Az IFPI megbízásából az IPSOS végett egy nemzetközi felmérést: 13 országban több mint 11 ezer embert kérdeztek a zenével kapcsolatos fogyasztói szokásokról. A Connecting With Music – Music Consumer Insight Report 2017 jelentésben megjelentetett eredmények igencsak bíztatóak. A bevezetőben az IFPI elnöke, Frances Moore azt emeli ki, hogy a fiatalok igencsak elkötelezettek, mégpedig nemcsak úgy, hogy sok zenét hallgatnak, hanem „felismerik ennek az értékét is” – és az, hogy ők alkotják a „zenerajongók új generációját”, nagyon bíztató jel. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy vannak még kihívások a kiadók előtt: aligha fog bárki meglepődni, hogy elsőként a YouTube-ot és a value gapet nevezi meg, ami szerinte „a legnagyobb fenyegetés ma a zenei világra”. Azért a jogosítás nélküli zenéket is említi, ezen belül is főleg a stream rippinget.
Természetesen a stream növekedése áll itt is a középpontban. A globális felmérés szerint az internetezők 45%-a használ audio stream szolgáltatásokat, míg 2016-ban ez a szám csak 37% volt. Az internetezők túlnyomó része (96%) hallgat jogosított zenét, mégpedig többféle forrásból – mi több, egy-egy fogyasztó átlagban 4 különböző módon (és ez csak a jogosított használat). A felmérés vizsgálta ezek arányát is. A megkérdezettek 87%-a hallgatott rádiót a megelőző fél évben (kb. 68% „hagyományos” rádiót, 35%-uk netrádiót – ez több mint 100%, hiszen van átfedés, bár elég kicsi). 75%-uk nézett zenés videót, 45%-uk hallgatott audio streamet, 44%-uk vásárolt zenét (ez utóbbi megoszlása: 32% CD, 28% letöltés, 17% vinyl – itt is nyilván vannak átedések).
Érdekes a különféle platformokon eltöltött idő megoszlása is. Akik a legtöbbet hallgatnak zenét, vagyis a felső 10%, azok az idő 40%-ában rádión teszik, 22%-ában a megvásárolt zenéiket hallgatják; nagyjából ugyanannyi időt töltenek videó oldalak (20%) és audio stream (18%) előtt. Ha nem a legelkötelezettebbeket nézzük, és csak az on-demand streamet, akkor a videó vezet: a zenehallgatással eltöltött idő 55%-át itt töltik a hallgatók, ebből 46% a YouTube. Az időt tekintve az előfizetéses stream (23%) megelőzi az ingyenes streamet (22%), miközben persze az előfizetők száma alacsonyabb az ingyenes hallgatókénál, csakhogy ők jóval több időt töltenek ezekkel a szolgáltatásokkal.
Miközben sok szó esik arról, hogy a hangutasítással működő okoshangszórók visszaviszik a zenét az otthonokba, ez az adatokon egyelőre nem látszik: globálisan a fogyasztók 84%-a hallgat okostelefonon zenét (tavaly ez 79% volt), a legaktívabb hallgatók az idő 76%-ában a telefonjukat használják erre.
A fiatal, vagyis 13-15 éves hallgatók 85%-a streamel zenét, 79%-uk videómegosztón, 67%-uk audio stream oldalon (vagyis 46% mindkét platformon). Az audio stream oldalak használóin belül magasabb arányban vannak az előfizetők (egyharmad), mint a teljes lakosságon belül. Igaz, csak egyharmaduk fizet ezért saját maga. A családi előfizetések növekvő fontosságát mutatja, hogy az előfizető fiatal hallgatók 36%-a ilyen családi csomag részeként streamel.
Ami még meglepőbb lehet, hogy a 13-15 évesek 53%-a vásárol zenét: 38% letölt, 37% CD-t, 19% vinylt vesz (vagy vetet). Ami másfelől aggasztó lehet, hogy a fiatal korosztály (bár ez esetben ez a 16-24 éveseket jelenti) egyben a stream ripping oldalak legnagyobb arányú felhasználója (53%-uk szokott leszedni így számokat).
A felmérést a rögzített zenei piac 85%-át lefedő 13 országban végezték: Ausztrália, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok. A jelentés megjegyzi, hogy Brazíliában és Mexikóban, ahol elég alacsony az internetpenetráció (67,5% és 56%), valószínűleg pozitív irányban torzítanak az adatok, itt ugyanis inkább az early adopter réteg hajlamos válaszolni az ilyen kérdőívekre.
Categories: Hírek