A szponzorált dalok védelmében: jók a hallgatónak, a stream szolgáltatónak – és leginkább a zenésznek

A Music Business Worldwide-on megjelent írásban a szponzorált dalok előnyeit részletezi David Porter, a Feature.fm marketingcég elnöke. Arról van szó, hogy a stream szolgáltatókat ingyen használók reklámként átlagos hirdetés helyett egy „rendes” dallal találkoznak, persze ízlésükre szabva, ugyanúgy, ahogy az algoritmikus ajánlásoknál – vagyis pl. egy olyan playlist hallgatása közben szólal meg a szponzorált dal, amire akár fel is kerülhetett volna. Mint arról korábban írtunk, ilyet például a Deezeren vásárolhatnak a zenészek, menedzsmentek.

Előre kell bocsátani, hogy David Porter nem elfogulatlan elemzőként ír, hiszen cége, a Feature.fm többek között ilyesmivel is foglalkozik; ügyfelei között van mindhárom major kiadó, illetve olyanoknak csináltak már kampányt, mint Shakira, a Maroon 5, Harry Styles, az Imagine Dragons és a Major Lazer. David Porter korábban olyan ismert netes cégeket alapított vagy vezetett, mint az 8tracks és a Live365.

Szerinte a szponzorált dalok egyértelműen a zenei marketing egyik leghatékonyabb formáját jelentik, és előnyösek mind a hallgatók, mind a stream szolgáltatók, mind pedig a zenészek számára. Az 8tracks hallgatói között, több éven át végzett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a felhasználók sokkal jobban szeretik, ha a hirdetés egy-egy odaillő dal formájában jelenik meg, mint amikor egy „rendes” reklám szakítja meg a zene folyamát. (Porter nem írja számszerűen, hogy ezt milyen kutatási eredmény mutatta, csak azt, hogy „igen nagy mértékben” jobban kedvelték.) Ahogy a reklámok célzása minél pontosabbá válik, úgy lesz egyre kevésbé „reklámízű” a szponzorált dal megszólalása – amivel egyben a stream szolgáltató is egyre inkább „reklámmentesnek” tűnik. Éppen ezért előnyös ez a forma a szolgáltatóknak (kevésbé riasztják el a felhasználót az idegesítő hirdetések).

De akinek a leginkább jó ez a forma, az maga a zenész – írja David Porter. Elsősorban nem a slágerlisták csúcsán lévőkre, hanem a „középosztályhoz” tartozó zenészekre gondol, akik számára fontos, hogy a marketingköltéseikből a lehető legtöbbet hozzák ki. Márpedig a szponzorált dalok itt minden más hirdetési formánál jobbak. Jelenleg a marketingköltések jó része „off-platform” megy, vagyis a zenehallgatás konkrét helyén kívüli helyekre, a Facebookra, a Google AdWordsre, Instagramra, Twitterre stb. Ugyan ezeknél is lehetséges a reklámmegjelenések célzása, de nyilván nem olyan pontosan, mint egy stream szolgáltatónál, ami a lehető leginkább ismeri a hallgatók ízlését. És ami még fontosabb: a szponzorált daloknál nem kell rávenni a felhasználót plusz kattintásokra (először is egy másik oldalra vagy másik appba átlépésre, és aztán ott még a dal elindítására): a reklám maga a zene elindulása.

Porter részletesen összehasonlítja a szponzorált dalokat a hírhedt és illegális payola gyakorlatával, vagyis amikor a rádiókba a szerkesztők pénz vagy egyéb juttatás fejében juttattak be dalokat. Ezeket szerinte két ok miatt ítéljük el: 1) nem volt nyílt a gyakorlat, vagyis a hallgató nem tudhatta, hogy egy dal a payola vagy a szerkesztő saját ítélete nyomán került a rádióba; 2) viszonylag szűk volt a kínálat, vagyis a payola által „fertőzött” rádióműsorok helyett kevés másikat lehetett választani. A szponzorált dalokra (amiket némileg megtévesztően payola 2.0-nak is nevez) egyik sem jellemző: ezek megjelenését hangban és vizuálisan is egyértelműen jelzik a szolgáltatások; és persze a kínálat hatalmas. A payola helyett egyébként jobb összehasonlítás, amit szintén alkalmaz a cikk, a lapokban megjelenő ún. natív hirdetés.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .