Lizzo Truth Hurts című száma több szempontból is szokatlan, de pont ezzel jól illusztrálhatja egyrészt azt a sokféle módot, ahogyan ma egy dalból sláger lehet, másrészt a szerzőségi viszonyok tisztázásának különféle kortárs problémáit. Mivel a dal hét héten át szerepelt a Billboard Hot 100 első helyén – korábban egyetlen, nő által előadott rapszámnak sikerült ez, Iggy Azalea Fancy-jének -, ezért rengeteg cikk foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A legjobb bevezetést a Pitchfork részletes időrendi áttekintése nyújtja.
A dal 2017 szeptemberében jelent meg, de kezdetben nem kapott nagy figyelmet; fel sem került Lizzo major kiadós debütáló nagylemezére, az idén áprilisban megjelent Cuz I Love You-ra, csak a deluxe verziójára. Viszont egyszerre két irányból kapott akkora lökést, hogy már nyár elején is sokan esélyesnek tartották a nyár slágere címre, bár végül csak szeptemberben, vagyis két évvel a megjelenése után jutott el a Billboard lista 1. helyére. Egyrészt virális siker lett: a TikTokon rengeteg az olyan rajongói videó, amik az elhíresült „I just took a DNA test, turns out I’m 100% that bitch” kezdősorra alapoznak. Másrészt egy hagyományosnak mondható elhelyezés is sokat segített a dalnak: bekerült a Netflix áprilisban megjelent, Someone Great című romantikus komédiájába.
Az egyik komoly ügy pont ezzel a sorral kapcsolatos: 2017 februárjában írta ki a Twitterre a brit Mina Lioness, hogy „I did a DNA test and found out I’m 100% that bitch”, amit aztán sokan felkaptak. Lioness még a dal komolyabb sikere előtt, 2018 elején felfedezte, hogy bekerült a sor a dalszövegbe, és akkor panaszkodott. Ekkor Lizzo még azt állította, hogy ő soha nem látta ezt a bizonyos posztot. „Sok milliárd ember él ezen a bolygón. Annak a valószínűsége, hogy több embernek ugyanaz jut az eszébe, nagyon magas” – mondta, hozzátéve: „viszont annak a valószínűsége igen alacsony, hogy ezt az ötletüket többen is egy olyan dalba tudják beleírni, amit aztán sok millióan hallgatnak meg.”
Később aztán elismerte, hogy „amikor 2017-ben egy demón dolgoztunk, láttam egy mémet, ami megfogott. A sor bekerült a demóba, aztán később felhasználtam a Truth Hurtsben”. Mint mondta, csak később derült ki számára, hogy az általa látott mém Mina Lioness tweetjéből indult ki. Végül október végén a brit énekesnő hivatalosan bekerült a sláger szerzői közé.
Ugyanakkor egy másik ügy is elindult. Az említett demo sessionön – aminek az eredménye a végül meg nem jelent Healthy című szám lett – részt vett több szerzői is. Egyikük, Jesse Saint John – aki a mémet mutatta a többieknek – bekerült a Truth Hurts szerzői közé Ricky Reed producer és Tele társproducer mellé. Viszont a másik kettő, Justin és Jeremiah Raisen nem.
Lizzo azt állítja, hogy többször is hivatalosan lemondtak az igényükről, hogy bevegyék őket szerzőnek a sikeressé lett dalba; ők azt állítják, hogy semmi ilyesmit nem írtak alá. Mint azt az elmúlt hetekben több lapnak is elmondák és az Instagramra is kiírták – a megjelent dal és a demó egy-egy részletével illusztrálva -, a sláger elhíresült sorát, dallamát és akkordmenetét „határozottan a demóból emelték át”, és ezért 20%-ra tartanak igényt a jogdíjakból. Később jelentkezett egy másik, a demózáson szintén részt vett szerző, Justin “Yves” Rothman, 5%-ért.
Lizzo viszont ragaszkodik hozzá, hogy „ezeknek a férfiaknak semmi közük nem volt ehhez a sorhoz, vagy ahhoz, hogy hogyan énekelem el. Senki más nem volt ott, amikor a Truth Hurts született, csak én, Ricky Reed és a könnyeim.”
Különös fordulat, hogy nem a Raisen fivérek perelték be Lizzót, hanem az énekesnő a szerzőket. Azt szeretné, hogy a bíróság erősítse meg, hogy nem tarthatnak igényt a szerzőségre. „Sajnálatos módon igencsak elterjedt, hogy sikeres művészeket hasonló opportunista vádakkal illetnek, de ezzel együtt is kiábrándító, hogy Lizzónak a bírósághoz kell fordulnia, hogy véget vessen a hamis vádaskodásnak és zaklatásnak” – fogalmaz a beadvány. (Zaklatáson felthetően azt értik, hogy a nyilvánossághoz fordultak.) Arról is szó esik, hogy a jogvita lehetetlenné teszi, hogy a dalt licencszerződésekkel értékesítsék, így „helyrehozhatatlan károkat” okoz.
A Time magazinnak egy jónevű, szerzői joggal foglalkozó ügyvéd azt nyilatkozta, hogy ha az ügy tényleg bíróság elé kerül – vagyis nem ér véget peren kívüli megegyezéssel -, akkor előre láthatatlan a végkimenetele, hiszen nem igazán lehet jól bevált precedensekre alapozni. A jogász említi egyébként az ismert elvet is, hogy a szerzői jog a puszta ötleteket nem védi, és ezért kérdéses, hogy egy egyetlen mondatból álló tweet – „legyen akármilyen zseniális” – jogvédelem alatt állhat-e. Ugyanakkor ez a kérdés legalábbis ebben az ügyben megoldódott a tweet szerzőjének a dal szerzői közé emelésével.
Categories: Hírek
Leave a Reply