Dal+Szerző Playlist #95: A Womex életműdíjasa, Lakatos Mónika és a Budapest Ritmo feat. Womex fellépői

A Dal+Szerző Playlist az Artisjus magyar zenéket bemutató sorozata.

Az aktuális playlistek meghallgathatók itt:

Spotify – Deezer – YouTube

2015 után idén is Budapesten tartották volna a világzene legfontosabb szakmai eseményét, a Womexet, azonban a járványhelyzet ebbe is beleszólt. A szakmai program online lesz (a 2015-ös előadásokról, workshopokról írt beszámolóink itt találhatók meg), de a koncertekből szerencsére néhányat meg lehet tartani. A Hangvető Budapest Ritmo fesztiválja kap egy Feat. Womex kiadást: október 22. és 24. között a Müpában lép fel az a négy fiatal világzenei együttes, akiket a nemzetközi zsűri beválogatott a showcase programba. Továbbá itt tartja meg gálakoncertjét Lakatos Mónika, aki a világzene legrangosabb elismerését, a Womex életműdíjat veheti át. 2008-ban a Muzsikás kapta ezt meg, továbbá olyan nagyságokat tüntettek ki vele, mint Nusrat Fateh Ali Khan, Hugh Masekela, a Värttinä, Oumou Sangaré, Mariza vagy a Kronos Quartet. Lakatos Mónika az első cigány származású előadó, aki ebben a megtiszteltetésben részesül. A hivatalos indoklás szerint a következők miatt ítélték neki az életműdíjat: “az oláh cigány nép és zenéje iránti elkötelezettségéért; küldetéséért, hogy a roma nők hangja megszólaljon a világ színpadán; magas szintű, személyes előadóművészi teljesítményéért.”

Budapest Ritmo feat. Womex honlap

Lakatos Mónika

Lakatos Mónika gyermekkorában szinte “anyanyelvként” sajátította el a roma dallamvilágot – írja hivatalos életrajza. Az ország tehetségére először az 1996-os Ki Mit Tud?-on figyelt fel, ahol a népdal kategóriában ő nyert. A kilencvenes évek roma folk revivaljét elindító Ando Drom egyik utódzenekarában, a Romano Dromban szerepelt néhány évig férjével, Rostás Mihály Mazsival (ének-gitár), majd megalakították a máig működő Romengót. Emellett a Cigány Hangok projektben is énekel, illetve nagy nemzetközi sikert aratott szólóalbuma is.

Honlap, Romengo Honlap, Facebook

Ki Mit Tud? Gála 1996

“Az unokatestvéreim hívtak a Holdvilág Színházba, azzal, hogy lehet táncolni, énekelni, és alapíthatnánk egy zenekart is. Egyszer benéztünk a húgaimmal, és ott ragadtunk. Azt sem tudtam, hogy a Holdvilág Színház igazgatója [Malgot István] benevezett minket a Ki Mit Tud?-ra” – mesélte Lakatos Mónika a Magyar Narancs interjújában.

Romengo: Zsáv Mé Tuté

“Egy olyan zenekart akartam, amiben Móni hangja kerül előtérbe, a többiek pedig támasztékául szolgálnak. Úgy éreztem, hogy pont abban térhetünk el a többi zenekartól, ahogyan Móni énekel. Miközben arra törekedtünk, hogy minél egyszerűbb legyen a zenénk, és ne szakadjon el attól, amiben felnőttünk” – mondta az említett interjúban Rostás Mihály arról, mi vezetett a Romengo megalapításához. Önmeghatározásuk szerint zenéjüket “a kulturális gyökerek tisztelete és a megújulás jellemzi. Amellett, hogy előszeretettel használják az olyan hagyományos hangszereket, mint a kanna, teknő és kanál, nem idegenkednek az új hangzásoktól sem.” A fenti dal első, Kétháné című lemezükön hallható.

Zene és szöveg: Lakatos Mónika. ISWC kód: -T-007.040.000-8

Romengo & Juan De Lerida: Csóró Drom

A Romengo második lemeze a Nagyecsed – Budapest címet kapta, a következő magyarázattal: “Mazsi, Guszti és Tibi szülőfaluja Nagyecsed, Móni és Misi szülővárosa Budapest; ez a két hely határozza meg a zenei világunkat. Mindkettő igazi multikulturális központ; Ecseden, a szatmári muzsika fellegvárában, szüleink, nagyszüleink együtt mulattak a magyar parasztemberekkel.” A két utolsó dal a Romengo nemzetközi együttműködéseit is példázza, hiszen nemcsak rengeteget koncerteznek világszerte, hanem több művészi kollaborációjuk is volt. Az albumra két közös dal került fel az új flamencót játszó, Franciaországban élő, spanyol roma származású Juan de Leridával.

Zene és szöveg: Rostás Mihály. ISWC kód: T-007.038.421-2

Lakatos Mónika: Bruma Maladasz Man

Lakatos Mónika Romanimo című albuma különleges darab, hiszen a gyors és a lassú dalok váltakozása által meghatározott dramaturgia jellemzően a folk- és világzenében is érvényesül – ez az album viszont kizárólag lírai dalokat, ún. hallgatókat tartalmaz. “Az oláh-cigány hallgatók nagyon fontosak az életemben. Bennük van cigányságom és emberi mivoltom egyaránt” – olvasható a lemez kísérőszövegében Lakatos Mónika vallomása ezekről a dalokról. A Papagenónak azt mondta, “tudtunkkal nincs még ilyen anyag, ahol ilyen töményen vannak hallgatók, egy kicsit tartok is a visszajelzésektől.” Az album hatalmas sikert aratott, a World Music Charts Europe év végi listáján a 14. helyre került 2018 összes világzenei albuma közül.

Zene és szöveg: tradicionális. Feldolgozták: Lakatos Mónika, Rostás Mihály. ISWC kód: T-007.301.634-8

Lakatos Mónika és a Cigány Hangok Projekt: Parni Luludji

Az énekesnő másik formációja a Cigány Hangok, ami hamarosan kiadja első lemezét. A zenekar célja “a tradícionális oláh cigány ritmikus dalokat a lehető legletisztultabb hangzásban” átadni a közönségnek, elsősorban az énekhangokra támaszkodva, mégpedig “azzal az énekteknikával énekelnek, amelyet leginkább az öregeinktől hallottunk”. (A stream szolgáltatóknál nem található meg.)

Dalinda

A Dalinda különleges együttes, hiszen a népdalokat a capella formában dolgozzák fel, játékosan, sodró lendülettel, sokféle hatást beépítve. A trióban más felállásokból is ismert énekesnők szerepelnek; Paár Julianna, Tímár Sára és Orbán Johanna énekelt első, 2018-ban megjelent albumukon, azóta Orbán Johanna helyére Nádasdy Fanni érkezett. Érdekesség, hogy nekik köszönhető az elmúlt évek egyik legjobb “gerillamarketing” akciója: a 2018-as Budapest Ritmo előtt egy villamoson énekeltek, ahol még egy ellenőrrel is összefutottak.

Honlap, Facebook

Te vagy a kutya

Az első album e száma jól illusztrálja, hogy a magyar népdalkincsből gyakran olyan dalokhoz nyúlnak, amelyek kevésbé ismertek, viszont képesek a mai embereket megszólítani.

Tropic

A Dalinda nemcsak olyan helyszíneken lép fel, ahol a folk- és világzenei együttesek gyakran megfordulnak, hanem például koncerteztek az A38-on is. (A teljes felvétel itt található.) A fenti dal a következő, őszre várható lemezükön lesz rajta, ahol a női témákat egyetemesebb kérdések váltják majd fel. (A stream szolgáltatóknál nem található meg.)

Ötödik Évszak

Az Ötödik évszak egy új zenekar, idén januárban jelentették meg első albumukat, de a tagok nagy múltra tekintenek vissza a folk- és világzenében. “”Akusztikus emberzene világi felfogásban” – ez az önmeghatározásuk; a Kárpát-medence népzenéje mellett a francia sanzon a meghatározó hatás a zenéjükben, Izabella Caussanel énekesnőnek köszönhetően.

Facebook

Lefelé folyik a Tisza

A dal nagyon jól példázza, hogy az említett műfajok mellett a jazz, az improvizáció is meghatározó hatás az Ötödik Évszak zenéjében. (A stream szolgáltatóknál nem található meg.)

Á une femme

Az album végén két francia nyelvű szám is található, ez zárja a dalciklust. (A Deezeren nem található meg.)

Babra

“A déli szláv népek és a Balkán ezerarcú zenei hagyományait újjáélesztő Babra Budapesten, Kelet és Nyugat kelet-európai metszéspontján, a még élő tradicionális és az újító szellemű városi kultúrák örök olvasztótégelyében alakult meg” – szól a 2014-ben indult, máris nemzetközi sikereket elért Babra önmeghatározása. Több tambura mellett derbuka, harmonika, tárogató, klarinét és más fúvósok, valamint bőgő is van hangszerparkjukban.

Honlap, Facebook

Šaban

A déli szláv népek és a Balkán zenéje – a legtöbbeknek erről a lehengerlő bulizene jut eszébe. A Babra első, 2019-es lemezén ez a lendületesebb dalok közé tartozik, de mint hallható, a zenekar a finomabb megközelítést választja.

Lepi Ivo

A lemezt záró lírai dalhoz olyan videó készült, ami meglepően kilóg abból a képi világból, amit a folk- és világzenével általában összekötünk.

Magos

A 2008-ban alakult Magos autentikus magyar népzenét játszik. “Célunk az eredeti hangzás megtartása mellett, a népi kultúra zenei hagyományainak művelése és továbbadása. Többünknek tanári hivatása is van, számos zeneiskolában végzünk oktató-nevelő munkát” – írják magukról.

Honlap, Facebook

Emlékül Zselykről (Zselyk, Sajó mente)

A Magos Forgatós című albuma az autentikus zenét tájegységek szerint mutatja be. Mint írják: “A zenekar a táncházmozgalom legnépszerűbb tájegységei (Kalotaszeg, Mezőség, Szatmár) mellett, a Maros mente és Székelyföld legkülönlegesebb muzsikáit bemutatva vezeti be a közönségét Erdély népzenei hagyományába a koncertjei során.”

A Playlist meghallgatható a Deezeren, a Spotify-on:

és a YouTube-on:



Categories: Playlist

Tags: , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Discover more from

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading