Az értékhézag megszüntetésének nagy nyertesei lennének a kis kiadók

Az Európai Unió a szerzői jogi reformjának egyik központi kérdése az értékhézag problémájának megoldása. Mint arról részletesen írtunk, az Európai Bizottság javaslata igyekszik a korábbinál pontosabb megfogalmazással elkülöníteni a semleges tartalommegosztó platformokat az olyan tartalomszolgáltatóktól, amik e tartalmakat “promotálják és megjelenítését optimalizálják” – a YouTube tehát egyértelműen utóbbi lenne, és tartalmait jogosíttatnia kellene.

A javaslatot mostanában többen támadták. Az egyik érv ellene az, hogy olyan megelőző szűrő alkalmazását írná elő a platformok számára, ami “robocenzúrát” jelent, a szólásszabadságot korlátozza. Erre válaszolt az európai független kiadók szövetsége, az IMPALA vezetője, Helen Smith egy nyílt levélben.

Mint írja, a kis és közepes független kiadók – amelyek az új lemezmegjelenések 80%-át gondozzák -, kifejezetten támogatják, hogy a rajongók feltöltsenek olyan tartalmakat, amik az ő zenéiket használják fel. Olyannyira, hogy az ezt lehetővé tevő platformokról származó jövedelmük 80%-a nem a saját maguk, hanem a rajongók által feltöltött tartalmak után keletkezik. (Vagyis nem a hivatalos, hanem rajongói, de monetizált videókból.)

Ezért nincs értelme cenzúráról beszélni – csak arról, hogy a tartalmak feltöltéséből profitáló platformoknak jogosíttatniuk kelljen a tartalmakat, mégpedig piaci áron. “Ha a jogdíjakat fair tárgyalásokon lehetne kialkudni a platformokkal, akkor az mindenki számára nyerő helyzetet teremtene: a rajongók, alkotók, jogtulajdonosok és a platformok számára egyaránt. De ma nem ez a helyzet.” A szabályozás “nagyon erősen a platformokat részesíti előnyben”, amikre bármit fel lehet tölteni, ám ezekért nem vállalják a felelősséget, a jogsértések megtalálását a jogtulajdonosra bízva, ami a kis kiadók számára megvalósíthatatlan.

Ha egyáltalán cenzúráról akarunk beszélni – írja Helen Smith -, akkor inkább legyen szó arról, hogy “néhány éve a legnagyobb ilyen platform minket próbált meg elhallgattatni. Azzal fenyegetőztek, hogy minden zenénket leszedik, ha nem megyünk bele azokba a feltételekbe, amiket diktáltak nekünk”.

A javaslat jelenlegi formájában “különleges alkalom arra, hogy egyenlő feltételeket teremtsünk, olyan piacot, ahol az alkotók és partnereik megfelelő, jól megérdemelt díjazásban részesülnek a gyorsan növekvő online zenehallgatás hasznából.”

Kapcsolódó hír, hogy miközben a stream terjedésének köszönhetően a kiadók bevételei nőnek, a német piacon visszaestek – ugyan igen enyhén, 0,3%-kal. Németországban ugyanis még mindig a fizikai kiadványok hozzák a legtöbb bevételt (az összes bevétel 53,4%-át), így ezek visszaesése érzékenyen érinti az iparágat, még úgy is, hogy a stream bevételek 42,8%-kal nőttek. A német iparági szervezet, a BVMI vezetője szerint a helyzetért a YouTube felelős. A videómegosztókon koncentrálódik a német streamelt zenefogyasztás majdnem fele, ugyanakkor mindössze a bevételek 1,9%-át szerzik innen a jogtulajdonosok – míg az audio streamből (legyen akár előfizetéses vagy reklámokkal finanszírozott) 34,6%-ot. Ezt a helyzetet a BVMI elfogadhatatlan aránytalanságnak nevezte.

Helen Smith

Helen Smith Impala



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: