Megszületett a szerzői jogi irányelv végleges szövege, de közben megbomlott a zeneipar egysége

Mint arról korábban részletesen írtunk, az Európai Parlament szeptemberben ugyan elfogadta a szerzői jogi irányelvet, csak ezután következett a végleges szöveg kialakítása, ami többször halasztást szenvedett. Legutóbb januárban, amikor 11 ország képviselői is a javasolt szöveg ellen voltak. Ezután úgy látszott, hogy több éves egyeztetés után akár még kútba is eshet a reform.

Az előjelek nem voltak jók: a korábban egységesen fellépő zeneipari szervezetek a nyilvánosság előtt egymásnak estek (lásd alább). Azonban a múlt héten a korábban több kérdésben vitatkozó Németország és Franciaország kialakított egy kompromisszumos javaslatot, ami után szerdán a tárgyaló felek megegyezésre jutottak a végleges szövegben. Mint a Billboard írja, a javaslat ezután az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága elé kerül, majd következhet a végső szavazás. Előbb az Euópai Bizottság dönt róla, aztán az Európai Parlament, ami elé március végén vagy április elején kerülhet az irányelv. Mint a Fortune írja, az ellenzők azt remélik, hogy itt még megbuktathatják a reformot. A Music Ally is arról ír, hogy míg az, hogy a Bizottságban ne szavaznák meg az irányelvet, igen valószínűtlen, viszont a Parlamentben még számíthatunk fordulatokra.

A francia-német kompromisszumos javaslatot a Politico szivárogtatta ki. Fontos új elem benne, hogy a sokat emlegetett 13. cikkelyben megfogalmazott jogi felelősség alól mentesülhetnek az online platformok, ha egyszerre eleget tesznek három feltételnek: 1) három évnél kevesebb ideje működnek az Unió területén, 2) éves forgalmuk nem haladja meg a 10 millió eurót, 3) a havi látogatók száma kevesebb mint 5 millió. Emögött az van, hogy sok kritikus azt hangoztatta: a szűrési, illetve jogosítási feltétel olyan költségeket tesz az online vállalkozások vállára, amit az induló cégek nem tudnának elviselni, így komoly hátrányba kerülne Európa a digitális innováció területén. Ugyanakkor ezeknek a startupoknak is bizonyítaniuk kell, hogy érdemi erőfeszítéseket tettek a jogtulajdonosokkal való megállapodásra.

Azt nem tudni, hogy a végleges verzió milyen viszonyban van ezzel a szöveggel, mindenesetre az Európai Unió oldalán részletesen bemutatják a javaslatot, megemlítve például, hogy az oktatás, kutatás és a kulturális örökség megőrzése olyan feladatok, amelyeket kivételekkel vagy könnyítésekkel ösztönöznek. A sajtóközleményeben pedig az olvasható, hogy az egyéni felhasználók ezután majd legálisan tölthetnek fel jogvédett tartalmakat a YouTube-ra vagy az Instagramra (értsd: ha azok szerződést kötöttek a jogtulajdonosokka), és a szólásszabadságot külön intézkedések védik – itt külön említi a szöveg a mémeket és paródiákat.

Anders Lassen, az európai jogkezelőket tömörítő GESAC elnöke azt nyilatkozta: “Még alaposan meg kell vizsgálnunk a végleges szöveget, de az biztos, hogy egyértelmű jelzés ez az online tartalompiacot domináló nagy platformoknak, hogy többé nem élősködhetnek az alkotókon, és nem hagyhatják figyelmen kívül a szerzői jogokat.” Az európai független kiadókat tömörítő IMPALA nyilatkozata szintén azt jelzi először, hogy még nem ismerik a végső változatot, de az biztos, hogy “ez az első eset a világon, hogy egyértelműen kimondják: a felhasználók által feltöltött tartalmakra alapuló szolgáltatásokra is vonatkozik a szerzői jog, és jogosíttatniuk kell a tartalmakat”.

Pedig korábban az IMPALA éppen a “másik oldalra” került. Mint azt korábban írtuk, a szöveg egy korábbi – nem nyilvános – változatával kapcsolatban több zeneipari szervezet nyílt levelet írt, ami szerint az az eredeti, az EP által elfogadott iránytól eltért, szerintük rossz irányba. Nemrég pedig egy újabb nyílt levél jelent meg, amit a kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI, az IMPALA és a zeneműkiadókat képviselő ICMP írt alá a zeneiparból. Ez már arról szólt, hogy a szöveg már annyira eltávolodott az eredeti célkitűzéstól, hogy inkább káros lenne, ha elfogadnák, és a tárgyalások felfüggesztését kérte, mert “még az is jobb lenne, ha nem lenne [szerzői jogi] irányelv, mint egy rossz irányelv.”

Erre válaszul a brit Council of Music Makers nevű szervezet, amelynek tagja például a Music Managers Forum, a brit szerzők akadémiája és a zenészek szakszervezete, szokatlanul kemény hangú levelet adott ki. “Mély csalódást” okoztak a kiadók és zeneműkiadók, hogy az általuk képviselt alkotók megkérdezése nélkül, azok érdekeinek ellenében kérték a tárgyalások felfüggesztését – írták. Szerintük a háttérben nemcsak a 13. cikkely megszövegezése miatt aggályok vannak, hanem az is, hogy a kiadók kizárólag “rövid távú érdekeiket szem előtt tartva” el akarják kerülni, hogy a 14-16. cikkelyekben található, a tisztességes versenyt és az átláthatóságot növelő szabályok életbe lépjenek. Az IMPALA később egy külön nyilatkozatot is kiadott, amiben már nem volt szó a tárgyalás felfüggesztéséről, csak arról, hogy a szöveg akkori változatával szemben kifogásaik vannak.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , ,

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: