A Forbes zene és az új technológiák kapcsolatával foglalkozó szerzője, Cherie Hu a virtuális valóság (VR) zenei alkalmazásának problémáit áttekintő nagy cikkét úgy kezdi, hogy amikor nemrég a Twitteren feltette a kérdést, hogy mi a legtúlértékeltebb terület ma a zenei technológiában, akkor a legtöbben a VR-t választották – még a blockchaint is megelőzve.
Miközben rengeteg pénzt költenek tech cégek és kiadók a fejlesztésekre, 2017-ben a zenés VR-alkalmazásokból összesítve 853 ezer dollár bevétele volt a teljes zeneiparnak – ez a rögzített zene által termelt bevétel 0.005%-a. Cherie Hu szerint ez nem is meglepő, hiszen a területen dolgozó startupok többsége nem tud igazán erős, a VR lehetőségeit ténylegesen kihasználó termékkel előállni, és az üzleti modellek sem követik az új technológiát, hanem a korábban működő megoldások egyszerű, a fogyasztók számára nem vonzó átvételével próbálkoznak.
A legismertebbek a koncertélményt a virtuális valóságba áthelyező próbálkozások, amik esetleg lehetőséget nyújtanak arra, hogy a színpadon foglaljunk virtuális helyet, esetleg a koncertet velünk egy időben nézőkkel chateljünk. Ezek azonban nagyrészt passzív élmények, olyan minimális beavatkozással, hogy forgathatjuk közben a fejünket. A valós koncertélmény “dinamikus, társas élményét”, annak “közösségi és rituális aspektusait” nem tudják visszaadni – amiért cserébe, úgy tűnik, a színpadon elfoglalt hely nem igazán érdekes a felhasználók túlnyomó többsége számára.
A VR általában a “sci-fi telefonfülke-problémájával” küzd: ezzel Cherie Hu a Szárnyas fejvadászra utal, ahol az alkotók az (akkor még) távoli jövőben is utcai telefonfülkéket képzeltek el, igaz, képernyővel ellátva, de nem tudtak elszakadni a saját koruk technológiájának kicsit továbbgondolt formáitól. Ugyanígy a legtöbb VR alkalmazás nem tud elszakadni a zenefogyasztás ma jellemző formáitól, legfeljebb néhány kiegészítést csap hozzájuk.
A cikk szerint egy, a VR valódi lehetőségeit kihasználó alkalmazásnak a következőket kell teljesíteni: 1) térbeli (ezt tudják a virtuális koncertek), 2) részvételre, interakcióra épít, 3) procedurális, vagyis a felhasználó viselkedésére válaszol, ahhoz alkalmazkodik (ennek az előre rögzített koncert nem felel meg), 4) enciklopédikus, vagyis folyamatosan bővülő, esetleg a felhasználó által is bővíthető információk tárára épül.
Cherie Hu hoz néhány ilyen példát. Az egyik legismertebb startup, a TheWaveVR nemcsak koncerteket kínál, hanem “virtuális DJ-szetteket”, ahol a fellépő DJ által kontrollált háromdimenziós térben a felhasználók nemcsak nézik és hallgatják a fellépést, hanem egymással is interakcióba léphetnek. A TheWaveVR a Google 3D-s Tilt Brush alkalmazásával lehetővé teszi, hogy háromdimenziós alkotásokat hozzanak létre a felhasználók is.
A saját headsetet fejlesztő Magic Leap az izlandi Sigur Rós zenekarral közösen hozta létre a Tónandi című audiovizuális AR-appot. A felhasználót körülvevő valóságban jelennek meg fantasztikus lények és formák, amelyekkel interakcióba lehet lépni, és ennek megfelelően a nagyjából 1500 darabos, erre a célre létrehozott hangmintabankból vett loopok is alakulnak. Mindebben a véletlennek is szerepe van, vagyis minden alkalommal más az élmény. Itt a legkétségesebb, hogyan lesz ebből üzlet, hiszen nemcsak a headset ára a probléma, hanem az is, hogy az ilyen alkalmazások elkészítése rendkívül munkaigényes mind a művészek, mind a fejlesztők részéről.
A Beat Saber alkalmazás jól ismert alapra épül: a megfelelő ritmusban kell eltalálni a zenét követő ritmusban érkező tárgyakat, csak itt két virtuális lézerkardot fogunk a kezünkben. Az igazán érdekes az, hogy a játék hamar népszerű lett, és többen saját módosításokat készítettek hozzá, amikkel új végigjátszható zenéket tudnak nyilvánosságra hozni. Ezek azonban nem hivatalos kiegészítések, pedig itt akár még egy mikrotranzakciókra építő üzleti modell is látszódhat.
A cikk összegzése szerint a zeneipar ugyan egyáltalán nincs egyedül azzal, hogy nem tudja kihasználni a VR adta lehetőségeket, és nem alkotta meg a platformra szabott új üzleti modelleket – azonban a technológia terjedése és egyre olcsóbbá, elérhetőbbé válása miatt ajánlatos minél hamarabb kitalálni, milyen sajátos, a felhasználók számára is értékes tartalmat lehetne itt nyújtani.
Categories: Hírek
Leave a Reply