyosan jóval könnyebb dolguk volt most, mint tíz éve lett volna.
Az idei versenyben a következők nyertek:
– A felhasználó dúdolását lekottázó, ahhoz megválasztható stílusú kíséretet komponáló HumOn. Az eredmény persze megosztható a közösségi oldalakon; a célközönség pedig az egész világ, hiszen „dúdolni mindenki tud”.
– A klasszikus zenészek és művészeti vezetők között közvetlen kapcsolatot létesítő specializált közösségi alkalmazás, a Truelinked. Alapítója maga is operaénekes volt, és látta, mennyire rossz a klasszikus zenészek kapcsolata az ügynökökkel: egy általa idézett felmérés szerint a zenészek 84%-a nem bízik bennük.
– Az egyes előadók, dalok rádiós, netes stb. teljesítményét elemző, a felhasználó igényeihez igazítva bemutató Soundcharts.
– A Vinci „okosfejhallgató”, ami maga csatlakozik a netre, így anélkül tud zenét lejátszani, hogy bármit csatlakoztatni kellene hozzá; hangutasításokkal irányítható; figyeli a felhasználó mozgásának sebességét, szívverését, és a jövőben ehhez igazíthatja a zenét pl. edzés közbeni hallgatásnál.
Érdemes nemcsak a nyerteseket megnézni, hanem az összes döntőst: a Midem oldalán itt találhatók meg, itt pedig elolvasható a Music Ally beszámolója a versenyről.
A Dal+Szerző a HOTS – Hungarian Oncoming Tunes támogatásával vett részt a Midemen.
Categories: Hírek