Július 3-án a második nagy jogdíjkifizetés (azaz „nagyfelosztás”) részeként élőzenei elhangzásokért is utal jogdíjat az Artisjus a magyar szerzőknek. A könnyűzenében ezúttal a 2019 második félévében befizetett jogdíjak érkeznek meg a szerzői számlákra – feltéve, hogy a felosztásukhoz szükséges elhangzási adatot is megküldték a rendezvények szervezői. A komolyzenei alkotók a teljes tavalyi évre most kapják meg élőzenei jogdíjukat.
Majdnem 1 milliárd forint élőzenei jogdíj egy év alatt
Ennek apropóján vizsgáltuk meg koncertekről szóló adatainkat a teljes tavalyi évre. Az összesített statisztika szerint a 2019-es élőzenei elhangzásokért majdnem egymilliárd forintot (999,5 milliót) fizetett ki az Artisjus. Ez 4%-kal magasabb a 2018-as elhangzások utáni 960 milliónál. Hasonló mértékben emelkedtek a magyar szerzőknek jutó összegek: 2019-ben 762 millió forint jogdíj jutott összesen a korábbinál több, 9654 magyar szerzőnek.
A könnyűzenei koncerteken elhangzó magyar művek után mintegy ötször annyi jogdíj keletkezett, mint a komolyzenében, ez az arány nem változott lényegesen a korábbihoz képest.
További emelkedés a koncertek számában
A koncertek számának stabil emelkedése éveken keresztül megfigyelhető volt. 2019-ben az előző évinél 6,5%-kal több, 23 475 koncert adatait dolgozta fel az Artisjus. Ebből 20 575 volt könnyűzenei; a komolyzenei koncertek száma pedig 2900 volt az évben, ami a 2018-as adatokhoz képest jelentős, 21%-os emelkedés.
Az adatok alapján úgy becsüljük, hogy ha az év második felében nem kell újra leállítani az élőzenét, akkor is 50-60%-os visszaesésre lehet számítani a 2020-as élőzenei jogdíjaknál.
A koncertek területi megoszlásáról a 2018-as adatok alapján közöltünk egy térképet; 2019-ben ehhez képest nem történt érdemi változás.
Mintegy kétezer szerző számára jelentősebb tétel az élőzenei jogdíj
Bár az élőzenei bevételekről a nagyközönségnek elsősorban a gázsi jut eszébe, a szerzők számára is fontos ez a terület. A 2019-es élőzenei jogdíjakból az előző évinél is több, 1991 szerző keresett legalább bruttó évi 50 ezer forintot, mintegy kétharmaduk 100 ezernél is többet.
A koncerteken elhangzott magyar és külföldi, régi és új szerzemények
Az Artisjushoz beérkezett adatok összesen 90 171 darab, 2019-es koncerten elhangzott különböző zeneműről szóltak, ami (a koncertek számának növekedésével párhuzamosan) az előző évinél kicsit kevesebb.
A könnyűzenében a magyar művek aránya évről évre emelkedik, 2019-ben már 79% volt. A komolyzenében ennél alacsonyabb: 64%. (Ebben nincsenek benne azok a művek, amelyek szerzői jogi védelmi ideje már lejárt.)
Nagyjából változatlan az új, vagyis két évesnél nem régebbi dalok, művek száma: a könnyűzenében ez 15%, a komolyzenében 10%.
A művek többsége alig néhányszor szólal meg élőben
Az előző évi adatoknál néztük meg először, hogy egyes dalok hányszor szólaltak meg egy év alatt élőben. 2019-ben még szélsőségesebb eredményt kaptunk: a magyar művek több mint fele szólalt meg mindössze egy alkalommal egy év alatt (2018-ban ez a harmaduk volt); négyötödük legfeljebb négy alkalommal (2018-ban ez a felük volt). Másfelől is nézhetjük a statisztikát: 6735 olyan dal, zenemű volt, ami egy év alatt legalább 12-szer megszólalt élőben Magyarországon.
Mint ahogy tavaly írtuk, ez azt jelenti, hogy az a kép, ami a koncertezésről elsőre a nagyközönségnek és a szakmának eszébe jut – egy zenekar rendszeresen fellép, főleg saját újabb dalait játssza, kiegészítve néhány régebbivel és feldolgozással – csupán az élőzenei események kisebb részét fedi le.
A leggyakrabban elhangzott dalok
A leggyakrabban elhangzott dal 2019-ben ugyanaz volt, mint az előző évben: az 1980-ban megjelent Csókkirály. Érdekes, hogy az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami 2000 utáni: a Magna Cum Laude zenekar 2009-es Pálinka dala. Az öt dal a következő:
- Csókkirály (zene, szöveg: Fenyő Miklós)
- Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István)
- Azért vannak a jóbarátok (zene: Máté P, szöveg: S. Nagy István)
- Pálinka dal (zene: Szabó Tibor, szöveg: Kara Mihály, Mező Mihály).
- Azok a boldog szép napok (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).
Magyarázat és definíciók:
Rendezvény / koncert: a statisztikában szereplő koncertek az Artisjus által jogosított élőzenés rendezvényeket jelentik. A komolyzenei rendezvények közül kizárólag azok kerülhettek bele az összegzésbe, melyeken elhangzottak védett (tehát jellemzően kortárs) művek is.
Komolyzene / könnyűzene: alapvetően a szerző sorolja be művét ezekbe a kategóriákba; a komolyzenei műbejelentésnél végigírt partitúrát is csatolni kell.
Magyar szerző: az Artisjus által közvetlenül képviselt szerző – akik jellemzően, bár nem feltétlenül magyarok.
Magyar mű/dal/szám/zene: olyan szerzemény, aminek legalább egy szerzője az Artisjus által közvetlenül képviselt szerző – akik jellemzően, bár nem feltétlenül magyarok.