348 igen szavazattal 274 ellenében elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvet, ami mögött a zeneipar túlnyomó része felsorakozott. Ennek a nagy horderejű szavazásnak a hatása nem lesz azonnal érezhető, hiszen ezután minden EU-tagállamnak két éve van arra, hogy saját törvénykezésébe implementálja az irányelvet.
A korábbi, egészen más körülmények között született szabályozással szemben ezután majd az olyan, a felhasználók számára tartalmak feltöltését engedélyező platformok, mint a YouTube, nem hivatkozhatnak arra, hogy „semleges tartalomszolgáltatók”, miközben valójában profitorientált médiacégként működnek – hanem jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért. Ez nem azt jelenti, hogy minden tartalmat el kell távolítaniuk, amiben jogvédett műveket felhasználnak, hanem azt, hogy ezek használatára a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződéseket kell kötniük. Olyanokat, amilyeneket például a stream szolgáltatók (Spotify, Deezer stb.) már eddig is kötöttek – ezért beszéltek az irányelv támogatói arról, hogy az egyenlő verseny feltételeinek megteremtése a tét. A jogtulajdonosok bizonyára a jelenleginél jóval kedvezőbb jogdíjakat fognak tudni kialkudni ezeken a tárgyalásokon.
Mint arról többször is írtunk, a több éven át előkészített szerzői jogi irányelv első változatát elutasította az Európai Parlament, a következőt viszont 2018 szeptemberében elfogadta. A szöveg ezután is alakult a Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői által folytatott, háromoldalú tárgyalások során. Egy időre még a sorsa is bizonytalanná vált, illetve több zeneipari szervezet kihátrált az újabb szövegváltozatok mögül – mígnem egy francia-német kompromisszum nyomán megszületett a végső változat, ami többek között az említett jogi felelősség alól mentesíti a startupokat (pontosan meghatározott feltételek között – lásd e cikkünket). Emellett a végleges változat mellett végül ismét felsorakozott a zeneipar nagy része: több mint 300 szervezet támogatta.
Eközben a tech cégek – és ezek nyomán a tech sajtó túlnyomó része – masszív ellenkampányt folytatott, számos netezőt mozgósítva, többek között „a szabad internet végének” és a „mémek betiltásának” hangoztatásával. A támogatók számtalanszor elmondták (blogunkon lásd itt), hogy a felhasználók valójában több jogot kapnak, hiszen ha a platform jogosítási szerződést köt, akkor felhasználói szabadon tölthetnek fel pl. jogvédett zenét tartalmazó saját videókat, vagy védett képeket használó mémeket; illetve a paródiák, a kritika, a véleménynyilvánítás kifejezetten megnevezett kivételt képeznek az irányelv szövegében.
Az európai közös jogkezelőket tömörítő GESAC elnöke, Anders Lassen így üdvözölte az Európai Parlament döntését: „precedens nélküli győzelem ez az európai alkotók számára”. Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: „Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is észszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”.
Véronique Desbrosses, a GESAC vezérigazgatója ezen túl hangsúlyozta azt is, hogy fontos üzenet a Parlament döntése, hogy „az európai törvénykezést nem befolyásolhatja néhány óriáscég megfélemlítő és manipulatív magatartása”.
A szerzői jogi irányelv legtöbbet vitatott része a 13. és a 11.. cikkely volt, de ezen túl is számos ponton hoz előrelépést, például az átláthatóság kérdésében.
Categories: Hírek
Leave a Reply