480 millió forintot költ idén az EU a zenére – és ez csak a támogatási program előkészítése

Mint arról a tavalyi Midemről beszámolva írtunk, az Európai Unió Music Moves Europe ernyő alatt indított egy dialógussorozatot a zeneipar különféle szereplőivel, hogy megállapítsa, szükség van-e a szektor célzott, EU-s szintű támogatására, és ha igen, mely pontokon érdemes beavatkozni (tekintetbe véve a szubszidiaritás elvét, tehát azt, hogy a nemzetállami szintű feladatokat az európai szinten nem lehet elvégezni).

Az európai zenei szektor legfontosabb problémái és az EU fő céljai

Idén ezekből a beszélgetésekből kinőtt a Music Moves Europe a támogatásokat előkészítő fázisa (preparatory action), amihez idén 1,5 millió eurót biztosítottak az európai költségvetésből – ez a 480 millió forint tehát kizárólag az előkészítő fázis idei szakaszának költségvetése. Mint a Music Moves Europe honlapján olvasható, a zenei szektor évente több mint 25 milliárd euró bevételt termel, és több embert foglalkoztat, mint az európai filmipar. Ugyanakkor az európai zenei piac fragmentált, például a nyelvi korlátok miatt; főként a nem angolul éneklő zenészeknek kell komoly akadályokat leküzdenie, ha nemzetközi karrierre vágynak – írja a szektor részletes, hivatalos elemzése. “Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia művészei sokkal könnyebben eljutnak az európai piacokra, egyrészt történelmi, kulturális és nyelvi okokból, másrészt mert ezekben az országokban vannak a legnagyobb kiadók, nemzetközi promóterek és terjesztők székhelyei. Az angol nyelvű zenei repertoár dominanciája az élőzenében, a rádiókban és az online szolgáltatóknál, továbbá erős, amerikai székhelyű cégek hátráltatják az európai előadók promócióját és láthatóságát. A piaci koncentráció és a torz versenypiaci helyzet a zenei szektor legfontosabb kihívásai közé tartoznak” – írja a dokumentum, utóbbihoz külön említve az értékhézag problémáját.

Az iparági megbeszélések alapján a következő célokat tűzte ki az Európai Bizottság: a kreativitás és innováció elősegítése; az európai zene sokféleségének megőrzése és fejlesztése; alkalmazkodás a digitalizációhoz. Ezeket az előkészítő szakaszra tovább bontották, még specifikusabb célokra, amelyekhez egy-egy pályázatot is rendeltek; ezek május végén kerültek fel a honlapra. Ezek tehát önmagukban is érdekes, a magyar zenét és zeneipart közvetlenül vagy közvetve segítő programok lehetnek, de ezen túlmenő távlati céljuk, hogy “a 2021-ben kezdődő költségvetési szakaszban megvalósítható, célzott zenei támogatásokat teszteljenek”.

Az EU egyik nagy múltú zenei tevékenysége: a 2004 óta osztott European Border Breakers Awards (EBBA). A fenti playlistben a 2018-as győztesek dalai hallhatók.

Pályázatok, célok: a sokféleség megmutatása, szakemberek képzése és mobilitása, piackutatás és EU-n kívüi export

A célok, kiírások a következők:

1. A piaci trendek jobb megismerése, monitorozásuk fenntartható mechanizmusának kialakítása. Ez egyben abban is segít, hogy megalapozottan meg lehessen állapítani, hol érdemes EU-s szintű támogatásokkal beavatkozni a zeneipari folyamatokba. Az ehhez a célhoz tartozó, viszonylag rövid határidejű pályázati felhívás egyrészt egy átfogó európai piacfelmérésre vonatkozik, másrészt egy Európai Zenei Obszervatórium névre keresztelt, adatgyűjtéseket és stratégiai elemzéseket rendszeresen folytató intézmény fenntarthatósági tanulmányának elkészítésére. Mint a kiírás fogalmaz, az európai zenei szektorban hiányoznak “a legfontosabb trendeket azonosító, megbízható és szisztematikus adatok”.

2. Az európai zene sokféleségét támogató, innovatív és fenntartható terjesztési modellek azonosítása. Az ehhez a célhoz tartozó pályázaton tíz, online vagy offline terjesztéssel foglalkozó nyertest választanak ki, akiktől elvárják, hogy a pályázatban leírják, mit kezdenének a sokféleség hatékony terjesztése előtt álló akadályokkal, tehát például az európai zenei piac nemzeti-nyelvi fragmentáltságával. A európai zene sokféleségének megjelenését számos platformon mozdíthatják elő a pályázók, a klub- és fesztiválkoncertektől a rádiókon és lemezboltokon át az online szolgáltatásokig. Várják például olyan startupok jelentkezését, amelyek a mai technikai lehetőségeket (pl. big data, AI stb.) kihasználva segítenék az európai zenék felfedezését, illetve a helyi repertoárok láthatóságát a nemzetközi platformokon. A pályázaton egy-egy projekt legfeljebb 30 ezer euró támogatást nyerhet el.

3. A művészek határokon átlépő mobilitásának támogatása, olyan szektorok közötti képzésekkel, amik átívelnek a zeneiparban létező mesterséges határokon, és kitöltik a tudásbéli hiányokat. A pályázati kiírás egyértelművé teszi, hogy itt tíz olyan innovatív és fenntartható képzési programot kívánnak támogatni (egyenként legfeljebb 55 ezer euróval), amelyek fiatal zeneipari szakemberek professzionális fejlődéséhez járulnak hozzá, legyen szó a digitális készségekről vagy éppen üzleti tervek, marketingtervek megírásának képességéről, vagy az európai szerzői jogi ismeretekről. Többek között e fiatal szakmabeliek EU-tagországok közötti mozgását, illetve az elkülönült zenei szektorok közötti átlépését is támogatni kívánják. A programok ebben a körben kis léptékűek lennének, de az is cél, hogy ezekből tanulságokat lehessen levonni nagyobb és hosszabb távú képzésekre vonatkozóan. A határidő augusztus vége.

4. Az európai zene az Unión kívüli exportstratégiájának kialakítása. A pályázati kiírás ilyen stratégia kialakításáról szól, és kiemeli, hogy jelenleg semmilyen közvetlen támogatás nem segíti az európai zene EU-n kívüli megjelenését (pl. üzleti fejlesztést, marketingkampányokat, showcase-eket, turnékat).

Jöhet a lobbizás, de egységet kell mutatnia a zeneiparnak

A kiírások kontextusát a Dal+Szerző számára az Eastaste részéről Horváth Renátó és Salamon Gergely világította meg, akiket a régiós showcase BuSH szervezőiként, illetve a sync terület szakértőiként hívtak az egyeztetésekre. Mint mondták, az előkészítő programok azonosítják ugyan a fő célokat, a pályázati formák, modulok, a lebonyolítás rendszerei stb. szintjén rengeteg még a nyitott kérdés. Ezekben persze komoly lobbitevékenység várható; az egyeztetéseken már eddig is részt vett számos zeneipar ernyőszervezet (sőt, ernyőszervezetek ernyőszervezetei). Az egyeztetéseket bonyolítja, hogy a zenét a Music Moves Europe egységesen kezeli, vagyis a popzenétől a világzenén és jazzen át a klasszikus zenéig mindent beleért; pedig közismert, hogy ezek között nagy különbségek vannak abban a tekintetben is, hogy melyik mennyire tud a piacról megélni, illetve hogy hagyományosan milyen mértékben számított eddig az állami és egyéb támogatásokra.

Ezzel együtt EU részéről a megbeszéléseken többször hangoztatták, milyen fontos, hogy egységet mutasson a zenei szektor. Ugyan a zene támogatására általánosságban megvan az európai pártokon átívelő politikai akarat, a lényeg az, hogy emögé a megfelelő költségvetés is odakerüljön. Az uniós költségvetést érintő döntések sajátosságai miatt ráadásul az is fontos, hogy az egyes tagországok pénzügyi és kulturális vezetése is támogassa a kidolgozandó programot – mondta Horváth Renátó és Salamon Gergely. Ez azt is jelenti, hogy magyar szereplők leginkább a zene és a politika kapcsolódási pontjaival (EMMI, KÖSZI, Hangfoglaló Program), illetve az új ernyőszervezettel, a Music Hungaryval együttműködve, a magyar kultúrpolitikába illeszkedő módon tudnak beleszólni az EU-s szintű döntéshozatalba. A HOTS akkreditálása az Európai exportirodák szövetségébe pedig lehetőséget teremt az EU-s exportstratégia alakítására.

Persze ha érdemi lobbierőt szeretnénk, akkor minimum a Visegrádi Négyek szintjén kell inkább próbálkozni; nemcsak a piac nagysága, hanem az említett egységes fellépés miatt is. A BuSH például jó platform arra, hogy közös, képviselhető témákat találjanak a régió szakmai szereplőivel. (Egyébként már egy februári brüsszeli esemény hivatalos összefoglalójában is az olvasható, hogy felvetődött, “hogy Közép- és Kelet-Európa egyes piacain külön támogatásra volna szükség az intézmények fejlesztéséhez.”) Politikai szinten tovább bonyolítja a dolgot, hogy 2019-ben Európai Parlamenti választásokat tartanak, de addigra valószínűleg annyira előrehalad a program kidolgozása, hogy ez aligha szól bele lényegileg. Az Eastaste-nél egyébként azt várják, hogy az EU-s szintű kultúratámogatás “bezzeggyereke”, a filmes Media programhoz hasonló várható a zenei területen is.

A kultúra szerepét nemcsak általánosságban hangsúlyozzák

A Music Hungary konferencián is szólt egy beszélgetés a Music Moves Europe-ról, illetve az EU és a zene kapcsolatáról. Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságának főtanácsadója elmondta, hogy a 2020 utáni költségvetési időszak átfogó stratégiájában a kultúra önértékként, valamint fontos európai értékeket (befogadás, innováció stb.) erősítő hatásai miatt is fontos szerepet kap. Szűcs Tamás szerint ebben az új stratégiában már gyakorlatiasabb módon állt az EU a kultúrához, a most érvényben lévő, e téren kevésbé konkrét statégiához képest. Vagyis nemcsak az átfogó célokban, elvekben jelenik meg a kultúra, hanem szinte egyedüli területként az erre fordított uniós költségvetési pénz ténylegesen nőni is fog: másfél milliárd euró lesz, de más módokon, például a regionális politika terén is támogat az Unió kulturális kezdeményezéseket, és így összesítve 5 milliárd euró is juthat a kultúrára.

Gerendai Károly kérdésére Szűcs Tamás elmondta, hogy az EU nem részesíthet előnyben egyes országokat a pályázatoknál, még akkor sem, ha egyébként köztudott, hogy bizonyos országok inkább rászorultak a támogatásra, mint mások. Ám mégis létezik egy hivatalosan “földrajzi egyensúly” névre hallgató gyakorlat, ami ezt valamiképpen figyelembe veszi.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , ,

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: