Hol születnek slágerek, ha a rádióban nem? Online platformok, háttérzene a Music Hungary Konferencián

Míg a korábbi Music Hungary konferenciákon több beszélgetés is körbejárta a rádiók helyzetét (lásd 2018-as és 2017-es beszámolónkat), idén Horváth Gergely moderátor úgy kezdte a Video Killed the Radio Star című beszélgetést, hogy „úgy látszik, a rádiókban nincs slágerképző potenciál” – és a kerekasztal azt járta körül, hogy az online platformok tudják-e pótolni ezt. A téma még többször is előkerült röviden. (A 2019-es Music Hungary az állami, EU-s és önkormányzati támogatásokról szóló beszélgetéseiről itt írtunk részletesen.)

Elöregedett rádiós közönség, magyar szerkesztő nélküli online platformok

Elhangzott több, igen tanulságos adat is. Gallasz Enikő, a WMMD ügyvezetője elmondta, hogy az általuk kezelt 700 magyar YouTube-csatorna 2017-ben együttvéve egymilliárd, 2018-ban 1,2 milliárd megtekintést szedett össze. A rádió ehhez képest „nem versenyképes” – mondta. Különösen a fiatal, az újra leginkább közönségnél – tette ehhez hozzá Kitzinger Dávid (Artisjus, az Online, Mechanika és Média Főosztály vezetője): az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt kutatás „elöregedett rádiós közönséget” mutat. Igaz, hogy csúcsidőben 2 millióan hallgatnak rádiót, ám a 15-17 évesek alig több mint 10%-a, a 18-29 évesek kevesebb mint 20%-a kapcsol egy rádióadóra még ilyenkor is. Vagyis az új slágerekre leginkább fogékony réteg nem érhető el ezen a platformon. Ahogy Pléh Dániel online termékmenedzser, blogger mondta: „a rádió a barna doboz az asztalon, amit a nagymamák hallgatnak”. Hozzátette, hogy az autó még egy olyan terület, ahol tartja magát a formátum.

Forrás: NMHH

Az online világban több platform is megpróbálja betölteni azt a szerepet, amit a rádiók, vagyis – mint Kitzinger Dávid mondta – ezeken keresik az emberek azt, hogy „valaki más sorrendbe rakjon nekik zenéket”. A földi sugárzású jogdíj is esik vissza, ugyanakkor az webrádiók jogdíjbevétele egyelőre 2-2,5%-a a lineáris rádiókénak. A rádió „jól kitalált, beállt üzleti modellje, jól átlátható szerepei” az online világban még nincsenek meg; Kitzinger szerint például „a podcastról senki nem tudja, hogy micsoda”. Az ilyen szabályozatlanság persze a kreativitást is szítja, a jogkezelők pedig próbálnak futni a helyzet után, például elérni, hogy a zenei és nem zenei podcastok külön kategóriát képezzenek.

Ugyanakkor az online szolgáltatóknak nincs magyar munkatársuk, és látszik, hogy ez a magyar zene rovására megy: amíg a Deezernél volt magyar szerkesztő, ott jóval magasabb volt a hazai zene hallgatásának aránya, mondta Gallasz Enikő. Nagyobb slágerképző erővel bírnának ezek a platformok, ha lenne a magyar piacot ismerő, kiemeléseket intéző munkatársuk.

(Sajnos) kell a rádió ahhoz, hogy valaki sztár legyen?

Előkerült természetesen többször is a YouTube. Gallasz Enikő szerint ez egy olyan platform, ahol „mindenki ott van”, és a közönség dönt, hogy mit választ. Szerinte nem igaz, hogy bizonyos műfajokra korlátozódik a YouTube slágercsináló ereje. Úgy gondolja, hogy azok, akiket játszanak a rádiók, itt is sikeresek lehetnek, ha odafigyelnek a YouTube-jelenlétükre. Ugyanakkor a másik irányba nem jól működik a dolog: vannak jó, népszerű zenekarok, amelyeknek esélyük sincs arra, hogy bejussanak a rádiókba – azok között is, amelyeknek a számait „nem lenne törvénysértő lejátszani”…

Gallasz Enikő kifejezetten problémának tartja, hogy egy előadó a magyar piacon csak akkor számíthat sztárnak, ha van rádiós játszása, és ez meghatározza a gázsit is, vagy azt, hogy egy fesztiválszervező egyáltalán szóba áll-e vele.

Egy másik beszélgetésben (A sok buta sztori rólad) Szovják Bea, Rúzsa Magdi menedzsere is arról beszélt, hogy abban a korszakban, amikor az énekesnő dalai nem szóltak a rádióban, nehéz volt meggyőzni a helyszíneket, hogy jó lesz a koncert. (Ez még a YouTube hódítása előtti korszak persze.) Ő úgy látja, hogy egy dal sikerében kb. fele arányban van ott a YouTube: vannak dalok, amik innen indulnak, aztán olyan népszerűek lesznek, hogy „nem lehet nem játszani őket”. Egy másik szempontot is említett, ami miatt fontos a rádió: „ül a megrendelő az autójában, azon gondolkodik, hogy kit hívjon a városi napokra – és amikor megszólal egy dal, ami tetszik neki, akkor leszól a művelődési házba, hogy kérjenek árajánlatot.”

