Rovatunkban rendszeresen közzéteszünk olyan régi és új DEX-előadásokat, Dal+Szerző-cikkeket, amelyek segíthetnek fejleszteni a szövegírói, zeneszerzői készségeket, vagy a zenei karrierépítést. Hetente nagyjából egy órában fejlesztheted magad, ha “beiratkozol” a Smartisjus óráira.
Cikksorozatunk tizenharmadik számában azt keressük, mitől szól jól egy felvétel. Mikor használjuk a sztenderd megoldásokat és másoktól ellesett trükköket? Hogyan hangszínezzünk, hogy egy telefon mono hangszóróján is megszólaljon a basszus szólam? Mitől lesz izgalmas és dinamikus a zenénk, és miért kell a hangzást már a dalszerzési folyamat elején megálmodni?
Ha eddig még nem tetted, iratkozz fel a blogra és kapj értesítést emailben.
- Mai témánk: Mitől szól jól egy hangfelvétel? – Hangmérnöki praktikák és mítoszok nyomában.
- Ennyi időt szánj rá: 45 perc
PREMIER | Hidasi Barnabás a hangmérnöki trükkökről és mítoszokról | DEX Songwriting Expo 2019
Mikor érdemes a sztenderd megoldásokat használni, és mikor térjünk el tőlük? Tényleg a trükköktől szól valami jól?
“A technika önmagában csak két dolgot tud: lehetőségeket adni és korlátokat szabni. Azt, hogy ebből mi fog kikerekedni, és milyen minőségű végtermék születik, azt mindig az ember határozza meg az üvegfal és a drót mindkét végén.”
Hidasi Barnabás (HLSTUDIO), díjnyertes, többszörös platinalemezes hangmérnök. Közel 25 éve van a pályán, számtalan hazai és nemzetközi produkción dolgozott különböző műfajokban: többek között Rost Andrea, Palya Bea, Tankcsapda, Kispál és a Borz, Petruska, Nemzetközi Akusztikusgitár Fesztivál, Placebo, Korn, Dominic Miller, Keb’Mo’ produkcióján működött közre.
Közönségkedvenc előadásának első részében Hidasi Barnabás beszélt még a session átlátható felépítéséről, és arról, miért használ mindig “gyerekzárat”.
PREMIER | Hidasi Barnabás a hangszínezés útvesztőiről | DEX Songwriting Expo 2019
Hogy csaphat be minket a fülünk és az agyunk? Miért fontos a zenei környezetet megvizsgálni, mielőtt hangerőt emelnénk? Hogyan őrizzük meg a hangszerek természetes karakterét?
Nagy hangfalon hangosan mindig minden jól szól, így rengeteg csapdába belesétálhatunk. Sokáig dolgozni úgy, hogy végig megőrizzük az ítélőképességünket, halkan kell. Az üzemi hangerő nem az, amikor átjön a szomszéd és seprűvel megfenyeget – vallja Hidasi Barnabás, aki DEX-es előadása második részében azt is elmondta, hogy nem külön-külön kell jól szólniuk a hangszereknek, hanem egyben.
PREMIER | Hidasi Barnabás a dinamikus hangzásról | DEX Songwriting Expo 2019
A zenekarok „dinamikus” hangzásra vágynak. De mit is értünk dinamika alatt technikailag, és hogyan lett a kifejezés az „erőteljes, ütős” szinonímája? Milyen dinamikaszabályzók léteznek, és hogyan befolyásolják a hangzást?
A hangmérnök DEX-es előadása harmadik részében arról is beszélt, miért fontos már dalszerzési folyamat elején megálmodni a hangzást, hogy a fontos dallamok és zenei motívumok minden hangszórón megszóljanak.
DEX Archív | Lakatos Gábor a hangkeverés történetéről | DEX2018 #VIDEO
Milyen a trendkövető hangkép? Mik azok a hangtani és pszichoakusztikai alapvetések, amelyeket minden hangmérnöknek ismernie kell?
A hangzás, a nagy terek, és a kristálytiszta megszólalás a nagyon fontos tényezővé lett napjaink zenéjében. Ha nem “szól jól” a felvétel, akkor az ember nem szívesen hallgatja, akármilyen jó is a dal. Részlet a SET School előadásából.
DEX 2020 | Steve Dub: a kommunikáció a legfontosabb
Miért fontos, hogy az előadó már az első találkozáskor megbeszélje a hangmérnökkel, hogy milyen hangzást álmodott meg? Miért a kommunikáció a kreativitás megőrzésének kulcsa?
Az idei DEX-en járt Steve Dub. Az ötszörös Grammy-díjas hangmérnök-producer szerint nincsenek olyan szabályok a hangkeverésben, amelyeket feltétlenül be kellene tartani; sőt, amikor “minden a helyén van”, az gyakran unalmas. Egy “túl hangos” cin is különlegessé tud tenni egy számot.
Miért kell legkésőbb a felvételek keverésénél eldönteni, mi kerüljön előtérbe, “ki legyen a sztár” a zenekarban? Mikor szólal meg jól egy refrén?
Philippe Weiss hangmérnök-producer a BUSH-on elmondta, hogy a jól eltalált mix segít végig megtartani a hallgatók figyelmét, a túlzsúfolt hangszerelés vagy a hangerőháború a dal ellaposodásához vezet.
Mandy Parnell: Kinek fontos a hangminőség?
A 2017-es Tallinn Music Week egyik kiemelkedő érdekessége volt a Mandy Parnell maszterelő hangmérnökkel folytatott beszélgetés. Ő az egyik legjobb, legismertebb ebben a szakmában, olyan ügyfelei voltak már, mint Björk, Paul McCartney, Snoop Dogg, a White Stripes, Aphex Twin stb.
Valamint ő azon kevés nők egyike a szakmában, akik igazán nagy karriert futottak be. Olyan sok szó egyébként nem esett erről a vonalról; mint mondta, a punkból jön, úgyhogy amikor azt mondták neki, hogy “ugyan már, a hangmérnöki munka nem való egy nőnek”, akkor az csak olaj volt a tűzre. Szerinte egyébként ma már jobb a helyzet, a hangmérnöknek tanulók nagyjából harmada nő – de nem a felsőoktatás szintjén kell elkezdeni a munkát, hanem jóval fiatalabb korban, hiszen sokaknak már kislány korukban rögzül, hogy nem “alkalmasak” bizonyos munkákra.
A maszterelés elsajátításáról Mandy Parnell azt mesélte, hogy amikor elkezdett stúdióban dolgozni, az első évben hozzá sem nyúlhatott egyetlen eszközhöz sem. Aztán persze megtanulta a technikai fogásokat – de szerinte ennek a szakmának az a lényege, hogy miután mindezt elsajátítottuk, el is kell felejtenünk, és azt kell kérdezni, hogy “mit akar elérni ez a dal”, és ebben segíteni. Mint mondta, nagyon sok választási lehetőség van a maszterelés során, és ilyenkor sokszor nem a technikai tudás, hanem az érzelmek a fontosak. Mesélt arról is, hogy maguk a zenészek olykor nagyon furcsa leírásokat adnak arról, milyen hangzást szeretnének elérni: “mint egy fülledt klub, de a víz alatt”.
Sokat beszélt arról, hogyan változott a munkája a digitalizáció terjedésével, főleg két tényezőt említve. Az egyik az, hogy a zenekészítő szoftverek elterjedése miatt rengeteg lett a “hálószoba-producer”, akik gyakran maszter szempontjából nem igazán jók, így a hangmérnöknek gyakorlatilag “remixelnie” kell a leadott felvételeket. Másfelől rengeteg különféle formátum, platform él egyszerre, és érdemes mindegyikre külön-külön masztert készíteni. Sokat szidta a stream platformokat, amelyek lehetetlen követelményeket szabnak, a maguk részéről pedig semmit nem tesznek meg a minőségért (vagy éppen a felvételeken dolgozó szakemberek munkájának elismeréséért, mondjuk a nevük kiírásával). Szerinte egyébként a major kiadók sem törődnek igazán a hangminőséggel; említett egy példát, ahol a leadott zenét először kódolták az egyik stream platform követelményeinek megfelelően, majd ezekre a már kódolt fájlokra eresztettek rá újabb codeceket más platformok számára, ami természetesen nagy minőségromlást eredményezett.
Persze nem minden a hangminőség: mint Mandy Parnell mondta, ha megszólal a Bob Marleytól a Jamming, akkor mindenki elkezd bólogatni, függetlenül attól, hogy milyen rendszeren, milyen hangminőségben hallja. De ha egyszer a stream oldalak pénzt kérnek az előfizetőktől, akkor igenis nagy baj, hogy, mint mondta, “szart árulnak”.
A teljes cikkben még több beszámolót olvashatsz a zeneipari eseményről.
További Smartisjus cikkeinkért kattints ide.
Categories: smartisjus
Leave a Reply