A magyar zene és a rádió elindult egymás felé – a Music Hungary rádiós beszélgetései

A 2018-as Music Hungary konferencián három rövidebb-hosszabb beszélgetés, előadás is körüljárta a rádiós piac témáját, olyan alaposan, hogy érdemes az elhangzottakat külön cikkben összefoglalni. Már tavaly is nagy érdeklődést váltott ki az átalakuló piac – a Class FM analóg adásának megszűnése, a kereskedelmi rádió webre költözése – témáját körüljáró beszélgetés (összefoglaló cikkünk itt olvasható). Az idei konferencia főként az első teljes, az új piaci viszonyok között telt év történéseit, tanulságait mutatta be.

A magyar zene a rádiókban – adatok

Kiindulópontként a magyar zenére vonatkozó éves adatokat mutatta be a RadioMonitor ügyvezetője, Orosz Gábor; a cég adataira támaszkodik a Mahasz is a rádiós slágerlisták összeállításánál. Mint mondta, a 2017-ben legtöbbet játszott dalok listáján az első húszban nem volt magyar dal, a 21. és 40. hely között négy hazai szám volt. (Mint azt itt részletesen, a zenékkel együtt bemutattuk, a hallgatottsággal súlyozott listán a 14. helyre került a Wellhello: Odaút, viszont az első ötvenben csak három magyar szám volt.) Ez az összesítés azonban nagyon nagy különbségeket fed el; a Petőfi top 20-ban például 11 magyar előadó volt, bár mások, mint a korábbi években – fogalmazott Orosz Gábor. Az 500 legtöbbet játszott dalnak már több mint a fele magyar, és a törvényi kvótákat minden adó teljesíti. Orosz Gábor egy adót említett, a Rádió 1-et, ahol a magyar zenék döntő többsége éjfél és reggel 6 között szól; mások a “normális műsorsávban” is teljesítik a kvótát.

A RadioMonitor vezetője szerint az adatok is alátámasztják azt, hogy a Class FM megszűnésével a kisebb rádiók szerkesztői számára már nincs “mankó”, vagyis egy olyan iránymutató adó, ami meghatározza, hogy mik “a” slágerek. A vidéki rádiók szerepe felértékelődött, szerkesztőik pedig kreatívabbak lettek – mondta. Ezt a növekvő sokszínűséget, csökkenő koncentráltságot mutatja, hogy míg 2016-ban a top 500-ba 230, addig 2017-ben csak 200 új dal került be, viszont az Editor’s Choice listán (ami hallgatottsági súlyozás nélkül, csak a lejátszások számait mutatja) az új dalok száma emelkedett. Orosz Gábor szerint jellemzőbb lett, hogy egyes adóknak vannak “saját slágerei” (az egyik példa erre a Lóci Játszik volt, aminek a petőfis játszottsága kimagasló – bár később elhangzott, hogy az együttes slágerének Nem strandolsz jobban című változata a Strand Fesztivál himnusza volt, ezért mint kvázireklámtól néhány helyen ódzkodtak tőle). Azt is kiemelte még, hogy a második leghallgatottabb helyi rádió, a kecskeméti Gong éves top 20 listáján 9 magyar dal szerepelt, és ezek közül kevés olyan, ami máshol is rotációban ment volna, vagyis ez egy példa arra, hogy érdemes lehet kockáztatni.

Petőfi: szinte mindenki bejutott, akinek olyan a produkciója

A 2017-es konferencia előtt nem sokkal derült ki, hogy Tiszttartó Titusz lesz a Petőfi csatornaigazgatója. Mint az korábban több kereskedelmi adót (Roxy, Danubius, Class) megjárt szakember a második beszélgetésben mondta, “izgalmas év” telt el azóta, és hivatkozott egy, a zenei szakmával Gerendai Károlyék által összehozott beszélgetésére: “amit ígértünk, azt teljesítettük”. Ez röviden összefoglalva: egy olyan sikeres rádió, amiben sok magyar zene szól, de a hallgatottságra is hangsúlyt fektet. Tiszttartó Titusz említette egy régi, a kvóta bevezetését megelőző megjegyzését, ami szerint 25%-nál töb magyar zenével nem lehet sikeres rádiót csinálni Magyarországon – mint mondta, azóta a Class FM és a Petőfi is bizonyította, hogy nem volt igaza.