Ugyanitt Szepesi Mátyás mondott egy példát a rádióból induló slágerre: Konyha nevű zenekara korábban is ért el sikereket, bekerültek például a Nagy-Szín-Pad! versenybe, ugyanakkor amikor a Százszor visszajátszott című daluk bekerült a Petőfi Rádióba, majd A Dalba, akkor utána az online felületeken is két hónap alatt nagyobb hallgatottságot ért el, mint a kilenc éves működésük összes másik többi együttvéve. A tanulság az, hogy bárhonnan indulhat egy sláger „karrierje”: a rádióból, tévéből vagy egy online platformról. Ugyanezen a beszélgetésen egyébként Ferenczy György egy másik perspektívába helyezte a témát. Elmondta, hogy 8000 Facebook-lájkjuk van (nem mondta, de sok, több tízezres nézettségű videójuk van, néhány százezer feletti, a Csík Zenekarral pedig egy 2,4 milliós is) – ám koncertjeiken rendszeresen van legalább 4-500 fizető vendég, és évi 120 ilyen fellépésből „már hét családot el lehet tartani”.

A sztár fogalma is átalakul

Az elsőként említett beszélgetésben Horváth Gergely többször visszatért arra a kérdésre, hogy lesznek-e tehát olyan slágerek, amelyek generációkon átívelő népszerűséget szereznek, meg lehet-e őrizni ezt a szerepet, amit a rádió töltött be. Beszélgetőtársai szerint azonban egyrészt tisztázni kell, hogy mit nevezünk slágernek: a rotációban játszott dalokat; vagy azokat, amelyeket az előadóval együtt énekel a közönség; vagy azokat, amelyek húsz év múlva is ismertek lesznek? Kitzinger Dávid a kibővült választékra, a felgyorsult produkciós körre és a fragmentálódó fogyasztásra hívta fel a figyelmet: ezek mind a régi értelemben vett slágerek ellen dolgoznak. Pléh Dániel szerint nemcsak a tartalomfogyasztás módja, hanem a sztár fogalma is átalakult a fiatal korosztályban.

Háttérzene: igénylik a magyar zenét, a slágereket

Érdekes adalékként szolgált ezekhez a témákhoz az a beszélgetés, amin három háttérzene szolgáltató, a Mood Media, a Music Engine és a 3G Multimédia vezetői vettek részt. Utóbbi elmondta, hogy a Tescóban megszólaló zene „hallgatósága” nagyjából a „Rádió 1 magasságában” van – bár persze egészen más a funkciója. A háttérzene elsősorban az adott bolt imidzsét kell, hogy szolgálja, illetve a megrendelő határozza meg a profilját. Továbbá más szerkesztési elvekkel dolgoznak: a rádiókkal ellentétben kifejezetten kerülik a rotációban játszást, kevés alkalommal szól jóval több szám, már csak azért is, mert az adott üzletben dolgozó személyzetet is figyelembe kell venni.

A háttérzene így „slágercsináló” szerepbe nyilvánvalóan nem kerülhet, de azért ráerősíthet egy-egy dal népszerűségére. Mindhárom szolgáltató vezetője egyetértett abban, hogy a megrendelők igénylik a magyar zenét és a slágereket is, mert ezek pszichológiai hatása – ami a háttérzene szempontjából a legfontosabb jellemző – pozitív: a vásárlók felismerik és örülnek a slágereknek.

2014-ben vezette be az Artisjus, hogy azok az üzletek, ahol legalább 35%-ban magyar zene szól, jogdíjkedvezményt kapnak, és a szolgáltatók szerint alig van olyan üzlet, ahol ez ne teljesülne. A magyar zenék jellemzően a kiadókon keresztül jutnak el a szolgáltatókhoz, de sokszor közvetlenül is megkeresik őket zenészek, szerzők.

A beszélgetésen szóba kerültek a legújabb fejlesztések is. A 3G Multimédia azon dolgozik, hogy arcfelismerő szoftverek segítségével az üzlet általános zenei profilján belül az éppen megszólaló zene az éppen az üzletben tartózkodó emberekhez idomuljon. A Mood Media ugyanezt a „testre szabást” az alapján valósítja meg, hogy a boltok, éttermek stb. wi-fi hálózatába a Facebook-profiljukkal bejelentkező fogyasztók engedélyt adnak arra, hogy hozzáférjenek a zenei ízlésüket is mutató adatokhoz.

Fotók: Kovács Levente, Nemes Róbert – Music Hungary Facebook



Categories: Hírek

Tags: , , , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .