November elején rendezték Prágában a Nouvelle Prague showcase fesztivált és konferenciát. Tovább épültek a régiós kapcsolatok, és fontos tanácsok hangzottak el a zenei exportról.
A “nulladik napon” volt a V4 Roundabout, ahol nemcsak a négy visegrádi országból (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország), hanem Ausztriából és Litvániából is érkezett, a zeneipar különféle területein dolgozó szakemberek beszélgettek. Ebbe is belehallgathattunk a szervezők jóvoltából. Mint azt már tudni lehet, az ilyen beszélgetéseknek nem valami “nagy eredménye” lesz elsősorban, inkább a kialakuló, megerősödő kapcsolatok a fontosak, amik aztán egyre több és több turnéban és más együttműködésekben öltenek testet. A beszámolók szerint ezen a téren nagyon hasznos volt a V4 Roundabout.
Elindult azért a résztvevők között egy remélhetőleg folyamatosan bővülő lista a régió klubjairól. A beszélgetésekben feltárultak tanulságos különbségek (például a turnétámogatások különféle módjairól) és hasonlóságok. Például több országban is probléma, hogy azok a zenekarok, akik “exportképesek”, rendszeresen járnak showcase fesztiválokra, nem nagyon vagy egyáltalán nem szólnak a rádiókban. A kapcsolatok jó része tovább épül majd a BuSH-on, ahová sokan eljönnek a prágai résztvevők közül.
A konferencián egy beszélgetés a zenei exportról, vagyis a saját piacról kilépés lehetőségeiről szólt. A német, brit, cseh és macedón résztvevők egyetértettek abban, hogy az erről szóló döntést közösen kell meghoznia minden érdekeltnek: a zenészeknek, menedzsmentnek, ügynöknek, kiadónak. Már csak azért is, mert komoly befektetés szükséges hozzá: az első, vagy talán első három-négy külföldi turné szinte biztosan többe kerül, mint amennyit visszahoz.
Meg kell érteni azt is – elsősorban a zenekarnak -, hogy az exportképesség nem kizárólag a zenéről szól, hanem a színpadi megjelenésről, a technikai felkészültségről stb. Na meg arról, hogy megvannak-e és tovább tudnak-e épülni a kapcsolatok az adott területen. A cseh Petr Blažek elmesélte, hogy több száz levelet küldött el külföldi ügynököknek, és ebből 5-10-re érkezett válasz. Az a visszajelzés, amiből végül egy hosszabb távú együttműködés lett – és így egy általa menedzselt zenekar még a Glastonbury fesztiválra is eljutott -, ez volt: “looks professional”. A következő körben arról kérdezték, hogy hol léptek fel korábban, tehát nem árt, ha néhány jónevű fesztivált ilyenkor már fel tud mutatni az előadó, persze a kötelező elemek (profi bio, fotók stb.) mellett.
A panelbeszélgetés, jobbról a harmadik Mark Bennett
Arról, hogy milyen döntéseket kell meghozni, Mark Bennett, a brit United Talent ügynökség munkatársa mondott egy érdekeset. Úgy fogalmazott, hogy “el kell dönteni, hogy hol játsszunk, mikor játsszunk, és mikor ne játsszunk – ez utóbbi talán a legfontosabb”. Megkértük, hogy ezt bővebben is fejtse ki.
– A kérdés az, hogy miért? Miért mész valahova játszani, mi lesz az eredménye hosszú távon, milyen stratégiába illeszkedik, mennyibe fog kerülni nekünk, milyen lesz a befektetés megtérülése – ezeket a kérdéseket mind meg kell tudni válaszolni. Egy magyar zenekarnak biztosan belekerül néhány ezer fontba, hogy Londonban játsszon. Ha ennek nem lesz semmi eredménye, akkor mi értelme van annak, hogy egy kis teremben a londoni ismerősök és barátok előtt zenélnek?
A showcase fesztiválok általában jók, de ott is meg kell válogatnod, hogy mire jelentkezel, nem érdemes mindegyikre elmenni. Meg kell nézni, hogy kik lesznek ott a szakmából, mi a célod a fellépéssel, és hogyan visz ehhez közelebb ez a showcase. A feltörekvő zenészeknek mindenképpen végig kell nézniük a delegáltak listáját. Meglepődtem, hogy most a Nouvelle Prague előtt senki nem keresett meg azzal, hogy találkozzunk – lehet, hogy az nagyképűsének hangzik, de másik oldalon én magam tizenöt találkozót kezdeményeztem olyanokkal, akiket korábban nem ismertem.
Azt is meg kell fontolni például, hogy az albummegjelenés időpontjához képest mikor van a fesztivál. Például a Sziget tavaly megkeresett egy ajánlattal az egyik zenészemnek, de nemet mondtam, mert idén jelent meg az új lemez, ezért idén akartunk jönni.
Nem kell attól félned, hogy ha nemet mondasz, akkor többet nem hívnak – feltéve, hogy jól megindokolod a döntésedet. “Nagyon szeretnénk játszani a fesztiválotokon, nagyon jó platformnak tartjuk, de úgy véljük, hogy jobb lesz a zenekarnak, ha később lép fel nálatok” – valahogy így. Ezt megértik, nem hiszem, hogy csak ezért nem hívják meg újra. De még ha így is lenne, akkor sincs értelme egy olyan fellépésnek, amiből nem származik semmi hosszabb távú előny. Persze megértem, hogy a zenészek meg szeretnének minél többet játszani, de a menedzserekkel, akikkel együtt dolgozom, nagyon jól meg lehet beszélni ezeket a kérdéseket.
Az igazán eredményes showcase-fellépéshez azon túl, hogy tudod a választ a legfontosabb kérdésre, hogy “miért?”, végig kell még venni a következőket: mi szól mellette és mi ellene; mik a költségek; ki fogja a csapatból intézni a rádiós interjúkat; ki fogja megszervezni a találkozókat; kivel és miért fogunk találkozni? Milyen újabb lehetőségeket fog hozni, ha mindez sikeresen lezajlik? Hogyan tudjuk a lehető legtöbbet kihozni a fellépésből? És ha az jön ki, hogy nem tudjuk (most még) kihozni a maximumot, akkor várni kell.
A Dal+Szerző jelenlétét a Nouvelle Prague-on a Visegrad Fund támogatta.
A Nouvelle Prague fellépői, köztük a magyar mius:
A résztvevők persze megnézték Prágát is (Jakub Červenka fotója):
Categories: Hírek
Leave a Reply