Most már tényleg tőzsdére lép a Spotify

Február legvégén a Spotify beadta a papírokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy kilépjen a New York-i tőzsdére. A New York Times híre megerősítette, hogy ennek egy ritkán alkalmazott formáját választotta a svéd cég: az ún. direct listing azt jelenti, hogy új részvényeket nem bocsátanak ki, csak a már meglévőket lehet majd adni-venni a tőzsdén – egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól. Ezzel a módszerrel nem gyűjt plusz tőkét a Spotify, és a lap szerint annyiban is kockázatosabb ez a lépés, hogy kihagyja azt a lépést, amikor egy Wall Street-i bank alaposan felméri a piacon, milyen igény volna a részvényekre. Ezzel együtt is a svéd cég tőzsdére lépése az elmúlt néhány év legjobban várt – és korábban már elhalasztott – zeneipari-üzleti eseménye lesz.

A hír hatására több lap is felmérte a Spotify helyzetét. A Music Industry Blog szerzője, Mark Mulligan a benyújtott adatokat elemezte – túllépve azon, amit a legtöbb újság közölt, hogy 2017-ben a cég vesztesége több mint duplájára, másfél milliárd dollárra emelkedett. Ezek azt mutatják, hogy a legtöbb releváns mérőszám stabil növekedést mutat: a felhasználók és az előfizetők száma, a zenehallgatással eltöltött idő nő; a lemondott előfizetések aránya csökken. Egyedül az egy felhasználóra eső bevétel az, ami más tendenciát mutat, hiszen a különféle akciók, a családi vagy az egyetemistáknak szóló kedvezmények stb. bevezetése hatására ez csökken, 2017-ben 5,24 euró volt felhasználónként, havonta. A szokásos “havi aktív felhasználók” mérőszám mellett feltüntetik a napi aktív felhasználókat is, és azt, hogy utóbbi az előbbinek mekkora hányada. Ez a mérőszám is javul: 2017-ben már az összes havi felhasználó 44%-a napi szinten hallgatott zenét a Spotify-on. Ez azért fontos, mert a felhasználók puszta számának mérése már kissé elavultnak számít: manapság már sokkal jobban figyelnek a felhasználói aktivitásra, elkötelezettségre, hiszen ez az, ami egy brand értékét igazán megmutatja.

Mark Mulligan másik érdekes megfigyelése, hogy a tőzsdei iratok a Spotify elsőszámú versenytársaként a rádiókat nevezi meg, és csak második helyen említik az előfizetéses stream oldalakat. Vagyis – összehangban Mulligan korábbi elemzésével – a cég a rádiós piacból szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani, amit a podcastokra, szöveges tartalmakra helyezett egyre nagyobb hangsúly is mutat. Az sem elhanyagolható, hogy ezek magasabb arányú jövedelmet hoznak, mint a zenék, amelyeknél a bevétel nagy része rögtön megy is tovább a jogtulajdonosoknak. (Ez a nagy különbség a Netflixszel szemben, hiszen a videóstream szolgáltatónál nagy arányban nézik a saját gyártású tartalmakat. Többek között ezért is túlzottak azok a befektetői elvárások, amik a Netflixéhez hasonló sikert jósolnak a Spotify-nak – figyelmeztet a Guardian.)

A Pitchfork szerzője még az év elején szedte össze, milyen következményekkel járhat a zenei életre nézve a Spotify tőzsdére lépése, illetve az, ami ebből következik: ha nem is kell rögtön nyereségessé válnia, legalábbis a korábbiaknál meggyőzőbben kell megmutatnia, hogy ebbe az irányba halad. Feltehető, hogy több olyan albumra számíthatunk, amik a megjelenés után egy ideig csak az előfizetők számára lesznek elérhetők. Valószínű, hogy a zene mellett más bevételi forrásokat is keres a cég – felmerült itt, hogy a Spotify is gyártana okoshangszórókat, illetve megerősíti a koncertjegy- és merch eladási funkciókat. Felmerült a sajtóban az is, hogy a jövedelmező élőzenei iparág számára lehetne értékesíteni a Spotify adatait, bár ez adatvédelmi problémákkal járhat. Továbbá persze régóta találgatják, hogy a Spotify kiadóként (vagy legalábbis közvetlen terjesztőként) is belép-e a zeneiparba, ami szintén a költségek leszorításának egy formája.

A Pitchfork szerint egy másik következménye is lehet a tőzsdére lépésnek. Ez ugyanis a korábbinál jóval nagyobb átláthatóságot jelent: negyedévi betekintést a cég működésébe, értékébe, a bevételek alakulásába. Ez valószínűleg fel fogja erősíteni a korábban igen hangos, az elmúlt néhány évben elhalkult kritikus hangokat: látványosabb lesz, hogy a hatalmas összegekhez képest milyen kevés az, ami magukhoz a zenészekhez, szerzőkjöz eljut.



Kategóriák:Hírek

Címkék:

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: