„Csak az EU lehet olyan őrült, hogy egy ilyen őrült projektet támogasson” – a Music Moves Europe a Midemen

Bár a Midem nemzetközi szakvásár és konferencia, és bőven voltak jelen az Észak- és Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából (Tajvan a koncertprogramban is képviselte magát egy külön színpaddal egy egész estén át), azért az európai jelenlét meglehetősen hangsúlyos. Ezen belül az Európai Unió Kreatív Európa programja külön standot bérelt, ahol nemcsak rengeteg szóróanyag volt a zenével kapcsolatos programokból (ezek közül a könnyűzenében talán a Liveurope a legismertebb nálunk), hanem előadásokat, beszélgetéseket is tartottak.

A Kreatív Európa program átfogó víziójáról már írtunk itt, de nem árt a lényeget megismételni: a kreatív ipar nemcsak hogy a harmadik legnagyobb szektor az EU-ban, hanem a globális versenyképesség egyik kulcsa, mert ennek köszönhető, hogy egyes termékek nem kizárólag használati értékkel, hanem ennél többel bírnak – amiért inkább francia táskát veszünk, mint kínait.

A kreatív szektor támogatását a Kreatív Európa koordinálja, de mint Christian Ehler, az Európai Parlament néppárti képviselője – akitől az előbbi gondolat is származik – elmondta, azzal kísérleteznek, hogy banki kölcsönökkel is felpörgessék az iparágat. A bankok hagyományosan félnek ettől a területtől, túlságosan kockázatosnak tartják és nem is ismerik – ámde az Európai Beruházási Bank bevezető (pilot) programja azt mutatta, hogy valójában a kreatív projektekre igényelt kölcsönöknél magasabb volt a visszafizetési arány, mint más szektorokban. Christian Ehler szerint a következő lépés az erre fordítható keret növelése (mint mondta, akár 1 milliárd euróra is – bár hogy ez csak egy álom, vagy valami konkrét terv, az nem derült ki). Ez gyökeres változást hozhat a szektor számára. Mint a politikus elmondta, a cél az, hogy az EU-ban legyenek a legkedvezőbb keretfeltételek minden kreatív vállalkozás számára.

Ami a támogatásokat illeti: a jelenlegi hétéves ciklus 2020-ban ér véget, most zajlik az eddigi eredmények külső értékelése. Viszont már el is kezdődött a következő támogatási ciklus tervezése, mégpedig a 2015-ös Eurosonicon. Mint a Kreatív Európa vezetője, Barbara Gessler elmondta, a zeneipari szereplőktől olyan jelzések érkeztek, hogy a jelenlegi támogatási politikát ki kell egészíteni, bizonyos pontokon célzottan be kellene avatkozni a zeneipari folyamatokba. A Music Moves Europe ernyő alatt folytatott dialógusnak az a célja, hogy ezeket a pontokat azonosítsa, és a problémák feltárása mellett lehetséges megoldásokat is találjon – mégpedig olyanokat, amelyeket uniós szinten érdemes kezelni. (A szubszidiaritás elve értelmében a nemzetállami szinten kezelhető problémákba az EU nem avatkozik bele.)

A dialógussorozat egyik része volt például az AB Music Working Group a brüsszeli Ancienne Belgique (vagyis AB) klubban tartott beszélgetései. Négy nagy témában hallgattak meg problémafelvetéseket a szereplők, és adtak ötleteket egy „EU szerszámosládához”. Ezek a következők: adatok gyűjtése és felhasználása, beleértve a metaadatokat; az alkotók támogatása, az alkotás elősegítése: oktatás, tréning, professzionalizáció; kulturális sokféleség: az alkotók mobilitása, az európai repertoár terjesztése; innováció és kreativitás: zenei start-upok. A beszélgetések jegyzőkönyveinek részletes kivonata itt megtekinthető, tanulságos olvasmány.

Ez még persze csak a kiindulópont a 2020-tól induló, hétéves Kreatív Európa program zenei programjának megtervezésében. De már maga a dialógus is komoly előrelépés: ezeken a megbeszéléseken olyan különböző szereplők ültek egy asztalhoz, akik általában nem szoktak beszélgetni. A terv az, hogy az európai kultúrtámogatás „zászlóshajójához”, az audiovizuális szektorban 1991 óta nagy sikerrel működő Media Programhoz hasonló nagyszabású program jöjjön létre. Jelenleg egyébként a kultúrtámogatás felét ez a Media Program kapja.

A Midemen több beszélgetést is tartottak. Volt, ami inkább csak a problémákat vetette fel, például az, amely arról szólt, hogy az európai kultúra sokszínűségét hogyan lehet az online térben minél jobban megjeleníteni – természetesen elsősorban a nem angolszász (nyelvű) zenékről, ezek hátrányának ledolgozásáról volt szó. Persze a Spotify képviselője szerint soha nem volt még ilyen jó a helyzet ezen a téren – mások azonban felhívták a figyelmet arra, hogy egy dolog az elérhetőség (tényleg „minden” elérhető „mindenhol”), más dolog a „felfedezhetőség”, vagyis hogy ténylegesen mennyire hatékonyan tudnak eljutni a tartalmak a potenciális fogyasztókhoz. Az mindenesetre biztos, hogy a több különböző szolgáltató valódi versenye ehhez elengedhetetlen; az is többektől elhangzott, hogy kiindulópontként többet kellene megtudni a fogyasztók valós viselkedéséről, és ehhez igazítani a stratégiát.

Mindenesetre a nemzeti exportirodákat összefogó EMEE szervezésében elindítottak több playlistet is: Hits from Europe, Future Sounds of Europe és European Essentials neveken. Ezek promóciójára jövőre komolyabb költségvetés is lesz, vagyis nem csak úgy lesznek, hanem megpróbálják majd felhasználói aktivitást is elősegíteni körülöttük. (Egyelőre magyar előadók nem találhatók ezeken, hiszen magyar exportiroda nincsen.)

Egy beszélgetésen több jelenleg támogatott platform képviselői mutatkoztak be. Az egyik az Opera Europa volt, amelyben nagyon különféle operaházak fogtak össze többek között a klasszikus zene online közvetítésére. Voltak ezen a téren nagy tapasztalatokkal bíró intézmények, és olyanok is, amelyek egyáltalán nem közvetítettek még semmi a neten. Mostanra már több mint hárommillió nézője volt a program keretében létrehozott tartalmaknak. Az együttműködést ezután ki is terjesztik, még nagyobb szabású lesz – mint a program igazgatója, Nicholas Payne mondta: „ez egy teljesen őrült projekt, csakis az Európai Unió lehet olyan őrült, hogy támogassa”.

A Dal+Szerző a HOTS – Hungarian Oncoming Tunes támogatásával vett részt a Midemen.



Categories: Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.