Hosszú távon nem lehet tervezni (jelenleg senki nem tudja megmondani, mi lesz augusztus 15. után), de az RTL klubnak nyilatkozó kormánybiztos alapvetően azzal számol, hogy legalább az 500 fő alatti koncerteket még jó darabig meg lehet tartani. Mint mondta, a zenészek többsége örül, ha összejön a koncertjére ennyi fizető néző; a nagyobb produkciók közül pedig a Tankcsapdát említette, amelynek a menedzsere azt mondta neki, hogy ha egy 1000 fős helyett két 500 fős koncertet tartanak, akkor ugyan a profit csökken, de már az 50 fős stáb tagjai „ki tudják fizetni a villanyszámlát”.
Vagyis az volna a cél, hogy minél több ilyen koncertet lehessen tartani, mégpedig a támogatási rendszert úgy alakítanák ki, hogy a játszóhelyek ne kizárólag a legismertebb előadókat hívják meg. A minél több, korlátozott nézőszámú koncert a jó esetben havi egy helyett jóval többször fellépő zenészek mellett a háttéripar szereplőinek is segítene a túlélésben. Persze a fesztiválokon nagyobb a közönség, a gázsi, de vészhelyzet van – mondta Demeter Szilárd.
A játszóhelyekkel kapcsolatban még az a terv, hogy támogatnák azt, hogy ezek felkészüljenek arra, hogy virológiai szempontból a jelenleginél biztonságosabb környezetet jelentsenek akkor, amikor már nem lesz olyan az időjárás, hogy szabadtéri koncerteket lehessen tartani. Mint Demeter Szilárd mondta, úgy kell kialakítani a csomag szerkezetét, hogy tudatában vagyunk annak: a koronavírus-járvány csak az első a lehetséges nagy világjárványok sorában, és érdemes felkészülni a jövőre is. Az élőzenei iparban dolgozó szakemberekkel kapcsolatban említette még a bértámogatás bevezetésének lehetőségét, illetve a támogatott átképzéseket (pl. hangtechnikusból hangmérnökké).
A másik támogatási forma, amiről az interjúban sok szó esett, az audiovizuális tartalmak előállításának segítése – ez, mint részletes cikkünkből kiderül, a Magyar Könnyűzenei Stratégiában is fontos elem. Ahogy akkor mondta: „Rengeteg olyan típusú tartalmat kell gyártani, amik a mostani közösségi médiás platformon tudnak terjedni, és ha majd a csapból is az igényes magyar könnyűzene folyik, az előbb-utóbb eléri a hatását, és az emberek elkezdik hallgatni.” Ez a támogatás is olyan, hogy az előadók mellett a szem előtt nem lévő szakembereket is segítené.
A tervezett 5 milliárd forintos összeg a nagy nemzetközi feltűnést keltő német példa alapján jött ki, annak összegét visszaosztva a magyar GDP-re és lakosságszámra. (Szintén a német kultúrpolitika korábbi ötlete volt a klubok népegészségügyi szempontokat figyelembe vevő átalakításának támogatása.)
A támogatás elsősorban „lefelé céloz” – fogalmazott a miniszteri biztos, vagyis a kevesebbet keresű, inkább kiszolgáltatott zeneipari szereplőket próbálja „lélegzethez juttatni”. Az RTL Klubnak azt is elmondta, hogy nem hisz az alanyi jogú juttatásokban, a támogatásért cserébe kell „ellentételezés”; értsd pl. klipkészítés vagy koncert. A nagy játszóhelyekkel (példaként az Akváriumot, Budapest Parkot, Barba Negra Tracket említve) és a nagy fesztiválokkal külön leülnek majd tárgyalni a döntéshozók. Demeter Szilárd szerint nem lenne igazságos, ha mondjuk egy Sziget méretű fesztivál elvinné a mentőcsomag felét, és mindenki más a maradékon kellene, hogy osztozzon.
Az interjúban előkerült a magyar zeneipar egyik régóta rendszeresen visszatérő problémája is, a magas áfa. Mint Demeter Szilárd mondta, a Music Hungary Szövetség rendelt egy hatástanulmányt arról, hogy mit okozna az áfa 5%-ra csökkentése a teljes szektorban (kieső államháztartási bevételek egyfelől, az iparág fehérítése és a versenyképesség növelése általi bevételgenerálás másfelől). Ha ez elkészül, akkor ősszel „elkezdek motorozni körbe a döntéshozóknál” – mondta Demeter Szilárd.
Categories: Hírek
Leave a Reply