“Amiért elkezdtem dalokat írni” – beszámoló a Songbook dalszerző táborról

Novemberben tartották az első magyarországi nemzetközi dalszerző tábort a Zeneszöveg.hu szervezésében. A Songbook Songwriting Campen húsz magyar és tíz külföldi (lengyel, cseh, brit és svéd) dalszerző, producer, zenész töltött el majdnem egy hetet Tállyán az Oroszlános Borhotelben, és naponta váltakozó összetételű csoportokban írtak dalokat. Majdnem harminc kész vagy közel kész szerzemény született a tábor ideje alatt. (A résztvevők listája alább.)

Songbook camp kollázs

Két résztvevőt, Calidorát (Oberritter Dórát, akit Playlist rovatunkban itt mutattunk be) és Burai Krisztiánt (őt és zenéit itt mutattuk be bővebben) kérdeztük tapasztalataikról.

Calidora a Dal+Szerzőnek elmondta, hogy izgult a tábor előtt: „azon gondolkodtam, hogy megállom-e majd a helyem, tudok-e írni – és hogy úristen, kik lesznek ott, és hol vagyok én hozzájuk képest, mit keresek ott; nyomasztott a teljesítménykényszer. De életem legjobb döntése volt, hogy elmentem.”

Burai Krisztián elmondta, ugyan fogalma sem volt, milyen lesz a tábor, de nem akarta kihagyni – még úgy is, közben néhány napig nem tudott dolgozni, és „majd’ megöltek emiatt az itthoniak”.

Mint mondta, nagyon más volt a naponta változó csoportokban dolgozni, mint a megszokott munka. „Általában az ilyen kollaborációknak van fix oka, célja, és van mögöttük valami anyagi haszon. Itt ilyen nem volt, sokkal barátkozósabb zenélés volt, a kikapcsolódásról szólt az egész, és pont ez volt benne a jó. Nem volt befeszülés, hanem összeadódtak az energiák.” Ezzel együtt Burai Krisztián úgy látja, hogy egyes megszületett dalokból lehet később valami; a Knoll Gabival és Czutor Zoltánnal írt számban akár még egy, a YouTube-on milliós nézettségű sláger is benne lehet szerinte.

De talán még ennél is fontosabb volt a kapcsolatépítés. Burai Krisztián George Németh magyar származású, Svédországban élő – és magyar és svéd sztárokkal egyaránt dolgozó – szerzővel-producerrel barátkozott össze, és tervezik, hogy dolgoznak majd együtt. „Pont kiegészítjük egymást: a svédeknél iszonyú jól szól minden, a zene minden része minőségi szintre van emelve, és ezen a téren nekem még vannak hiányosságaim. Ő viszont elment egy kicsit a tipikus eurovíziós dalok írása felé, amit már elkezdett unni.”

Burai Krisztián

Calidora is kiemelte a kapcsolat- és közösségépítést. „Számomra úgy tűnik, hogy az alkotók közösségében mindenki ismer mindenkit, mindenki viszonylag jóban van mindenkivel, elismerjük egymás munkáját – de a közvetlen közösségünkön túl van egy kis távolságtartás, nincs erős közösségérzet. Találkozunk az olyan nagyobb eseményeken, mint a Fonogram, mindenki gratulál mindenkinek, de ennél több nincs. Itt pedig ezek a falak elkezdtek leomlani, megvolt a közösségérzet, hogy hálásak vagyunk egymásért és egymásnak, a hasonlóságainkért, a különbözőségeinkért. Most már nem az van bennem a különbözőségeimmel kapcsolatban, hogy én attól kevesebb vagyok, mint mások; hanem az, hogy ez pont így van jól.” Már csak azért is fontos ez a közösségépítő erő, mert a szerzők néha hajlamosak akár napokon keresztül otthon dolgozni, és legfeljebb telefonon beszélni a barátaikkal.

Calidora a cseh Jananas duóval már a közös munkát szervezi, svéd, lengyel szerzőkkel is tartja a kapcsolatot. Az igazán nagy élménye, amit egyenesen sorsfordítónak nevezett, akkor volt, amikor Kozma Katával, Ivan Szandrával és Patocska Olivérrel írtak egy dalt.

calidora

A tábor előtt a kiégéssel küzdött. „Látszólag sikeres voltam: Fonogram-jelölés, Arany Triangulum a feature dalaimért, társszerzője voltam a Mahasz rádiós lista első helyére jutott Freddie-dalnak, a Csodáknak. Mégsem éreztem azt, amit ötéves korom óta, amikor zenéltem – hogy ez a mindenem, az a szenvedélyem, a szerelmem. Nem éreztem azt, hogy a dalokban megtalálom magam, ezekkel képezem le érzelmileg magamat, másokat és a világot. Tudok írni így is, futószalagon, mert ezt meg lehet tanulni, hogy egy percen belül refrén stb. – de nekem soha nem ezt jelentette a zene. Persze ezek mögött is hatalmas tehetség, munka és szaktudás van, de már nem a mondanivalóról, az érzelmekről, az őszinteségről szól a zene, hanem nagyjából csak arról, hogy kinek a dropja tudja jobban leszakítani a plafont.

És akkor Katával, Szandrával és Olivérrel az utolsó előtti napon kiültünk a teraszra a napsütésbe, és írtunk egy  lineáris tini-pop-country dalt: olyat, ami négy akkorddal elmesél egy történetet. Én ezen nőttem fel, nagyon szeretem Taylor Swift régebbi dalait. Egy napig dolgoztunk rajta, minden perspektívából megnéztük a metaforákat, a történetet, hogy honnan hova tart. És amikor másnap meglett az utolsó sor is, a mellkasomban hirtelen szétrobbant valami, és visszajött az, hogy miért kezdtem én el ezt az egészet csinálni és imádni ötéves korom óta. Ez kellett nekem. Azóta is együtt lógunk Budapesten, dalokat írunk, demózunk. Most érzem, hogy jó helyen vagyok.”

A dalszerző tábort a Zeneszöveg.hu szervezte, együttműködő partnerei a Roland East Europe, az Artisjus és a Nemzeti Kulturális Alap voltak.

A tábor résztvevői között voltak: Burai Krisztián, Calidora, Czutor Zoltán, Iván Szandra, Knoll Gabi, Kozma Kata, Johnny K. Palmer, Patocska Olivér (OliverFromEarth), Petruska András, Szécsi Böbe, Sam Wilson, Závodi Marcel. Továbbá a svéd Georg Németh és Maria Broberg, a brit Ash Hickling, a a lengyel Patrick Kai, Lanberry, Dominik Buczowski és Jan Bielecki, a cseh Jananas duó.

sbsc-logo

 



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: