Így nőttek a magyar stream bevételek

Nem sokkal az IFPI globális, itt bemutatott jelentése után megjelentek a magyar statisztikák is a hanghordozók fogyásáról. A Mahasz a legfőbb számokból annyit hozott nyilvánosságra, hogy már negyedik éve tart az emelkedés, de a csúcsot jelentő 2000-es évnek még 30%-át sem érik el az összesített bevételek. (Globálisan a csúcsot jelentő 1999-es év 68,4%-át érték el a 2017-es bevételek.)

Továbbra is a jogdíjak teszik ki a bevételek legjelentősebb szegmensét; “ennek oka elsősorban a fizikai értékesítések tizenhét éve tartó drasztikus csökkenése, illetve a fejlettebb régiókhoz képest még mindig jelentős lemaradásban lévő digitális piac” – írja a Mahasz hírlevele. A tavalyi elemzésben még hozzátették ehhez azt is, hogy “nem csak Magyarországon, de az egész Közép- és Kelet-Európai térségben, a fejlettebb piacokhoz hasonlóan stabil és rendezett jogi környezet és az ebben működő professzionális jogdíjkezelés”. Mint arról részletesen itt írtunk, a jogkezelők nemzetközi szervezete is kiemeli a régió jogkezelőinek kimagasló teljesítményét.

A stream bevételek 31%-kal nőttek (globálisan 41,1%-kal), a letöltések 16%-kal estek vissza (ez alacsonyabb, mint a globális 20,5%), így a digitális bevételek összesítve 24%-kal emelkedtek. A fizikai értékesítések 7,9%-kal estek vissza (globális: 5,4%).

A Mahasz honlapján 2005-től kezdve megtalálhatók a digitális értékesítések statisztikái, de a régiek összehasonlításra nem, legfeljebb nosztalgiázásra alkalmasak (lásd azokat az éveket, amikor a mobilcsengőhangok komoly üzletnek számítottak). A változó zeneipari környezetnek megfelelően változó statisztikákban az előfizetéses audio streaming – reklám alapú audio streaming – video streaming bontásban két éve szerepelnek az adatok.

Ezekből azt láthatjuk, hogy a különféle platformokon meghallgatott zenék mennyisége és bevétele igen érdekesen alakult egy év alatt. Az előfizető felhasználók által meghallgatott magyar zenék mennyisége kb. 50%-kal emelkedett 2016-ról 2017-re, az ezekből származó bevétel már kisebb mértékben, 25%-kal. Ez világszerte tapasztalható jelenség, egyrészt az árak csökkenése az akcióknak és a családi csomagok terjedésének köszönhetően, másrészt az egy-egy felhasználó által meghallgatott zenék emelkedése együttesen okozza.

A reklám alapú, ingyenes szolgáltatásban hallgatott zenék száma visszaesett, a belőlük származó bevétel kb. felére csökkent, 2017-ben már kevesebb mint hetede volt a reklámbevétel az előfizetésekből származó bevételnek. 2016-ban még kb. a harmada volt. A nemzetközi összesítésben az előfizetésből származó bevételek még nagyobb arányban múlják felül a stream reklámbevételeket; vagyis az ingyenes felhasználók meggyőzése az előfizetés előnyeiről nálunk még nem tart ott, mint globálisan.

2017-ben a hazai repertoárból szerzett bevétel nagyjából ugyanannyi volt az audio streamből (111 millió forint), mint a videó streamből (115 millió forint) – miközben az utóbbi platformon, jellemzően a YouTube-on hallgatott zenék mennyisége kb. 14-szerese a streamen hallgatottnak: kb. 1,3 milliárdszor hallgattak így magyar zenét hazánkban. Nem véletlen tehát, hogy az IFPI globális jelentéséhez hasonlóan a Mahasz hírlevele is külön fejezetet szentel az értékhézagnak, vagyis – ebből a szempontból – annak, hogy a videómegosztókon a jóval nagyobb volumenű zenehallgatás alacsonyabb (nemzetközileg) vagy kb. ugyanakkora (nálunk) bevételt jelent a jogtulajdonosok számára.

mahasz fizikai digitális értékesítés

Forrás: Mahasz



Kategóriák:Hírek

Címkék:, ,

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: