A Dal+Szerző Playlist az Artisjus magyar zenéket bemutató kétheti sorozata.
Az eheti playlistek meghallgathatók itt:
Már több fesztiválszezonban mutattunk be népszerű headliner előadókat, ezért most szűkebbre vesszük a fókuszt: a tágan értett világzenéhez tartozó, sok fesztiválon fellépő zenekarok közül választottunk néhányat.
Bár a világzene rétegműfajnak számít, viszonylag sok, erre koncentráló fesztivált tartanak (pl. Babel Sound, július 16-22., Balatonboglár; Méra World Music, augusztus 2-5., a Kolozsvár melletti Mérán, Örökség, augusztus 17-20., Szolnok; van, ami már le is zajlott, mint például a nagy múltú Kaláka Fesztivál). A Művészetek Völgyében (július 20-29.) is sok a világzenei fellépő – no meg a Sziget Világzenei Színpadáról (augusztus 8-15.) sem szabad megfeledkezni. Ezek mellett például a borfesztiválok és hasonló rendezvények is gyakran nyúlnak (a jazz mellett) a világzenéhez, ha igényes programot akarnak kínálni. Mi több, az Ozora Fesztiválon is sok világzenét találhatunk. (A Dal+Szerző magazin a budapesti Womexre megjelent különszáma sok információt tartalmaz a hazai folk- és világzenéről.)
Besh o droM
Az 1999-ben alakult zenekar nemcsak itthon volt az ellenállhatatlanul bulis balkáni zenét kortárs műfajokkal, no meg a világ mindenféle egyéb népzenéivel keverő hullám úttörője, hanem nemzetközileg is egy nagy hullám éllovasai közé tartoztak. Így már pályájuk elején rengeteget turnéztak világszerte, nem csak Európában, hiszen például a Montreal Jazz Festivalon is felléptek. A Besh o droM hamarosan húsz éves lesz, de viszonylag kevés a lemezük; egy ideje ráadásul a zenekar egyik vezetője, Pettik Ádám Angliában, a másik vezető, Barcza Gergely Izraelben él (lásd ezt az interjút). Azért több magyar fesztiválon is elcsíphetjük őket. A zenekar nevének jelentése lovári nyelven: „üld meg az utat”.
A zenekar 2000-es, Macsó hímzés című első lemezén hallható (és a Best of válogatást nyitó) dal ritmusa rendkívül pörgős drum and bass, de más műfajok is megjelennek benne (pl. scratch a hiphopból). Az énekesnő Szalóki Ági, aki 2005-ig volt tag.
Zene: Sidoo Attila.
A 2002-es nekemtenemmutogatol! – can’t make me! albumon hallható dal címe szójáték, Django Reinhardtra utal, a roma jazz úttörő gitárosára, aki a 20. századi európai jazz első óriása. Őt idézi meg a dalban hallható gitárjáték.
Zene: Sidoo Attila. ISWC kód: T-007.202.594-5
Az eddigi utolsó Besh o droM-nagylemez, a 2011-es Kertünk alatt e száma nemcsak azért érdekes, mert dubstepes basszusokat is alkalmaz, hanem jól hallható az is, hogy Barcza Gergely egyik hangszere az Akai EWI fúvósszintetizátor – aminek eredeti, nyolcvanas évekbeli modelljét a nemzetközi hírű magyar szintetizátortervező, Szalay András fejlesztette tovább.
A szép lassan készülő következő lemez előhírnöke egy tavalyi, négyszámos EP, a Gyüttmenti táncok, amiről a Kiskert a legrockosabb hangszerelésű Besh o droM-számok közé tartozik. (Nem található meg a stream szolgáltatók katalógusában.)
