Reklám, ami beszámít a nézettségbe
Bizonyára sokan találkoztak már azzal, hogy a YouTube reklámként nem egy termék, szolgáltatás hirdetését, hanem egy zenés klipet indított el. Ha a felhasználó egy bizonyos ideig nézi ezt a videót, vagy valamilyen módon interakcióba lép vele (ok, kattint valahova), akkor hiába reklámként – vagyis nem a felhasználó igényére – indult el, beleszámít majd a videó nézettségébe. (Az ún. TrueView hirdetések hivatalos leírása szerint „ha számít a nézettség, akkor ajánlatos legalább 12 másodperces videót készíteni, mert a 10 másodpercnél rövidebb megtekintéseket nem számoljuk.”)
Lehet erre úgy tekinteni, mint a promóció igen hatékony formájára, hiszen – ahogy a Rolling Stone írja – nincs semmilyen áttétel az érdeklődés felkeltése és a zenével való tényleges találkozás között (mint mondjuk egy plakát esetén, ahol hazaérve vagy a lemezboltba betérve még emlékeznünk kell rá, hogy mit is láttunk az utcán, ami izgalmasnak tűnt).
A gond akkor kezdődik, amikor ezeket a nézettségeket beszámítják a „valódi” (vagyis valós igényeket tükröző) nézettségbe. Még ha nem is illegális „hamis nézettségről” van szó (amikor szerverfarmokat, botokat használnak, vagyis valójában senki nem nézi a videót), azért sokan érzik úgy, hogy nem túlzás „vásárolt nézettségről” beszélni.
Az indiai rapper gyanús rekordja és a latin piac
A problémát nyáron az indiai rapper, Badshah „rekordja” élezte ki. Mint a Bloomberg cikke részletesen ismerteti, az ő Paagal című videója megdöntötte a 24 órán belüli nézettség csúcsát, felülmúlva a K-pop-szenzáció BTS korábbi rekordját. A dolog akkor kezdett gyanússá válni, amikor a YouTube, ami egyébként minden ilyen eseményt kihangsúlyoz a kommunikációjában, hallgatott erről. Mint kiderült, azért, mert a nézettség el nem hanyagolható része reklámokból származott.
A Bloomberg cikke szerint India az egyik legfontosabb piac a YouTube számára, hiszen itt van a legtöbb felhasználója (havi 265 millió), és a legtöbb feliratkozóval rendelkező csatorna, a T-Series is indiai (idén volt a „nagy verseny” a korábbi csúcstartó youtuber, PewDiePie és a zenei csatorna között. Mára a T-Seriesnek 111 millió követője van, PewDiePie-nak pedig 101 millió.) Az országban annyira elterjedt az, hogy reklámokkal szereznek nézettséget, hogy a kiadókkal kötött szerződésekbe az előadók és menedzsmentjeik beleírják, hogy milyen minimális YouTube-számokat várnak el.
Szintén elterjedt a módszer a latin zenében is, mint azt a Rolling Stone hivatkozott cikke részletezi. A nagyobb latin pop kiadók, illetve a majorök latin zenei részlegei videónként 20-60 ezer dollárt (6-18 millió forintot) költenek reklámra a a megjelenés utáni 24 órában, de a lap szerint szélsőséges esetben akár 100 ezret is elérheti az összeg. A reklám akár 12 millióval is növelheti a nézettséget; és ami legalább ennyire fontos, a YouTube nagy hatalmú ajánló algoritmusa is „felfigyel” a klipre, ami aztán még többeknél jelenik meg a kiemelt videók között.
Mind az indiai, mind a dél-amerikai piacon rásegít a gyakorlat elterjedtségére az, hogy egyrészt itt olcsóbban lehet YouTube-reklámot venni (az észak-amerikai díjszabásnak akár ötöde is lehet itt az egy videóra eső költség), másrészt a fogyasztók is igen nagy arányban a YouTube-on hallgatnak zenét.
Ugyanakkor mindenki hangsúlyozza, hogy a legnagyobb sztárok is szoktak reklámokat vásárolni. Taylor Swift és a K-pop lánycsapat Blackpink két megerősített példa erre. Bashah is ezt mondta válaszul a kritikákra: „Ez nem ‘hamisított nézettség’, ez reklám. Azt akartuk, hogy a világ minden részén láthassák a videót, hát reklámokat vásároltunk. Szerinted a külföldi [mármint Indián kívüli] zenészek nem csinálják ezt? Tényleg ennyire naiv vagy?”
A Google válasza
A Google dilemmáját a Bloomberg így foglalta össze: egyfelől ugye ott van a reklámbevétel, plusz az újabb és újabb nézettségi rekordok folyamatosan azt sulykolják, hogy a YouTube legfontosabb platform, érdemes pénzt és energiát fektetni abba, hogy itt jelen legyünk. Másrészt minden botrány, ami a nézettségi mutatók megbízhatatlanságára utal, rosszat tesz a cégnek a nagyközönség, a hirdetők és a szabályozásért felelős politika szemében.
Ezt tükrözi, hogy végül mit lépett a cég: azt nem szüntették meg, hogy bizonyos esetekben a reklámokból származó megtekintések beszámítanak a nézettségbe, ugyanakkor a YouTube Music Charts helyezésekbe, illetve a debütálás utáni 24 órában szerzett nézettségbe már nem számítják be ezeket, csak az organikus lejátszásokat. Mint írják, ezzel a metodológia összhangba kerül azzal, amit a Billboard, a Nielsen is alkalmaz slágerlistáinak összeállításakor. Ugyanakkor az is olvasható a közleményben, hogy „a videóhirdetés hatékony módszer arra, hogy egy bemutatott dal elérje a közönségét”. A korábbi rekordokat nem vizsgálják felül az új metodológia fényében.
Categories: Hírek
Leave a Reply