Nem igaz, hogy az albumok senkit nem érdekelnek a stream korában

Sok minden egyéb mellett az album formátumot is régóta temetik – vagy éppen olyan formában ünneplik, mint a Nagy-Britanniában október 13-án tartott National Album Dayen, hogy közben a “megmentéséről” beszélnek, tehát legalábbis veszélyeztetettnek állítják be. Ennek a leegyszerűsítő gondolkodásmódnak próbált ellene menni a két brit zeneipari szervezet, a BPI és az ERA által szervezett londoni est, amiről a Music Ally írt részletes beszámolót.

Az egyik fontos tanulság az, hogy az albumokat igenis hallgatják ma is, csak éppen nehéz mérni, hogy pontosan hogyan és mennyit, hiszen a stream adatok alapegysége az egyes dal. A Spotify az esten beszélő gazdasági igazgatója, Will Page bevallotta, hogy a stream szolgáltató még mindig nem tudja pontosan megragadni az albumhallgatások mennyiségét.

Vannak azért bíztató adatok. Például a brit felhasználók közül hetente ötmillióan hallgatnak zenét úgy, hogy azt a Spotify-on az egyes, különálló albumoknak dedikált aloldalról indítják el (tehát nem playlistekről, slágerlistákról vagy mondjuk az adott előadó profiloldaláról). 2013-ban, amikor a letöltések a csúcson voltak, kevesebb mint ötmillióan vásároltak online albumokat – egy teljes év alatt. (Persze ez az összehasonlítás bevallottan sántít, hiszen azt nem tudjuk, hogy egy megvásárolt albumot hányszor hallgattak meg.) Az is árulkodó, hogy a streamelt zenék 46%-a nem külön megjelent, promotált single (amihez tehát nagy valószínűséggel, bár nem feltétlenül egy album részeként jutnak el a hallgatók.) Egy felmérés szerint pedig a tinédzserek fele hetente legalább egyszer meghallgat egy albumot.

A Spotify elemzői azt is megállapították, hogy vannak előadók, akik elsősorban a teljes albumokkal fogják meg a rajongóikat. Így például idén a Christine and the Queens Chris című lemeze, vagy a Jungle Forever című albuma 32., illetve 35. helyre került az albumlistán a megszokott, számlejátszásokat összesítő mérések alapján, viszont ha az album aloldalakról indított lejátszásokat nézték, akkor így leszűkítve a megjelenés hetében mindkettő a hatodik legnépszerűbb lemeznek bizonyult.

A Spotify gazdasági vezetője szerint ha az ilyen, elsősorban az albumokra kíváncsi rajongókat gyűjtő előadók nagyok lesznek, akkor az ő zenéjük igazán komoly mennyiségű fogyasztást (és így bevételt) tud generálni. Más megközelítésben: azok az előadók, akiknek a legsikeresebb száma sem lesz listavezető, de az albumaik minden dala elég jól teljesít, fesztiválokon nyugodtan kaphatnak kiemelt helyet – míg ha valakinek van egy mindent letaroló slágere, az album egyéb számait viszont nem streamelik, abból nem lesz headliner előadó.

Az est másik fontos témája az albumformátum átalakulása volt. Az LP, majd CD formátum kötöttségei a stream világban már nem érvényesek, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen új módokon lehet ugyanazt a művészi célt elérni, ami az album lényege: elmerülést a művészi vízióban; egy egyetlen dalban ki nem bontható történet elmesélését, egy koncepció körüljárását, vagy egy hangulat kibontását; a művész sok, egymást kiegészítő arcának megmutatását.

Összeállhat egy album időben elosztva, egyenként vagy több EP-re bontva megjelent dalokból (nálunk például a Platon Karataev For Her című albumát jelentette meg három részletben), lehet a megszokottnál jóval hosszabb vagy éppen rövidebb is (utóbbira idén feltűnően sok példa volt már), de akár megjelenés után is változhat, mint Kanye West híres-hírhedt, The Life Of Pablo című lemeze.

Az est zárszava az volt, hogy az iparágnak a művészek és a rajongók szavára is figyelnie kell, és mindkettő azt mondja: igenis szeretik az album formátumot.

Az említett két, inkább teljes albumként sikeres lemez:

 



Kategóriák:Hírek

Címkék:,

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: