Drake-et, Billie Eilisht többet streamelik, mint a nyolcvanas évek összes zenéjét együttvéve

A 2010-es éveket összefoglaló cikkek közül természetesen rengeteg fókuszált a stream térnyerésére, összehasonlítva az évtized elejét, amikor a Spotify még el sem indult az Egyesült Államokban, a végével, amikor a vezető zenefogyasztási platformmá lett a stream. A zene és a tech szektor kapcsolatára különösen jól rálát Jimmy Iovine, az Interscope alapítója, aki Beats Electronics nevű, Dr. Drevel közös cégét eladta az Apple-nek, majd ő maga az Apple Music vezetője, nyilvánosság előtti arca lett – írja a New York Times. A lap ezért átfogó interjút készített vele a zeneipar helyzetéről. (Egyébként már visszavonult, és olyan szenvedélyeinek szenteli az idejét, mint egy zeneoktatási projekt vagy a kortárs képzőművészet.)

Ebben hangzik el, hogy vannak még megoldandó problémák, például Iovine aggódik amiatt, hogy „az olyan előadókat, mint Drake vagy Billie Eilish, többet streamelik, mint a teljes 1980-as évtizedet – láttam erről adatokat a kiadóktól és a stream szolgáltatóktól is”. Iovine ezután továbblép egyéb problémákra, pedig az állítás elég erős.

A problémáról a blogunkon sokszor idézett elemző, Mark Mulligan írt bővebben. Mint írja, a stream szolgáltatók és a kiadók más és más célokkal dolgoznak. A szolgáltatók sok lényeges szempontból nem különböznek egymástól (ugyanazt a katalógust kínálják ugyanolyan áron), ezért abban versenyeznek egymással, hogy melyik tudja a felhasználóknak a legtöbb, számukra releváns új zenét kínálni. Ráadásul – minden más apphoz, digitális szolgáltatáshoz hasonlóan – próbálják minél több időn keresztül lekötni a hallgatót. A szolgáltatók így a „többől többet” elv alapján működnek – ellenben a kiadók a „kevesebből többet” elvet követik, értsd: azt szeretnék elérni, hogy a slágernek kiszemelt számot hallgassák meg minél többször (és ne ahelyett más számokat).

E két törekvés együttes dinamikája azt eredményezi, hogy „a streamek nagy mennyisége széles körben megoszlik, néhány slágerből viszont megasláger lesz. A kezdeti siker dominóeffektust vált ki, az algoritmusok egyre több, egyre nagyobb bázissal bíró playlistre juttatják el a dalokat” – írja Mark Mulligan.

Tegyük ehhez még hozzá, hogy mind a szolgáltatók, mind a kiadók elsősorban az új zenékre koncentrálnak, és ez azt eredményezi, hogy „teljes évtizedek zenéje néhány kiugró számra redukálódik” – vagyis mondjuk a nyolcvanas évekből néhány megasláger lesz az, amit „látható mennyiségben” streamelnek, a többi elhullik „a katalógus darwini szelekciójában” – írja Mark Mulligan. Valószínű, hogy ezeknek a „kiválasztott” daloknak a jogai többet érnek most, mint bármikor korábban, a többi viszont „elhullott” a versenyben.

Jó illusztráció minderre, hogy a YouTube-on 40 zenei videó lépte át az egymilliárdos nézettséget, és mindössze egy van közöttük, ami a nyolcvanas évekből származik.

Jimmy Iovine egyébként komoly problémának tartja még azt is, hogy „a kiadók nem kommunikálnak közvetlenül a fogyasztóval, csak az előadók és a streaming platformok”; hogy a „stream szolgáltatók mind ugyanolyanok”, szemben például a videó streammel, ahol a szolgáltatók rengeteg, máshol nem található tartalmat kínálnak; valamint azt, hogy „a stream szolgáltatók nem keresnek elég pénzt”. Szerinte ma a művészeknek, mivel közvetlenül kommunikálnak a rajongóikkal, sokkal nagyobb hatalmuk van, mint korábban, így felvetődik a kérdés, miért is szerződjenek egy kiadóhoz. „Ha még az Interscope-nál lennék, akkor azt mondanám, hogy ki kell találnunk, milyen irányba fejlődjön a kapcsolatunk a művészeinkkel.”

Elmeséli azt is, hogyan fordult a kiadói világtól a tech irányába. „Eredetileg azért választottam a zeneipart, mert a menő dolgok közelében akartam lenni. És az, ahogy a zeneipar a Napster megjelenésére válaszolt, egyáltalán nem volt menő. Találkoztam akkoriban egy csomó emberrel a tech világból, például Steve Jobsszal, Eddy Cue-val az Apple-től, és rájöttem, hogy ez az a hely, ahol most a dolgok történnek. Ezt a fajta gondolkodást kell behoznunk az Interscope-ba is.”



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .