Június 28-án a második nagy jogdíjkifizetés (azaz „nagyfelosztás”) részeként élőzenei elhangzásokért is utal jogdíjat az Artisjus a magyar szerzőknek. Ezúttal a 2018 második félévében befizetett jogdíjak érkeznek meg a szerzői számlákra – feltéve, hogy a felosztásukhoz szükséges elhangzási adatot is megküldték a rendezvények szervezői.
Ennek apropóján vizsgáltuk meg koncertekről szóló adatainkat a teljes tavalyi évre. Az összesített statisztika szerint a 2018-as élőzenei elhangzásokért összesen 960 millió forintot (egy évvel korábban: 839 millió Ft-ot) fizetett ki az Artisjus. Ebből 714 millió forint jutott magyar zenék szerzőihez, összesen 9111 magyar szerző részesült az összegből.
A felosztások adatai alapján a 2018-as élőzenei trendekről is több fontos megállapítást tudunk tenni.
Egyre több koncert
A megtartott koncertek száma az utóbbi néhány évben stabil emelkedést mutatott: 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050 koncert adatait dolgozta fel az Artisjus; ez évről évre 8, majd 10%-os emelkedést jelent. A könnyűzenei koncertek száma 2017-ről 2018-ra nagyjából 7%-kal nőtt.
Koncerthelyszínek térképen
Az Artisjus adatai alapján a 2018-as Zeneipari jelentés részletesen bemutatta a koncertek területi megoszlásának egyenetlenségeit, az egyes megyék, illetve alapvetően az ország nyugati és keleti fele közötti különbségeket. Az alábbi térkép ennél is részletesebben, járásonként mutatja meg, hogy hol tartottak koncerteket 2018-ban Magyarországon.
- Az ábrázolhatóság érdekében a térképen Budapest nem méretarányosan jelenik meg.
- A feliratozásban a járások központjait tüntettük fel, de az adatok a teljes járásra vonatkoznak.
- Az ábrán nem szereplő járásokon tartott koncertek száma annyira alacsony volt tavaly, hogy nem kerültek fel erre a térképre.
Nagyon jól kirajzolódnak a koncertélet központjai, amiken kívül viszont igen kevés élőzenei eseménnyel találkozhat a helyi közönség. A nagyvárosaink mellett Sopronban és a Balatonon is jelentős számú, több mint ezer zenei rendezvényt tartottak.
Budapesten a könnyűzenei koncertek 32%-át tartották – a komolyzene esetében még erősebb a főváros központi szerepe, az ilyen koncertek 48%-a volt Budapesten. (Ha Budapesthez hozzáadjuk Pest megyét is, akkor a könnyűzenében 40%-ot, a komolyzenében 53%-ot kapunk.)
Mintegy kétezer szerző számára jelentősebb tétel az élőzenei jogdíj
A zeneiparban megnövekedett fontosságú élőzenei szektor pénzügyi jelentőségét elsősorban a fellépti díj (gázsi) felől szokta megközelíteni nemcsak a nagy-, de a szakmai közönség is. Most azonban a szerzői jogdíjak oldaláról néztük meg közelebbről a koncerteket – lévén, hogy ez is fontos bevétel a szerzők számára.
A 2018-as könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok szerzői 599 millió forint, a magyar komolyzenei művekéi pedig 115 millió forint jogdíjban részesültek.
1916 magyar szerző kapott legalább ötvenezer forint jogdíjat a művei 2018-as élőzenei megszólalásaiért, közülük 1200-an legalább százezer forintot.
A koncerteken elhangzott régi és új, magyar és külföldi szerzemények
Az Artisjushoz beérkezett adatok összesen 91 853 darab, 2018-as koncerten elhangzott különböző zeneműről szóltak.
Ezeknek a daloknak a könnyűzenei koncerteknél 9%-a, a komolyzenében pedig 7%-a volt új, vagyis kétévesnél nem régebbi szerzemény.
A könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok háromnegyede magyar szerzemény volt, ami az előző évihez képest magasabb arány (2017: 74,58%, 2018: 77,26%). A komolyzenében is többségben voltak a magyar művek, de a tavalyihoz képest enyhén csökkent az arányuk: a 2018-as elhangzások 62,26%-a volt hazai szerző műve.
A művek többsége alig néhányszor szólal meg élőben
Meglepő eredménnyel járt, amikor megvizsgáltuk, hogy az egyes, 2018-ban koncerten játszott zeneművek közül melyik hányszor hangzott el. Kiderült, hogy a magyar művek egyharmada mindössze egyetlen egyszer szólalt meg élőben egy év alatt; de az összes magyar zene fele is mindössze legfeljebb négy alkalommal. 2018-ban a koncertek „kedvenc száma” a Hungária együttes Csókkirálya volt – ezt a dalt játszották el legtöbbször élőben a magyarországi koncerteken.
Mindezek az adatok, összeolvasva a korábban idézettekkel (pl. új és régi művek aránya) azt mutatják, hogy az a kép, ami a koncertezésről elsőre a nagyközönségnek és a szakmának eszébe jut – vagyis hogy egy zenekar, előadó főként saját és új dalokat játszva, néhány régivel, feldolgozással kiegészítve rendszeresen fellép, turnézik – csupán az élőzenei események kisebb részét fedi le.
Magyarázat és definíciók:
Rendezvény / Koncert: a statisztikában szereplő koncertek az Artisjus által jogosított élőzenés rendezvényeket jelentik. A komolyzenei rendezvények közül kizárólag azok kerülhettek bele az összegzésbe, melyeken elhangzottak védett (tehát jellemzően kortárs) művek is.
Magyar szerző: az Artisjus által közvetlenül képviselt szerző – akik jellemzően, bár nem feltétlenül magyarok.
Magyar mű/dal/szám/zene: olyan szerzemény, aminek legalább egy szerzője az Artisjus által közvetlenül képviselt szerző – akik jellemzően, bár nem feltétlenül magyarok.
Leave a Reply