Mint arról részletesen írtunk, jelentősen átalakultak a Nemzeti Kulturális Alap Könnyűzene Kollégiumának pályázatai, melyek az NKA honlapján itt találhatók. Másfelől szigorodik az elbírálás; mint azt az NKA új alelnöke, Lőrinczy György a Music Hungary-n is elmondta, a könnyűzenei pályázatok majdnem 70%-a hibás volt, és ő szeretné elérni a pályázati fegyelem erősítését.
Dósa Richárddal, az NKA Könnyűzene Kollégiuma elnökével ezért részletesen végigvettük egyrészt azt, hogyan kell jól pályázni, másrészt a kiírások változásai mögötti okokat.
Reális összegre érdemes pályázni, nem feltétlenül a maximumra
Elterjedt szokás a magyar pályázók között, hogy minél nagyobb – gyakran a lehetséges legnagyobb – összegre adnak be pályázatot, mert úgy gondolják, hogy úgyis kevesebbet kapnak, aztán majd abból gazdálkodnak. Az NKA Könnyűzene Kollégiuma azonban a maga területén változtatni akar ezen a hozzáálláson. Dósa Richárd erről a következőket mondta: „Nem kívánunk senkit sem beárazni, nem kívánunk alkudozni az összegekből. Eldöntjük, hogy az igényelt összeg reális-e, és ha reális, és úgy gondoljuk, hogy szakmailag támogatható, akkor támogatjuk. Igyekszünk ezt a koncepciót minden pályázatra egységesen alkalmazni. 2016 előtt sokszor muszáj volt alkudnunk, de például az idei első féléves pályázatokon az, aki kapott támogatást, megkapta azt, amennyit igényelt – a legtöbben a maximális összeget. Ha úgy gondoltuk, hogy a pályázat támogatásra méltó, akkor a teljes összeget megadtuk, ha irreális volt az igény, akkor semmit. Ezt a gyakorlatot kívánjuk folytatni, így nincs az a fura helyzet, hogy beadnak mondjuk egy dal felvételére egy kétmilliós igényt, és mi ezt lealkudjuk 200 ezer forintra, mert úgy gondoljuk, hogy abból is ki lehet hozni.
Ezért is nem akartunk elszaladni a maximálisan igényelhető összegekkel. Az alkotói pályázatnál is az a cél, hogy minél több szerzőt tudjunk támogatni egy szemmel jól látható összeggel, mert a félmillió forint azért az egy korrekt támogatás akár egy album megírására vagy hangfelvételek, videók is kihozhatók ebből az összegből.”
Szigorúbb lesz az NKA a hiányos pályázatokkal
Eddig egy hiányos pályázat is érvényesnek számított, és az NKA munkatársai többször – akár még postai úton is – hiánypótlásra szólították fel azokat, akik nem töltöttek fel minden előírt dokumentumot. Ez jelentősen leterhelte az NKA-t.
A jövőben a hiányos pályázatok esetén az NKA nem fog többszöri figyelmeztetést küldeni. Ugyanakkor az online rendszer egyértelműen, feltűnően jelzi, ha valami még hiányzik. Ezzel együtt nem kell mindenkinek „egy ültő helyében végigkattintgatni mindent” – mondta Dósa Richárd, vagyis egészen a határidőig van ideje a betétlap kitöltésére, a szükséges nyilatkozatok feltöltésére (szerzőtársaktól, jogtulajdonostól stb., pályázattól függően, ahogy a kiírás kéri), a nevezési díj befizetésének igazolására stb. Ugyanakkor ha a döntéshozatal időpontjáig nem teszi meg mindezt, akkor a pályázata „feltételesen érvénytelen” lesz – ez azt jelenti, hogy a kuratórium úgy dönthet, hogy egyáltalán nem támogatja. Lőrinczy György alelnök kifejezetten kérte is a kollégiumokat (vagyis nem csak a könnyűzeneit, hanem mindegyiket), hogy legyenek a korábbinál szigorúbbak.
Kattintható pdf-ek, alaposan elolvasandó kiírás
Dósa Richárd hangsúlyozta, hogy számítógéppel érdemes kitölteni a pályázatot, és ún. kattintható pdf-ben elküldeni – ezt egyszerűen a Wordben is létre lehet hozni, a Mentés másként menüpontban fájl típusánál pdf-et kiválasztva. Éppen azért, hogy ez megoldható legyen, az így kitöltendő betétlapot nem kell külön aláírni.
Ez azért fontos, mert a pályázat számos információt tartalmaz, és ha mondjuk a kuratórium meg szeretné hallgatni egy jelentkező korábbi zenéit, akkor egyszerűen rá tud kattintani a megadott linkekre. Ellenben egy „képernyőről lefényképezett, abból pdf-be alakított fájlból nekünk kézzel kell begépelni a YouTube-linkeket, ami rengeteg idő, ha egyáltalán megoldható” – mondta Dósa Richárd. Az ilyesféle módszerekkel gyakran elvesznek információk, és ha nem, akkor is fölöslegesen lassítják a rengeteg pályázatot feldolgozó kollégium munkáját.
„Érdemes kétszer elolvasni és értelmezni a pályázat kiírását. Igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy mindenki számára érthető legyen, bizonyos dolgokat a nyomatékosítás kedvéért többször is beleírva” – mondta Dósa Richárd. Hasonló értelmű felhívás egyébként az NKA honlapján is kiemelten szerepel.
Keressük meg a nekünk való pályázatot
A Könnyűzene Kollégiuma előző pályázatával kapcsolatos közlemény is felhívja a figyelmet arra, hogy más módjai is vannak a könnyűzene támogatásának: a Cseh Tamás Program, illetve a népzenének a Halmos Béla Program, a fesztiváloknak pedig a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma kiírásai. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mondta Dósa Richárd, mert sok kezdő zenekar is bead pályázatot a Könnyűzene Kollégiuma kiírásaira, akiknek talán jobb lenne mondjuk a CSTP megfelelő pályázatán indulni.
„Minden pályázati kiírásban benne van, hogy az elbírálási szempontok között szerepel a szerzők vagy előadók hazai és nemzetközi rangja, elismertsége. Nem lebeszélni akarom a kezdőket, csak ha jelentkezik egy egy-két éve alakult zenekar, akiknek van három daluk és egy klipjük, és melléteszünk egy pályázatot, ahol aranylemezek és Fonogram-díjak vannak, akkor nincs is nagyon mérlegelési lehetőségünk, egyértelmű, hogy kit fogunk támogatni a kettő közül.”
Azoknak is azt szokták mondani, hogy keressék meg a nekik leginkább megfelelő pályázati kiírást, akik ilyen-olyan kerülő utakon (például a javaslatok küldésére fenntartott [email protected] címen) egyedi kérelmekkel fordulnak a kollégiumhoz. Egyedi támogatásra ugyanis csak nagyon ritkán, kiemelt projekteknél van lehetőség, amelyek sok zenészt, netán a szakma nagy részét érintik. Ilyen például a Mahasz Fonogram-díja, amelynek összegében az NKA támogatása is benne van, vagy a Magyar Zenei Szakszervezet díja is. (Korábban a díjakhoz nyílt pályázaton lehetett kérni a hozzájárulást, de olyan kevés kérelem érkezett, hogy ezt nem volt értelme fenntartani.) Aki viszont nem ilyen projekttel szeretne egyedi elbírálásban részesülni, annak azt javasolják, hogy keresse meg a neki való nyílt pályázati kiírást; a korábbi döntések tanulmányozása is segít tájékozódni abban, hogy melyik kiírással milyen projekteket kíván támogatni az NKA, vagyis hova érdemes kérelmet beadni
Kiemelt alkotói támogatás
Ezt az új támogatási kategóriát az Artisjus vezetőségének javaslatára emelte be a Könnyűzene Kollégiuma. A komolyzenében az alkotói támogatásra igényelhető összegek magasabbak, úgy volna igazságos, ha a könnyűzenében is rendelkezésre állna ez a lehetőség – szólt az érv a 20 millió forintos keretösszegű pályázat mellett, ahol egy-egy pályázó legfeljebb 2-2 millió forint támogatást igényelhet. Fontos, hogy itt tényleg nagyszabású művekkel érdemes pályázni, amelyeknél „indokolt, hogy ne legyen elegendő 500 ezer forint” – fogalmazott Dósa Richárd. A kiírás pontosan így hangzik: „Kiemelt alkotói támogatás tartalmában és megvalósításában nagyszabású (színpadi művek, balett, filmzenék, jazz kompozíciók stb.) nagy apparátust (szimfonikus zenekar, kórus, bigband stb) igénylő könnyűzenei művek létrehozására.”
Vagyis egy „sima” nagylemez megírásával nem érdemes ide pályázni. Ha valaki tévesen ide nyújtja be a pályázatát, akkor technikailag megoldható, hogy átsorolják a nem kiemelt alkotói támogatási igények közé,
Kiemelt támogatás nagyszabású, jubileumi koncertekre
Az előző kategóriával szemben ezt az újfajta kiírást a Kollégium kezdeményezte. „Úgy gondoltuk, hogy ha már a szerzőknek adunk egy lehetőséget, hogy egy kiemelt alkotásra is igényelhetnek támogatást, akkor az előadókat sem szabad kihagyni ebből. Különbséget kell tenni aközött, hogy valaki három-négy klubkoncertre kér egymillió forintot, vagy az Arénában tart óriási bulit rengeteg költséggel. Sokan az utóbbi típusú eseményeknél nem is pályáztak, mert úgy gondolták, úgysem lenne elég az egymillió forint, amit lehet kapni. Amikor az előadók is kiemelten kezelik az eseményt, és tényleg sokkal többet költenek rá, ott érdemes nekünk is jobban az ügy mellé állni” – mondta Dósa Richárd a 20 milliós keretösszegű pályázatról, amelyen legalább tíz éve aktív előadók nyerhetnek legfeljebb 2-2 millió forint támogatást.
Hangfelvételek, képanyagok készítése
Szintén fontos változás, hogy az eddig egy kategóriába tartozó hang- és képfelvételek ezúttal két külön pályázatban szerepelnek. Ennek az, hogy „így tudunk reálisan és igazságosan dönteni. Nem tudunk egyenlőségjelet tenni aközé, hogy valaki mondjuk beadta az igényt egy hangfelvételre egymillió forintra, másvalaki pedig egy lemezre és két videoklipre kért ugyanennyit. Így, hogy külön vettük ezeket, már könnyebben eldönthető, hogy kit támogasson a kollégium” – mondta Dósa Richárd.
Míg korábban egymillió forintra is lehetett pályázni, most mindkét kiírásnál 500 ezer forint a legnagyobb igényelhető összeg. „Ennyiből ügyesen, jól szervezve akár fel lehet venni egy egész albumot – bár van olyan is, aki ennek a töredékéből képes fölvenni, és van, aki a többszöröséből sem… A mai technológia megengedi, hogy sok mindent idézőjelben ’otthoni’ körülmények között megcsináljunk. Mellé lehet tenni saját forrásokat is, de ez nem feltétel a pályázatban.
Sokan egyébként ennek a támogatásnak a segítsége nélkül nem is csinálnának lemezt, így viszont elég jó helyeken egész sok időt el lehet tölteni stúdióban. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki úgy gondolja, hogy muszáj drágább stúdióban dolgoznia, az beadja mondjuk három számra, leírja, hogy melyik stúdióban, milyen technikai körülmények között, milyen óradíjjal, milyen hangmérnökkel dolgozna, és mi mérlegeljük ezt. Volt már erre precedens, hogy néhány dalra adtunk akár félmilliós támogatást. Van, aki külföldön dolgozna, vagy jó nevű magyar stúdióban nagy zenekarral: ezt pályázatonként külön-külön kell mérlegelnünk. Nagyjából azt mutatják a tapasztalatok, hogy ezek olyan támogatási összegek, amikkel már tényleg komoly munkákat lehet csinálni.
Videót is össze lehet hozni ennyiből, és ha még hozzátesz az ember a sajátjából, akkor tényleg profi, nemzetközi színvonalú klipeket lehet készíteni” – mondta Dósa Richárd.
Magyar koncertek külföldi, magyarlakta területeken
Ennek a pályázatnak a keretösszege 30 millióról 20-ra csökkent. Mind Dósa Richárd mondta, azért, mert nem volt igazán nagy az érdeklődés. „Mi is érezzük, hogy a zenészek nehezebben veszik rá magukat, hogy sokat utazzanak – én is számtalanszor voltam Erdélyben, ismerjük az utakat, a távolságokat. Továbbra is szeretnénk, ha a magyarlakta területekre minél több magyar zene jutna el, megpróbálunk kedvet csinálni ehhez, de a lehetőségeink végesek: ebben az ügyben ennyit tudunk tenni.”
A támogatások arányai
Az alkotói támogatások, hang- és képfelvételek, koncertek támogatásának keretösszegeinek arányai a korábbiakhoz képest változatlanok. Ezeket az Artisjus legfőbb döntési szerve, a 33 tagú küldöttgyűlés által elfogadott Támogatási Politika alapján határozza meg az NKA (mint arról korábban részletesen írtunk, a nagyobb összegű, őszi leadási határidejű pályázatokat a jogdíjbevételek az Artisjus által az NKA-nak átutalt részéből finanszírozzák.) Dósa Richárd – mint azt már tavaly, kinevezése után nem sokkal is elmondta a Dal+Szerzőnek adott interjújában – az alkotói támogatások arányát szívesen csökkentené, és a másik két nagy pályázati formát részesítené előnyben.
„Már számokkal, több éves statisztikával is ki tudjuk mutatni, hogy lényegesen nagyobb igény van arra, hogy projekteket támogassunk, mint magát az alkotást. Azt is lehet látni, hogy idézőjelben kiket ’kellett’ támogatnunk az alkotóiban, hogy elköltsük a pénzt, és például kiknek a koncertjeit tudtuk támogatni. Aki kicsit böngészi a korábbi döntéseket, az látja, hogy picit megengedőbbek tudunk lenni az alkotói pályázatnál, mert ilyen nagy a keret, és nincs akkora túljelentkezés, mint mondjuk a hangfelvétel-készítésnél. Így olyanoknak is jut, akiknél más körülmények között elképzelhető, hogy a kollégiumból többen nem is támogatnánk” – mondta Dósa Richárd.
Categories: Hírek
Kattintható PDF, really? Wordből rendben van, de az aláírt, bescannelt dokumentumot is kattinthatóvá kellett volna varázsolni? Ezen bukhat a dolog? Kicsit fura
A betétlapra pont ezért már nem kérünk aláírást. A többi feltöltendő dokumentum nem kell, hogy kattintható legyen.
Köszönjük a kiegészítést, beírtuk a cikk szövegébe is