A legfontosabb számok
Megjelent a hangfelvételipar nemzetközi szervezete, az IFPI éves jelentése a 2017-es adatokról. A legfontosabb: a 2016-oshoz képest 8,1%-kal, 17,3 milliárd dollárra (4 430 milliárd forintra) nőtt az összesített bevétel. Ez volt a harmadik év, hogy jelentősebb növekedést könyvelhettek el a kiadók, ami most volt a legmagasabb: 2015-ben 3,2%, 2016-ban pedig 5,9% volt az emelkedés. (Éves összefoglalóinkat lásd itt: 2016-os adatok, 2015-ös adatok.) Az IFPI 1997 óta készít globális jelentéseket, azóta nem történt ilyen három éves növekedés. Hozzá kell tenni azért azt is, hogy ez 15 év visszaesés után jött, és az 1999-es csúcsbevételnek a 2017-es még mindig csak 68,4%-a volt.
Forrás: IFPI
Mint már megszokhattuk, ezúttal is a stream bevételek növekedésének köszönhető ez. A valamilyen zenei szolgáltatásra előfizetők száma 64 millióval nőtt 2017-ben, az év végére 176 millió lett; a bevételek ennek köszönhetően 41,1%-kal emelkedtek. (Ez, vagyis a növekedés üteme alacsonyabb volt, mint a korábbi években: 2016-ban 60%, 2015-ben 45,2%-kal.) Tavaly a stream lett a legnagyobb bevételi forrás: 38.4%-ot tett ki az összegből.
Ez meghaladta immár a fizikai kiadványokat is, amik bevételei 5.4%-kal estek vissza (30% a részesedésük a teljes összegből), valamint a letöltéseket is, amik az évek óta tartó trendnek megfelelően jóval nagyobb mértékben csökkentek: 20.5%-kal. A kiadók összes bevételének immár jelentősen több mint fele, 54%-a digitális. Szintén emelkedtek a nyilvános előadási jogdíjak (2,3%-kal) és a sync bevételek (9,6%-kal).
Meghódításra váró területek és a kiadók alapvető átalakulása
Az IFPI kommentárja a kiadók munkájának – egyrészt az előadók támogatása, felfedezése, befuttatása, másrészt pedig a digitális szolgáltatásokba befektetés – dicsérete mellett szokás szerint arra figyelmeztet, hogy „a verseny még nincs lefutva”. Egyrészt újra felhívták a figyelmet az értékhézag problémájára – másrészt pedig az új kihívásokra és az egyelőre kiaknázatlan lehetőségekre.
A technológiai fejlődés szintén újabb és újabb meghódítható területeket ad a kiadók számára. Ilyen például a hangutasításokkal vezérelt okosotthon, ami egyre fontosabb terület. Itt komoly kihívás – olvasható a jelentésben -, hogy a zeneválasztást ne kizárólag a mesterséges intelligenciával működő algoritmusok végezzék, és a felhasználók tudjanak arról, mit hallgatnak, ki az előadó. Továbbá a kiadóknak megfelelő minőségű adatokkal kell szolgálniuk, hogy a hangutasítással zenét választó felhasználók egyáltalán rá tudjanak találni az ő zenéikre. Vannak már cégek, amik kifejezetten a hangutasításos rendszerekre optimalizált marketingkampányokat indítanak.
A technológia által hozott átalakulást Adam Granite így foglalta össze a sajtótájékoztatón: „már nem egy termékeket forgalmazó zenei cég vagyunk, hanem egy zenei központú szórakoztatóipari cég”. A kiadók tevékenységnek a lényege immár „a zenészek és a rajongók összekötése”, amiben persze a zene központi jelentőségű, de a közösségi aktivitások, különféle médiás tartalmak stb. mind kiemelt szerepet kapnak benne.
„Okot kell adni a rajongóknak, hogy újra meg újra visszatérjenek egy dalhoz, egy zenészhez, és csak proaktívan, különféle típusú tartalmakkal tudjuk fenntartani ezt az élő kapcsolatot” – olvasható a jelentésben a Jenifer Mallory, a Sony Music marketingvezetőjének nyilatkozata. Mindebben a felhasználók által létrehozott tartalmak is szerepet kapnak, aminek monetizálása egyrészt nagy lehetőség, másrészt komoly kihívás.
Más típusú kiaknázatlan lehetőséget jelent az, a világ igen nagy részén nem igazán vannak jelen a (nyugati) lemezkiadók. „Kínában, Indiában, Afrikában és a Közel-Keleten több mint négymilliárd ember él együttvéve. A kilenc legnagyobb zenei piac lakossága pedig kicsivel több mint egymilliárd ember” – mondta a sajtótájékoztatón a Universal Music Group piacfejlesztésért felelős vezetője, Adam Granite. Szerinte jó úton halad a zeneipar, hogy egyre jobban kiaknázza az említett fejlődő piacokat. A kulcs itt az okostelefonok hódítása, ami lehetővé teszi a stream további terjeszkedését. Idén először Kína bekerült a tíz legnagyobb zenei piac közé (a 10. helyre), és Granite szerint India is hamarosan felnő ide, például ott a legolcsóbb az adatforgalom a felhasználók számára.
Küzdelem az értékhézag és a jogsértések ellen
Évek óta nagy hangsúlyt fektet az IFPI – és minden más zeneipari szervezet – az értékhézag (value gap) problémájára. Az idei jelentésben is előkerül a kérdés, amit ezúttal többek között az alábbi ábra illusztrál a jogosított zenei szolgáltatók és a (saját értelmezésük szerint) előzetes jogosításra nem kötelezett videómegosztók (főként ugyebár a YouTube) által a zeneiparnak kifizetett összegek különbségéről:
A sajtótájékoztatón Frances Moore, az IFPI vezetője arról beszélt, hogy az értékhézag egy „strukturális hiba a rendszerben”, amit csak törvényalkotással vagy -módosítással lehet megszüntetni. Különféle területeken más-más módon küzdenek a problémával. Van, ahol proaktívan lépnek fel, és például az Európai Unió tervezett szerzői jogi reformja szerinte a leginkább bíztató az összes fejlemény között. Vannak azonban területek, ahol védekezniük kell olyan törvényjavaslatok ellen, amelyek hátrányosan érintenék az alkotókat.
Szintén volt már szó a korábbi jelentésekben a stream ripping nevű új – és leggyorsabban növekvő – jogsértő tevékenységről, amiről raádásul sokan nem is tudják, hogy jogsértő. Mint arról itt írtunk, a legnagyobb ilyen oldalt tavaly bezáratták; az IFPI adatai szerint ennek nyomán a stream ripping 25%-kal esett vissza a következő három hónapban. De még így is 416 millióra becsülték az ilyen jogsértő szolgáltatások oldalletöltéseit 2018 januárjában.
A kalózkodás terén nagyon komoly előrelépés a szivárgások korábbinál hatékonyabb megakadályozása. Mint a jelentésben olvasható, Ed Sheeran ÷ című rekorddöntő albuma a hivatalos megjelenés előtt mindössze 20 perccel szivárgott csak ki – néhány évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna.
Categories: Hírek
Leave a Reply