Harmadával csökkent a neten a zenei jogsértések száma, Magyarországon jóval meghaladja az EU-átlagot

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közétette a jelentését az online szerzői jogsértések alakulásáról. Az ezekre vonatkozó adatokat, amelyeket a 2017 januárjától 2018 szeptemberéig vettek fel, a MUSO méréseiből vették, és több nagy európai adatforrást is használtak.

“A jó hír az, hogy a digitális kalózkodás csökken: 2017 és 2018 között 15%-kal esett vissza. A csökkenés a zenében a legnagyobb, 32%-os; a filmek esetén 19%, a tévés tartalmaknál 8%” – olvasható a jelentés összefoglalásában.

Az alábbi ábra az egyes országok helyzetét mutatja az alapján, hogy egy fő átlagosan havonta hányszor fért hozzá jogsértő módon valamilyen tartalomhoz. Magyarország a havi átlagos 11,9 hozzáféréssel az EU-átlag (9,7) fölött van, a 28 ország között a 14. helyen. Az online szerzői jogsértések egy éves csökkenése nálunk egy kicsit az EU-átlag alatt van: 12,3%. Mint az ábrán látható, a régióban Lengyelország és Románia majdnem hazánkkal azonos szinten áll ezen a területen, Csehországban és főként Szlovákiában nagyobb a jogsértések mértéke. Az is látszik, hogy a különféle tartalomtípusok megoszlása nagyon eltérő lehet. Magyarországon a tévés tartalmakhoz való illegális hozzáférés meglehetősen nagy arányú, és a zene is viszonylag magas részét képviseli a “kalózkodásnak”; a filmes tartalmak képviselnek az átlagosnál kisebb arányt.

Forrás: EUIPO

Ami a zenét illeti: ebben a tartalomtípusban az egy főre eső havi átlagos 2,48 hozzáférés az illegális tartalmakhoz a hatodik legmagasabb az EU-ban – az EU-átlag 1,6-nak több mint másfélszerese a magyar mutató. Az egy év alatti visszaesés kissé elmarad az EU-átlagtól: 29,6%. A zenei tartalmakhoz való jogsértő hozzáférés legjellemzőbb módja nálunk a torrentezés (a 2,48-ból havi átlag 0,97 / fő), a második helyen áll a stream ripping (0,87); ezeknél jóval alacsonyabb a letöltés (0,37) és a jogosítatlan stream (0,27).

Forrás: EUIPO

A jelentés különféle adatforrások alapján felméri azt is, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a jogsértések magas vagy alacsony mértékéhez. A legnagyobb hatást az egy főre eső jövedelem és az egyenlőtlenség gyakorolja; vagyis pl. minél egyenlőtlenebbül oszlanak meg a jövedelmek egy országban, annál nagyobb az illegális hozzáférések egy főre eső átlaga. Számít a piac nagysága is: a nagyobb lakosságú országokban alacsonyabb a kalózkodás.

Az EUIPO 2017-ben vizsgálta a szellemi tulajdonhoz való hozzáállást, az attitűdöket és a viselkedéseket. Nem meglepő módon minél elfogadóbb a közvélemény a jogsértésekkel szemben, annál magasabb ezek tényleges száma is. Kevésbé egyértelmű viszont a legális alternatívák ismertségének hatása az illegális tartalomfogyasztásra. Érdekes módon a filmek jogosítatlan streamelését, letöltését stb. csökkenti, ha jól ismertek a legális platformok, a tévés tartalmaknál viszont éppen ellenkező a hatás, a zenei kalózkodásra pedig nincs kimutatható hatással a legális online áruházak, stream szolgáltatók ismertsége.



Categories: Hírek

Tags: , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d