Így került csávába a Soundcloud, amit állítólag hamarosan eladnak

A júliusi nagy leépítés és a TechCrunch nagy cikke óta a zeneipari sajtó legfontosabb témája a Soundcloud – mind a múltja, mind a jövője. Ez utóbbi persze még bizonytalan, de a Bloombergen megjelent, névtelen forrásokra hivatkozó cikk szerint közel vannak ahhoz, hogy a cég egy részét eladják két befektetési alapnak. Ezek együtt a cég többségének tulajdonosai lennének. A Bloomberg szerint a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak, de még nem tartanak ott, hogy biztosnak lehessen mondani az üzletet.

Eközben több cikk is foglalkozik azzal, hogyan jutott ebbe a helyzetbe az egykor a legmenőbbnek és – ha csak a zenével foglalkozó, tehát a YouTube-on kívüli oldalakat nézzük – legnagyobbnak számító zenei platform, amely nemcsak karriereket, hanem teljes műfajokat tudott elindítani. Az általános megfejtés röviden összefoglalva az, hogy a független, feltörekvő alkotókra, DJ-kre, producerekre koncentráló, számukra nemcsak platformot, hanem közösséget is jelentő Soundcloud elveszítette a fókuszát, amikor túl nagyra nőtt. Egyrészt a nagy kiadókkal folytatott tárgyalások, a monetizáció kényszere is ebbe az irányba mutatott (bár érdekes módon ez a minden rosszért a majoröket okoló hang jóval halkabbnak tűnik most, mint néhány éve), másrészt a cég maga is megfeledkezett arról a túlzott növekedési – és monetizálási – hajszában, kiknek köszönhette kezdei sikereit.

Ez utóbbi folyamatba enged bepillantást a Buzzfeed nagy, tucatnyi névtelen forrásra hivatkozó cikke. Ebből kiderül többek között, hogy bentről nézve is egyetértenek a fenti elemzéssel. “A felhasználók nem azért mennek a Soundcloudra, hogy a Beatles-katalógust hallgassák. A Soundcloud pontosan azt csinálta, amit a felhasználói nem akartak” – foglalta össze egy befektető.

A cikk emellett több személyi hibát is felhoz a (volt és jelenlegi) alkalmazottakra hivatkozva. Az egyik Jeff Toig leszerződtetése az üzleti ügyekért, többek között a majorökkel folytatott tárgyalásokért és a salesért felelős vezetőnek. Ő egyrészt a munkáját sem végezte jól, másrészt pedig hozzáállásával – többek között szexista megjegyzéseivel – is mérgezte a cég kultúráját az alkalmazottak szerint. Állítólag azért is üvöltözött, ha valaki nem az ő kedvenc stílusát alkalmazta a PowerPoint prezentációban: 10 pontos Arial, fekete háttérrel. (Vicces részlet, hogy a cikkhez fűzött egyetlen korrekció arról szól, hogy “az írás korábbi változatában tévesen szerepelt a háttérszín”.)

A Soundcloud két alapítója, Alex Ljung és Eric Wahlforss is egyre elérhetetlenebb lett, míg a cég életének korai fázisában igen könnyen megközelíthette őket bármelyik alkalmazott. Ljung a gazdag CEO-k életét kezdte élni, és a cég életének fontos pillanataiban nem volt jelent; Wahlforss pedig nem volt elég határozott vezető a technológiai kérdésekben.

Érdekes része a cikknek az, amely a korai évekről szól. Kiderül belőle, hogy a gyorsan növekvő cégnél tisztában voltak a jogi támadhatósággal, azzal, hogy a remixek, mixek minimum a “szürke zónába” tartoznak. Jogi tanácsadójuk azt mondta nekik, hogy semmiképpen nem ismerhetik el, hogy lehetnek problémás tartalmak az oldalon – amibe az is beletartozott, hogy az alkalmazottak nem jelölhettek ki kedvencnek ide felrakott számokat, és ezekre még a cég belső levelezésében sem hivatkozhattak linkekkel. Egyesek titkos profilokat hoztak létre, hogy szabadon használhassák a platformot, amin dolgoztak. Persze tudták, hogy a komoly monetizációhoz (például a reklámok elhelyezéséhez) szükség lesz arra, hogy megállapodjanak a kiadókkal, de jelentősen alábecsülték azt, hogy ezt mennyi idő alatt lehet elérni. A történet utóbbi része egyébként meglehetősen ismert, mi is írtunk róla.

A beszámolókból kiderül, hogy az, hogy a fókusz átkerült a független alkotókról a minél több felhasználó gyűjtésére, olyanokban is megjelent, hogy belső használatra a legfontosabb mérőszám a feltöltött zenék száma helyett már a zenehallgatással töltött idő lett. Leállították a csoportok támogatását is, amik pedig számos underground közösség, sőt, műfaj indulásánál meghatározó szerepet töltöttek be.

Meglehetősen ismert tény, hogy többször majdnem felvásárolták a Soundcloudot. A Buzzfeed szerint a Twitterrel folytatott tárgyalások nemcsak hogy “előrehaladott állapotban” voltak, hanem 2014. május 19-én Alex Ljung egyenesen azt mondta több alkalmazottnak, hogy aznap aláírják a hivatalos szándéknyilatkozatot. Azonban erre nem került sor, és egy forrás szerint ez megsemmisítő csapásként érte a vezetőket. A Twittert több minden is riasztotta: a majdnem 2 milliárd dolláros ár, amihez ragaszkodtak az alapítók; a zeneipari-jogi problémák, valamint az, hogy bár sokan használták a Soundcloudot, a regisztrált felhasználók száma mégsem volt magas – pedig pont ez utóbbiak, az elkötelezett zenerajongók megszerzése lett volna a közösségi oldal egyik fő célja a felvásárlással.

A cikk lezárása egy tavaly távozott alkalmazottat idéz: “A Soundcloudnál dolgozni személyes ügy volt. Rengeteg munkát, izzadságot tettünk bele. Aztán a dolgok megváltoztak, és csak néztünk: ez meg mi? tényleg ez történik?”

 



Kategóriák:Hírek

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: