A Dalszerző Expo (DEX) három külföldi vendégével, előadójával is készült interjú, amelyeket a DEX médiapartnere, a Recorder közölt.
A nyitó előadást tartó Niclas Molinder mesélt a lapnak arról, hogyan került a zeneiparba, amikor pedig szakácsnak tanult. Elárulta, hogy annak, hogy már több mint 25 éve jól működik a kreatív kapcsolatuk Joacim Perssonnal (Twin néven alkotnak szerző- és producerduót), elsősorban a zene iránti szenvedély az oka. Emellett fontos az, hogy az ember hajlandó legyen minél többet megtudni a zeneipar üzleti részéről is. Szerinte a szerzők ez utóbbitól sokszor ódzkodnak, és például nem megfelelően kezelik a szerzeményeik adatait sem – Max Martinnal és az ABBA-tag Björn Ulvaeusszal közös Auddly nevű cégük ebből a felismerésből született. (Legutóbbi sikerükről itt írtunk.) “Úgy látom, az alkotók a panaszkodás nagy szakértői. Amikor megkapják a jogdíjakat, akkor panaszkodnak, hogy miért nem kapnak rendes összegeket, de amikor ezután visszamennek a stúdióba, minden ugyanúgy folytatnak, nem változtatnak a viselkedésükön” – mondta.
Mesélt arról is, hogy pont akkor született első gyermeke, amikor a zeneipar megindult a lejtőn, és “sokkal nehezebbé vált az alkotók számára, hogy megéljenek a szakmájukból.” Molinder ekkoriban ismerkedett meg a játékboltok világával, “és rájöttem arra, hogy szinte minden játék hangot ad. És mivel jól ismertem a szerzői jogok világát, tudtam, hogy ahol van egy hang, ott van mögötte jog, úgyhogy valaki minden egyes, itt eladott terméken keres. Szóval kitaláltam, hogy meg kellene keresni a módját annak, hogy zenével valahogyan bekerüljünk a gyerekjátékok világába.” Ebből lett a Bratz Rock Angels játékbaba sorozat, amiből 15 milliót adtak el a világon, és mindegyik dobozban volt egy kis CD is. Ettől a munkától vezetett az út a Disney-hez is: a cég sorozatai számára több mint száz dalt írtak már, és a legnagyobb sztároktól érkezett felkéréseket is köszönhetnek ennek.
A DEX keretében zeneszerző mesterkurzust tart Courtney Harrell, aki a legnagyobb amerikai sztárok számain dolgozott már (Chris Brown, Ariana Grande, Kelly Rowland stb.), és megjárta a Voice tehetségkutatót is, de első saját dala, amit ő énekel, csak most februárban fog megjelenni. A Recordernek mesélt arról, milyen “tízezer órás” fejlődési folyamat vezetett ide; de hozzátette azt is, hogy ő úgy vette észre, hogy jobb dalokat ír, ha “kevesebbet dolgozik”. Mégpedig azért, mert “akár dalszerzőként, akár előadóként a feladatom a kommunikáció. Ez pedig nem lehetséges a kommunikációs képességek fejlesztése nélkül, aminek pedig része az, hogy tudod, mi zajlik a világban, milyen az élet. Volt idő, hogy 24 vagy akár 36 órát is eltöltöttem a stúdióban, el sem akartam hagyni. De ettől még nem lett jobb a munkám eredménye. Arra jöttem rá, hogy ha több időt töltök azzal, hogy élek, hogy kapcsolatban vagyok másokkal, akkor rövidebb idő alatt tudok írni jobb dalokat. Ez nem olyanfajta gyakorlás, mint amikor leülsz a zongora elé, de a zenélésnek, vagy legalábbis a felkészülésnek legalább olyan fontos, sőt, nélkülözhetetlen, bár jóval nehezebben megragadható része.” Beszélt arról is, hogy fontos számára, hogy szerzeményeinek jogai nála maradjanak.
Dina Mystris A közös alkotás ereje címmel beszélget majd Kozma Katával. A Niclas Molinder által alapított – Budapesten február 2-án kezdődő – dalszerző tábor munkatársa az interjúban elmondta, hogy menedzsment cégével azt a megközelítést alkalmazza, hogy az egy-egy előadóval dolgozó különböző szakembereket (a merchtől a kiadón át az ügynökségig) megpróbálja egy asztalhoz ültetni, hogy az átfogó képet szem előtt tartva dolgozzanak ki stratégiát – ennek a holisztikus megközelítésnek szóban sokan hívei, de gyakorlatban már jóval nehezebb kivitelezni. Mystris szerint az igaz, hogy a közös zeneszerzés nagy múltra tekint vissza, sőt, ” az együttműködés valószínűleg a zenealkotás egyik lényegi összetevője a kezdetek óta” – ma ebben az az újdonság, hogy a technológiának köszönhetően sokkal könnyebb egymástól (földrajzilag, vagy akár kultúrájukat tekintve is) távoli embereknek együtt dolgozni.
A stream sok kritikus szerint komoly fenyegetés a dalszerzők megélhetésére. Dina Mystris erre azt mondta, hogy “a dalszerzők – csakúgy, mint az előadók – brandek. Másként kellene önmagukra gondolniuk, meg kell nézniük, hogy milyen egyéb lehetőségeik vannak. Gondold végig, hogy még mit szeretnél emellett csinálni: könyvet írni, vagy tanítani? Írnál dalokat reklámokhoz? Ez utóbbi egyre izgalmasabb terület, és egyre több a lehetőség. A brandek egyre inkább nemcsak előadókkal dolgoznak, hanem szerzőkkel is, akik a sajátos igényeikre szabott zenéket írnak. Ráadásul a brandek egyre inkább egy-egy „életstílust” képviselnek, és nem pusztán termékek eladóiként tekintenek magukra. Emiatt megpróbálják egyre mélyebben megérteni, hogyan tudnak a fogyasztókkal érzelmi kapcsolatot kialakítani, és nyilvánvalóan a zene ebben az egyik legfontosabb tényező.”
Categories: Dalszerző Expo, Hírek
Leave a Reply