Tovább emelkedett a jogdíjbevétel, nagyot nőtt a digitális terület – globális adatok

A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC nyilvánosságra hozta a 2018-as, globális adatokat összefoglaló jelentését. Az összes beszedett jogdíj mértéke tovább emelkedett, vagyis újabb rekordot döntött: 9,65 milliárd euró volt. Ez az előző évihez képest 0,9%-os emelkedés, azonban ezt a számot nagyban befolyásolja az euró árfolyamának erőssége – ha ennek hatását nem számítjuk, akkor már 4,4%-os növekedést kapunk.

Ennek fő hajtóereje a digitális felhasználások után beszedett jogdíjak emelkedése: ezek az 2017-es összeghez képest 29%-kal nőttek – ugyanakkor még mindig csak az összes beszedett jogdíj 17%-át teszik ki. A két legfontosabb területet, ahonnan a jogdíjak származnak, továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások, illetve az élő- és háttérzene jelentik. Ezek közül az előbbi (tv-rádió) 2,4%-kal csökkent egy év alatt, utóbbi 0,5%-kal nőtt. Öt éves távlatra visszatekintve már jól látszik az, amit a CISAC jelentése „a bevételi források növekvő fragmentálódásának” nevez, hiszen ez idő alatt a digitális jogdíjak majdnem megháromszorozódtak. Az alábbi ábra 2014-et és 2018-at hasonlítja össze ebből a szempontból – ez idő alatt az összesített jogdíjbeszedések több mint 25%-kal nőttek.

Forrás: CISAC

A közös jogkezelők több repertoárt kezelnek, ebből szokás szerint a zene után keletkezik kimagaslóan a legtöbb jogdíj (88%); a többi repertoár, vagyis az audiovizuális, irodalmi, drámai és vizuális művészeti jogdíjak 2018-ban csökkentek.

Digitális jogdíjak: európai szerzői jogi direktíva, növekvő adatmennyiség

A jelentés ismét nagy hangsúlyt helyez a digitális területre. Mint a bevezetőben a CISAC elnöke, Jean-Michel Jarre írja, „a digitális világ jelenti a jövőt, és az alkotók ebből származó jövedelmei gyorsan nőnek. Ám ennek a világnak megvan a maga sötét oldala” – ugyanakkor az Európai Unió által elfogadott szerzői jogi irányelv „világítótoronyként hozott fényt az éjszakába”. Az Európai Parlament – többek között a jogkezelők erőteljes lobbizása nyomán hozott – döntése azonban nem jelenti azt, hogy az alkotók hátradőlhetnek. Ahogy a jelentés fogalmaz: „ha 2019 az irányelv elfogadásának éve volt, akkor 2020 a tagállamok jogrendszerébe való helyes implementálása melletti kampány éve lesz”, továbbá az európai példa által megerősített lobbizásé a világ más részein.

A siker azt is megmutatta, hogy az alkotók akkor érhetnek el eredményeket, ha összefognak és egységesen lépnek fel. „A politikusok nem mindig akarják a szerzői jogászok fejtegetéseit hallgatni, szükség van arra, hogy maguk az alkotók is hallassák a hangjukat” – fogalmaz egy latin-amerikai szerző, aki az európai útmutatás fontosságáról is beszél.

A jogalkotáson, lobbizáson túl is sok kihívást jelent a zenei világ digitális átállása. Ott van például az „adatrobbanás„: árulkodó, hogy a brit közös jogkezelő 2017-ben 6,6 billió digitális zenelejátszás adatait dolgozta fel, ez 2018-ban 11,2 billióra nőtt. (Billió = 1000 milliárd.) A francia jogkezelő is hasonló nagyságrenddel dolgozik. Ilyen mennyiségű adat megbízható, átlátható, gyors feldolgozása komoly befektetést igényel a közös jogkezelők részéről. Ráadásul olyan rendszereket építettek ki, amelyek a kis összegű kifizetéseket a korábbiaknál jobban tudják kezelni, vagyis a „hosszú farok” végén található szerzőkhöz sokkal inkább eljutnak a jogdíjak.

A digitális szolgáltatások országokon átívelő, egy-egy régióra, kontinensre kiterjedő jogosítása is komoly trend; így például több európai országra nyújt ilyen szolgáltatást az Armonia, aminek az Armonia is tagja. A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a Facebook és annak tulajdonában lévő más alkalmazások (pl. Instagram) jogosítása komoly új bevételi forrást nyitott meg a szerzők számára.

Európa és Közép-Kelet-Európa

A jelentés külön foglalkozik minden kontinenssel, illetve több országot kiemel esettanulmányként. 2018-ban, mint korábban is, Európában szedték be a közös jogkezelők a legtöbb jogdíjat; a 2017-eshez képest 1%-kal magasabb összeg a globális jogdíjak 56,4%-át teszi ki. Az európai jogkezelők a legerősebbek az egy főre eső, illetve a GDP-arányos jogdíjbeszedések tekintetében is – több esetben a kontinens keleti része különösen. (Magyarország 2018-ban az egy főre eső jogdíjak tekintetében a 27., GDP-arányosan a 10. helyen állt a globális listán.)

Európában 34,9%-kal nőtt a digitális jogdíjak összege, ugyanakkor a világátlaghoz képest még mindig alacsonyabb ezek részesedése az összes jogdíjból (13,3%), ami a jelentés szerint igazolja, hogy a „felhasználó tartalmakra építő digitális platformok jelentősen értékén alul kezelik” a zenét és más jogvédett repertoárokat. Ugyanakkor Észak-Európában már meghaladja a digitáls szektorból érkező jogdíj az élő- és háttérzeneit.

A CISAC jelentése tavaly külön foglalkozott Magyarországgal, idén Lengyelország, valamint a teljes régió, vagyis Közép-Kelet-Európa a téma. Utóbbival kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy több közös jogkezelő is „kedvezőtlen szerzői jogi környezetben” kénytelen dolgozni, illetve gondot okoz a régióban az is, hogy a digitális növekedés fő hajtóereje, az előfizetés itt csak szerény mértékben emelkedik. Ezzel együtt a régió 2018-ban 3%-os növekedést tudott elérni. A magánmásolási díj globálisan a jogdíjak 3,8%-át teszi ki, a régióban viszont ennek több mint hráomszorosa, 12,6%. 2018-ban Magyarország mellett Oroszország és Csehország jogkezelői tudtak növekedést elérni ezen a területen.

Forrás: CISAC

Kína, a televíziós piac átalakulása

Érdekes lehet még a kínai példa, hiszen a világ zeneipara komolyan odafigyel az országra. 2018-ban több mint duplájára emelkedtek az országban a digitális jogdíjak – és még komolyabb a változás hosszabb időtávon, hiszen 2014 és 2018 között 458% volt a növekedés.

A jelentésben szól egy külön elemzés a jogdíjak szempontjából igen fontos televíziós piacról is. Ez kiemeli, hogy ez az iparág az elmúlt 20 évben több forradalmon is átment, és jelentős rugalmassággal el tudta érni, hogy bevételei folyamatosan növekedjenek. Kérdés az, hogy a már most látható legújabb átalakulást hogyan veszi az iparág: a 16-25 éves korosztály a képernyő előtt töltött idejének már több felében streamelt videókat néz (akár előfizetéses, akár ingyenes szolgáltatáson), a hagyományos csatornák időaránya mindössze egyharmad. Valószínűleg a televíziós piacon is a fragmentálódás, a bevételi és jogdíjforrások, üzleti modellek sokféleségének növekedése várható.



Categories: Hírek

Tags: , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .