Novemberben olyan új szolgáltatással bővíti online rendszerét az Artisjus, ami várhatóan jelentősen megkönnyíti az interneten elérhető magyar zeneművek azonosítását.
A digitális világ zeneszolgáltatói (YouTube, Spotify, iTunes, stb.) több tízmillió magyar és külföldi hangfelvétellel „kereskednek” sikeresen világszerte, és ezzel nagyságrendekkel nagyobb „forgalmat” (hallgatást, megtekintést) tudnak elérni, mint a hagyományos rádiók vagy televíziós zenei csatornák.
Összehasonlításul: amíg a teljes 2016-os évet figyelembe véve a magyar rádiók összesen ~4,5 millió elhangzást jelentettek le az Artisjus felé, addig egy-egy nagyobb online zenei platform önmagában is képes „kitermelni” több mint 1 milliárd játszási eredményet.
A korlátlanság mellett a digitális világ további sajátossága, hogy
- a szerzeményeket hangfelvétel formájában ismeri, és ún. ISRC-kóddal azonosítja,
- a szerzők helyett az előadó személyére helyezi a hangsúlyt.
Ezzel ellentétben az Artisjus
- szerzemény-központú, és az azokhoz rendelt ISWC-kóddal azonosítja a művet,
- a szerzőket helyezi előtérbe, nem az előadókat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amíg a koncertek vagy a rádiós játszások esetén az Artisjus a világrepertoárt képviselheti, de csak Magyarország területére terjed ki ez a jogköre, addig bizonyos online zenefelhasználásoknál pont fordítva kell eljárnia, és csak a magyar művek után szedhet be jogdíjat, azt viszont több ország tekintetében is („páneurópai jogosítás”). Ez a kettősség elsősorban a zenefelhasználóktól érkező elektronikus adatállományok feldolgozása során kíván többletmunkát a szervezettől.
Ez azt jelenti, hogy az online zenefelhasználások esetén nincs valós esély a manuális azonosításra: ha az informatikai rendszerek nem találják meg az elhangzott művet, akkor az arra eső jogdíj nem jut el a szerzőkhöz.
Ezért az Artisjus úgy döntött, hogy több forrásból hangfelvétel adatokkal dúsítja fel műadatbázisát. A hangfelvétel-kiadóktól már évek óta kötelezően bekérjük az ISRC-kódokat a lemezek kiadása során – most ezt a kört szeretnénk bővíteni magukkal a szerzőkkel.
A magyar szerzők ezentúl az online rendszeren keresztül megadhatják:
- a track ISRC kódját
- a track címét
- a track előadóját
Mutatjuk hogyan.
A rendszeren belül két helyen alakítottunk ki lehetőséget az adatok rögzítésére.
1.) Online műbejelentéskor a Műfeltöltés oldalon
2.) Az Artisjushoz korábban már bejelentett zeneműveknél a Művek oldalon.
Első lépés:
Az oldal tetején látható első kereső mezőnél állítsa be a „Hiányzó adat” sort. Ezt követően a második mezőbe az „ISRC kód” sor már automatikusan beállításra kerül. Kattintson a képernyő jobb oldalán látható „Keresés” gombra.
Második lépés:
A keresés eredményeként megjelenő műlistában azokat a műveket láthatja, melyekhez még egyetlen ISRC kódot sem kapott az Artisjus sem a felhasználóktól, sem a szerzőktől. Kattintson arra a műre, amihez új ISRC kódot szeretne rögzíteni, majd lépjen át a „Hangfelvételek” fülre.
Harmadik lépés: Kattintson az „Új hangfelvétel” gombra, majd írja be a hangfelvétel (track) ISRC kódját, a felvétel címét és a felvétel előadóját. Végül kattintson a „Végleges beküldés” gombra.
Honnan tudhatja meg, hogy mi a műről készült hangfelvétel ISRC kódja?
ISRC kódot az IFPI, a lemezkiadók nemzetközi szövetsége ad a hangfelvétel előállítójának. Mindenki hangfelvétel-előállítónak számít, aki valamilyen (pl. zenei) hangok felvételét elkészítteti, tehát megszervezi és kifizeti a stúdiófelvételt. Ez a szereplő, a hangfelvétel-előállító lehet egy kiadó, de sokszor az is előfordul, hogy a zenész / zenekar saját maga szervezi és fizeti a stúdiómunkálatokat, ilyenkor ő(k) lesz(nek) előállítók, azaz a hangfelvétel jogtulajdonosai.
Hogyan kell ISRC-kódot adni saját felvételeinknek?
A teljes ügymenetet példával is illusztrálva blogunkon részletesen leírtuk.
Leave a Reply