Zuboly
Egy 2004-es születésnapi zenélés hozta össze a zenei világ látszólag nagyon különböző részeiről érkező tagokat: jazz és etnojazz, hiphop, rock stb. a hátterük. A Zuboly ennek megfelelően valószínűtlen keverék zenét játszik: a népzene dallamvilága és részben hangszerei a popzene legnagyobb – nem egy esetben a ciki kategóriába eső – slágereivel találkoznak, és ehhez még hiphopos vagy elektronikus tánczenei ritmusvilág, valamint a jazz megközelítésmódja is társul. Persze ez nem úgy világzene, ahogy általában érteni szokták, de a tág kategóriába belefér, és több ilyen fesztiválon, valamint a Sziget Világzenei Színpadán is fellépnek. A Zuboly 2007-ben és 2010-ben adott ki egy-egy lemezt, majd hosszú időre eltűnni látszott néhány koncertet leszámítva; 2017-ben új albummal tértek vissza, és ismét viszonylag gyakran lehet látni őket.
Másfélmillió tépés Magyarországon
A fűszálon előadott, közismert ismert népdal alá beatbox, vagyis szájjal előadott hiphop-ütem kerül, majd egy váratlan pillanatban egy egészen másfajta szerelmes dal jelenik meg. A Zuboly legnépszerűbb dala (negyedmilliós nézettséggel a YouTube-on) az első, Értem a kujonságot című albumról.
Szintén az első lemezről, szintén a legnagyobb Zuboly-slágerek egyike, ráadásul még az előzőnél is sokszínűbb műfaji kavalkáddal.
Zene: Ágoston Béla, Benke Ágoston Félix, Busa István, Hock Ernő. Szöveg: Busa István. ISWC kód: T-007.138.856-1
Az egykori MTV Icon koncertsorozat keretében nagy magyar popzenei ikonok számait dolgozták fel élőben fiatalabb zenekarok. Az Edda Szellemvilága – és vele együtt még sok minden más – is így került színpadra; a felvételen látható, mit szólnak hozzá az eredeti előadók. Stúdiófelvétele a második Zuboly-lemezen (Virágoztass engem, 2010) hallható. (A stream oldalak közül csak a Deezeren található meg.)
Egy régi szám, ami csak 2017-ben jelent meg lemezen. Ebben az ikonikus dalszövegek vicces félrehallásai (a cím eredetije: Can’t Touch This) mellett további érdekesség, hogy a nyitó basszusmenet a Queen és David Bowie Under Pressure című számából jön, amit – első körben engedély nélkül – Vanilla Ice felhasznált a legcikibb rapslágerek között számon tartott Ice Ice Baby-ben. A Zuboly stúdióverzióban ez utóbbira utal, de van olyan koncertfelvétel, ahol mindkettőre. (Ez szerepel a YouTube-playlistben.)
Zene: Ágoston Béla, Benke Ágoston Félix, Hock Ernő. Szöveg: Busa István, Ágoston Béla. ISWC kód: T-007.235.639-8
Meszecsinka
A zenekart Oláh Annamária énekesnő és Biljarszki Emil multiinstrumentalista alapította 2009-ben – utóbbi 15 éven át az itt bemutatott Korai Örömben játszott, illetve a Dalok.hu révén fontos zeneipari szereplő is. A Meszecsinka három nagylemezt és egy EP-t jelentetett meg, igen jó nemzetközi kritikákat kapott, rendszeresen turnézik világszerte. Idén nyáron például a hazai fesztiválok mellett Németországban, Portugáliában és Oroszországban lépnek fel. A zenekar neve egy bolgár népdalból jön, Holdacskát jelent.
Az első, cím nélküli lemezen hallható tangó kacérsága viszonylag ritka hangütés a Meszecsinka-életműben.
Zene. Biljarszki Emil, Oláh Annamária. Szöveg: tradicionális. ISWC kód: T-007.190.689-2
A második lemez címadó dala álomszerű, mint ahogy a hozzá készült videó is. Talán pszichedelikus folknak mondhatnánk, különféle népzenék elemeivel, talán némi jazz-zel, illetve Kopcsik Márton hegedűs vendégjátéka révén klasszikus zenei hatással is.
Zene: Biljarszki Emil, Kopcsik Márton, Krolikowski Dávid, Oláh Annamária, Vajdovich Árpád. Szöveg: Oláh Annamária. ISWC kód: T-007.258.009-6
A 2015-ös Ai EP majd’ tízperces címadó száma igazi lassan építkező pszichedelikus etno-rock, aminek csúcspontján érthető, miért emlegetik a Meszecsinkával kapcsolatban a rituális zenéket. A gitáron közreműködő Karen Arutyunyan az örmény etnorockot játszó Deti Picasso Budapesten élő alapítója (testvérével, Gayával együtt).
Zene: Biljarszki Emil, Krolikowski Dávid, Oláh Annamária, Vajdovich Árpád, Arutjunjan Karen Gamletovich. Szöveg: Oláh Annamária. ISWC kód: T-007.257.829-0
A 2016-os Álomban ébren című album idén Fonogram-díjat kapott világzenei kategóriában. A díjazottakat bemutató Playlistben a Nehéz című dal szerepelt, itt ennek párja, a Könnyű, ami tényleg a könnyebb darabok közé tartozik.
Zene: Biljarszki Emil, Krolikowski Dávid, Oláh Annamária, Vajdovich Árpád, Arutjunjan Karen Gamletovich, Kovács Ferenc. Szöveg: Oláh Annamária. ISWC kód: T-007.278.977-5
Chalaban
Az énekes és több hangszeren (többek között a guembri nevű háromhúros lanton) játszó Said Tichiti marokkói származású, 1998 óta él Budapesten, és akkor alapította a Chalabant is, részben szintén marokkói származású, részben magyar zenészekkel. Nemcsak Magyarországon, de a régióban is egyedinek számít a budapesti klubéletben hamar népszerűvé vált, hazánkon kívül is rendszeresen koncertező Chalaban. Zenéjükben sok hatás keveredik. Said Tichiti szülővárosa, Guelmim „a sivatag kapuja”, ahol több kultúra találkozik. Mint ebben az interjúban mondja: „Az apukám fekete afrikai, az anyukám fehér berber, arab kulturális környezetben nőttem fel, ez adta az identitásomat. Ezeket az elemeket zeneileg és tematikailag próbáltam mindig kiemelni.”
Ennek a dalnak a szövegét a YouTube-on olvasható leírás szerint a „marokkói egzisztencialista költő és barát, Ahmed Lamsayyeh” írta. Hivatalos megjelenése a Chalaban egyetlen, Moroccan Spring című koncertlemezén volt.
Zene és szöveg: Said Tichiti. ISWC kód: T-007.080.352-9
A zenekar harmadik lemeze – amelynek ez a címadó dala – a gnawa és hassani zene hangzásvilága mellett más népzenéket, valamint a jazzt is ötvözi – így például vendégeskedik rajta a magyar etnojazz egyik legnagyobb alakja, Dresch Mihály is. További elem a dalban az időnként megjelenő rockos torzított gitár. (A YouTube-on koncertfelvétel található belőle.)
Zene és szöveg: Said Tichiti. ISWC kód: T-007.076.421-4
Az első Chalaban-szám, amihez hivatalos videó készült, Said Tichiti marokkói utazásán – rendezője, Rachid Kasmi egész dokkumentumfilmet készít Tichitiről. A tavaly, hosszabb kihagyás után megjelent lemez címe Gleimim, ami a frontember szülővárosának „beceneve”. „Ennek a a városnak szerettem volna mindig visszaadni azt, amit tőle kaptam” – mondta erről.
Zene és szöveg: Said Tichiti. ISWC kód: T-007.292.137-9
Plastic Ohara & Said Tichiti: Beating Around The Bush
Said Tichiti számos együttműködésben vesz részt. Ezeket reprezentálja most ez a félig-meddig elfeledett – bár néhány éve a Lángoló Gitárok által felelevenített – 4,5 Volt című lemezen hallható szám: ezen a 2000-ben megjelent albumon magyar zenekarok dolgoztak fel AC/DC-dalokat. Természetesen ez a legszokatlanabb közöttük.
A Playlist a YouTube-on:
és a Spotify-on:
Categories: Playlist
Leave a Reply