Úgy fogalmazott, hogy “szinte minden magyar előadó bejutott a Petőfibe, akinek olyan a produkciója”. Hivatkozott (a nyitóképen látható) Boros Csaba műsorára: a Minek nevezzelek minden hétköznap este 7-től 9-ig szól (vagyis alig csúszik ki a főműsoridőből), és a magyar zenére koncentrál. Egy év alatt 454 magyar előadó 864 dala hangzott el itt. Nincs olyan kereskedelmi rádió, ami ezt bevállalná – mondta a csatornaigazgató. Említett olyan dalokat, amiket kiemelten játszanak, pedig nem tartoznak a szűk értelemben vett mainstreamhez, mostanában például a Hiperkarma, a Zaporozsec és a Vad Fruttik számai ilyenek. Szerinte érezhető egyfajta “egymás felé mozgás” a magyar popzene és a rádió kapcsolatában. “Szükségünk van működő magyar dalokra, amiket az emberek kedvelnek” – mondta, hozzátéve, hogy “nem mi mondjuk meg, hogy mit szeressenek” a hallgatók. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a tavalyi konferenciához hasonlóan idén is képviselő Auer János mindehhez hozzátette, hogy hatóságként nekik nem feladatuk a közmédia tartalmába beleszólni, ugyanakkor magánemberként szokott beszélgetni Tiszttartó Titusszal, és az ő személyes véleménye az, hogy a közmédia még a kereskedelmi rádió “kifakult ruháját” sem volna szabad, hogy magára vegye.

Elhangzott, hogy hamarosan újabb országos rádió indulhat (az azóta megjelent sajtóinformációk szerint nem Pop FM, hanem Retro Rádió néven). Tiszttartó Titusz szerint a verseny jó; megígérte, hogy ennek hatására sem fog változni a magyar zene pozíciója a Petőfin. Másfajta versenytárs az internet: “a húsz év alatti fogyasztók számára nem sokat jelent a rádió” Tiszttartó szerint. Ez a webrádiózás felé mozdulást jelenti; Auer János szerint ugyanis a (televíziózásban lezajlotthoz hasonló) digitális átálláshoz ugyan megvan a technológia, de 5-10 éven belül még biztosan nem reális.

A helyi rádió családtag

A helyi rádiók szerepének növekedéséről már az első előadás is szólt; a rádiós blokk befejezéseként pedig ezt a témát járta körül Balogh Béla, a nyíregyházi Sunshine FM ügyvezetője, Tóth Géza a szegedi Rádió88 ügyvezetője és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) elnöke, Dr. Radetzky András (egyben a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese). Különféle módokon, de egyöntetűen azt fogalmazták meg, hogy a helyi rádió “családtag”, aminek nagy előnye a hitelessége, személyessége, közelsége. Ezt a műsorvezetők, az esetleg sajátos műsorstruktúra mellett akár olyan dalok is biztosíthatják, amiket más rádió nem (sokat) játszik – lásd a Gong példáját. Persze bizonyos határok között; “a helyi rádió hallgatói is ugyanolyan emberek, mint akik az országos adókat hallgatják” – mondta a HEROE elnöke.

Ők is arról beszéltek, hogy “a magyar zene és a rádió elindult egymás felé”. Ezen az általános tendencián túl a helyi rádiók könnyebben megszólíthatók a zenészek számára. Az is igaz, hogy a helyi rádióknak általában nincs pénzük arra, hogy drága méréseket rendeljenek meg, ezért a szerkesztők intuíciói és kapcsolatai, esetleg személyes szimpátiái nagyobb súllyal esnek latba. Szó volt arról, milyen fontos, hogy az előadók elmenjenek ezekbe a rádiókba; a Margaret Island például több napon át megjelent a Rádió 88 műsorában, különféle, előre kitalált témájú beszélgetésekben vettek részt, zenéltek. Az ilyen együttműködések éreztetik a hatásukat a helyi koncertek látogatottságán is. A Sunshine FM egyébként ezt onnan is látja, hogy árulnak koncertjegyet, hiszen egyes zenekarok nem pénzben, hanem az adó által értékesíthető jegyekben fizetnek a reklámért. A magyar zene rádiós jelenlétével kapcsolatban elhangzott, hogy a Cseh Tamás Program rádiós támogatása milyen sokat segített ebben, és hiányzik, mióta nem hirdetik meg ezt a pályázatot; a (CSTP-ből lett) Hangfoglaló Program kuratóriumának tagja, a beszélgetést vezető Horváth Gergely azt válaszolta erre, hogy törekednek arra, hogy a helyzet megoldódjon.

A HEROE adatai szerint egyébként kb. 130-140 rádió működik ma Magyarországon; tíz éve ez 250 fölött volt, a válság, illetve a médiapolitika változásai vezettek a csökkenéshez. Ebből 60-70 helyi adó, kb. 30 pedig kisközösségi rádió. Dr. Radetzky András szerint ez egy egészséges piaci struktúra, bár szerinte a tulajdonosi szerkezetről ez már nem mondható el egyértelműen.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , ,

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: