A zenészek többsége nem tud megélni a zenélésből – sem nálunk, sem az Egyesült Államokban

Nemrég, a Music Hungary konferencián a ProArt bemutatta az idei Zeneipari jelentést, amiben sok szó esik a zenészek megélhetéséről és motivációjóról. A napokban pedig megjelent a Music Industry Research Association (MIRA) kérdőíves felmérésének eredménye az amerikai zenészek jövedelmeiről és helyzetéről. Mindkettő önmagában érdekes, egymás mellé helyezésük pedig még tanulságosabb.

Egy magyar zenész a kérdőívet kitöltők által megadott adatok szerint egy jó évben átlagban 4 millió forintot keres zenei tevékenységgel, egy rosszban 950 ezret – bár ez az átlag persze nagy különbségeket fed el. A kitöltők negyede él csak zenéből, a maradék 75% nagy részének (az összes válaszoló kétharmadának) van valami nem zenei főállása – de még azok is többet keresnek (57%-ot) a nem zenéhez köthető munkákból, mint a zenéből, akik részmunkaidőben dolgoznak vagy alkalmi munkákat vállalnak. A zenei jövedelem a kérdőívet kitöltők átlagánál 31%-a az összes jövedelemnek.

proart zeneipari jelentés évi jövedelem

Az Egyesült Államokban készített kérdőív szerint a zenészek átlagos, zenéhez köthető jövedelme 21,300 dollár volt 2017-ben (6 millió forint). Az összes jövedelmükből a zenével kapcsolatosak a magyarnál magasabb arányúak voltak: kétharmad, vagy ha csak az évi legalább 100 dollárt zenéléssel keresőket nézzük (vagyis a teljesen kezdő vagy abszolút hobbizenészeket kizárjuk), akkor már 82% a zenével kapcsolatos bevételek aránya az összes keresetükből. A megkérdezettek 61%-a mondta azt, hogy nem tud megélni abból, amit zenéléssel keres.

Nálunk és az Egyesült Államokban is változatos az, hogy milyen jövedelemszerző tevékenységek vannak; nem meglepő, hogy mindkét helyen az élőzene áll az első helyen. Magyarországon az élőzenéből jön a zenei típusú jövedelmek 57%-a azoknál, akiknek nincs más állásuk (a zenélés mellett teljes állásban dolgozóknál ez 65%). Az USA-ban ez az arány alacsonyabb: átlagban 42%.

A koncertezésen kívüli fő jövedelemforrások azonban nagyon eltérnek. Magyarországon a második helyen a jogdíjak állnak: a csak zenéből élők jövedelmének átlag 19%-át adják (a teljes állásban dolgozóknál ez 15%). Az amerikai felmérésben a jogdíj mint külön, egyben kezelt jövedelemforrás nem szerepelt. Itt a második legjövedelmezőbb tevékenység meglepő lehet: a zenei jövedelem átlag 16%-ának forrása kórusban éneklés, templomi zenélés vagy más, vallással kapcsolatos tevékenység. A harmadik helyen áll a zeneoktatás, minden más jóval elmarad ezektől (a YouTube monetizáció átlaga: 0,1%). A kérdőív amerikai kitöltői átlagban fejenként 3 és fél, zenével kapcsolatos tevékenységből szereztek jövedelmet. Magyarországon a zenéhez köthető keresetnek átlagban csak 2%-a származik zeneoktatásból; másfelől viszont a kérdőívet kitöltők azon 17%-a, aki szerzői, előadói tevékenysége mellett zenével kapcsolatos módon egészíti ki jövedelmét, 33%-ban foglalkozik zeneoktatással; itt még a hangmérnök, hangtechnikus (28%), DJ (20%) és zenei menedzser (12%) a jellemző pénzkereseti mód.

A magyar zenészek számára a zenélés leginkább kikapcsolódás, feltöltődés, illetve majdnem ennyien jelölték be azt is, hogy hivatás, küldetés. Az amerikai zenészeket arra kérték, hogy rangsorolják, mit szeretnek a zenészéletben. Az első helyekre kerültek: művészi önkifejezés, az előadás, az együttműködés más zenészekkel. Sokan írtak a zene világjobbító, illetve spirituális aspektusáról. A legkevésbé pedig a gazdasági bizonytalanságot, valamint a marketinggel eltöltött időt szeretik a zenészlétben. A magyar zenészek ilyen kérdést nem kaptak, viszont érdekes, hogy a siker három legfontosabb összetevőjéből kettő (YouTube jelenlét, Facebook kommunikáció) elsősorban marketing szempontból fontos (bár a YouTube kisebb mértékben, de bevételi forrás is lehet).

A magyar zenészek 87%-a egyetért azzal, hogy “ha megengedhetném magamnak, csak zenével foglalkoznék”. Az amerikai zenészeknek szóló kérdőív pedig a zenészlét árnyoldalaival is foglalkozott, meglehetősen sötét képet festve egy átlagos zenész mindennapjairól, testi és lelki jóllétéről, főként a teljes lakossághoz viszonyítva.

A zenész nők túlnyomó része találkozott diszkriminációval, zaklatással (72% és 67% – a teljes lakosságban ez 28 és 42%). A zenészek fele válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy “az elmúlt két hétben érezte-e magát többször is depressziósnak, látta-e helyzetét reménytelennek” (a teljes lakosságban ez kevesebb mint 25%). 11,8%-uk gondolt arra rendszeresen, hogy “jobb lenne, ha halott lennék”, vagy fontolgatta azt, hogy kárt tesz magában. A teljes lakosságnál jóval nagyobb a kábítószerhasználók aránya (az LSD-t egyenesen 13,5-szer többen használták, mint az átlagemberek), a rendszeres alkoholfogyasztók száma is duplája az átlagnak.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, ,

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: