A szokottnál később kiadott éves IFPI-jelentés sajátos helyzetbe érkezett: 2019 adatait tartalmazza a hangfelvétel-kiadók globális teljesítményéről, de egy nagyon megváltozott világba érkezett. A bevezető fel is hívja erre a figyelmet. „A zenei közösség egy emberként támogatja azokat, akiket érint a koronavírus-járvány. Ez a prioritás most, miközben a kiadók továbbra is a zenészek és a zenei szakemberek munkáját támogatják, pályáját építik. Szívmelengető látni, ahogy a zene inspirál, gyógyít és egyesíti az embereket” – írja az IFPI vezetője, Frances Moore.
A legfontosabb adatok
Ötödik éve nő a kiadók globális összbevétele: 2019-ben 20,2 milliárd dollár volt, ami a 2018-ashoz képest 8,4%-kal több. Ezt nem meglepő módon a stream növekedésének köszönhetik a kiadók. A stream immár az összbevételek bőven több mint felét, 56,1%-át adja. (2018-ban ez 47% volt.) Ezen belül a nagyobb rész az előfizetésekből jön (az összes bevétel 42%-a), míg a reklámalapú, ingyenes stream ennél jóval kevesebb (14,1%) – ebben a videó is benne van.

Érdekes, hogy ez előfizetésekből érkező bevétel 24,1%-kal növekedett, miközben az előfizetők száma ennél jelentősebb mértékben, 33,5%-kal emelkedett. Az egy felhasználóra eső bevétel csökkenése évek óta megfigyelhető trend, köszönhetően a családi csomagok hódításának, az előfizetéseket csalogató akcióknak, valamint annak, hogy a fejlődő piacokon kevesebb pénzt lehet kérni az előfizetését.
Az IFPI jelentése ugyan nem írja, de az előző évi számokkal összevetve jól látszik, amit a Music Business Worldwide ki is emel cikkében, hogy mind az összbevételek, mind a stream bevételek növekedése lassul: 2018-ban az előző évihez képest ezek 9,7%-osak, illetve 34%-osak voltak. Mint az ábrán látható, a bevételek már meghaladták a 2005-ös szintet.
Az egyéb digitális bevételek már csak 7,2%-ot képviselnek, míg a fizikai eladások 21,6%-ot. Ez kisebb rész, mint az előző évi 25%, bár legalább azt el lehet mondani, hogy a fizikai eladások visszaesése lassult: az előző évi több mint 10%-os visszaeséshez képest 2019-ben csak 5,3% volt a csökkenés, egyes piacokon egyenesen nőttek is a fizikai bevételek (pl. USA, Spanyolország). A vinyl bevételek 5,3%-kal nőttek, a fizikai bevételek 16,4%-át képviselik.

A régiók szerinti bontásban számunkra a legfontosabb, hogy az európai kiadók összbevétele 7,2%-kal emelkedett, ami ugyan a globális átlagtól elmarad, de jóval jobb eredmény, mint az előző évi alig 0,2%-os növekedés. Szokás szerint Latin-Amerikában ugrottak meg legjobban a bevételek, 18,9%-kal.
Partneri viszony a művészekkel és a tech szférával
A tavalyi jelentés is nagy hangsúlyt fektetett a globalizációra, és az idei is több példát hoz arra, hogy a multinacionális kiadók a helyi szakértők segítségével tudnak működni az egyes piacokon, és globális hálózatuk rájuk támaszkodva tud világsztárrá tenni az angolszász világon kívülről érkező előadókat is.
Szintén megszokott téma az IFPI-jelentésekben a kiadók és művészek között partneri viszony hangsúlyozása. Az egyik „esettanulmány” nem meglepő módon Billie Eilishről szól. A Universal kiadócsoporthoz tartozó Interscope Geffen A&M vezetője hangsúlyozza, hogy az énekesnőre semmi olyasmit nem kényszerítettek rá, ami ellentétben lett volna az ő és bátyja művészi víziójával. Beszél arról, hogy az első találkozásukkor Billie még csak 13 éves volt, és már akkor elkezdték a tervezést, úgyhogy amikor „egyik napról a másikra” berobbant, azt valójában négy év munka előzte meg.
Érdekes a rész, ami a kiadók és a tech világ kapcsolatáról szól. „Ahelyett, hogy várnánk, hogy a tech világ előálljon valamivel, mi pedig aztán megpróbáljuk kitalálni, hogy hogyan alkalmazkodjunk ehhez, ma sokkal energikusabban részt veszünk a digitális ökoszisztémában” – mondja a Universal digitális stratégiáért felelős alelnöke, Michael Nash. „Sokkal hamarabb együttműködünk a tech vállalkozókkal, támogatjuk őket és biztosítjuk azt is, hogy az új platformok a zenészek érdekeit szem előtt tartva fejlődjenek”. A Universal Accelerator Network nevű programja több ország startup inkubátoraival működik együtt, ezeken keresztül több mint 70 induló vállalkozással.
Egy méltányos zenei piac feltételei
Az IFPI jelentéséből ezúttal teljesen hiányzik a nevesített vagy legalábbis könnyen beazonosítható ellenfelekkel való csatározás. Ehelyett arról írnak, hogy mik egy „méltányos zenei piac pillérei”:
1. A zene kulturális és gazdasági értékének elismerése, 2. világos, biztos szerzői jogi törvénykezés, amiben a kivételek jól definiáltak, hiszen a „rugalmas” kivételekkel vissza lehet élni, 3. a megállapodások a felek szabad beleegyezésén kell, hogy alapuljanak, 4. megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a jogszerűtlen felhasználások megakadályozására.
Az IFPI szerint ezzel a négy feltétellel leírható méltányos zenei piac szükséges ahhoz, hogy a szektor a COVID-19 válság után talpra állhasson.
Categories: Hírek
Leave a Reply