Először márciusban volt Bandcamp Friday, és a legismertebb direct-to-fan oldal azóta is minden hónap első péntekjén minden elköltött pénzt a jogtulajdonosoknak – zenészeknek, kiadóknak – utal át, vagyis lemond a saját részéről. Ez egyébként amúgy is alacsonyabb az iparágban szokásosnál: digitális eladások esetén 15%, fizikai eladásoknál 10% (plusz a tranzakciós költségek). Egy – a november első péntekje előtt megjelent – blogposztban a Bandcamp azt írta, hogy az utóbbi négy ilyen akcióban több mint 20 millió dollár ment a zenészeknek és a kiadóknak; március óta több mint 75 millió dollár értékben vásároltak a rajongók az oldalon. (A különböző időzónák miatt van egy külön oldal arra, hogy tudjuk, hogy még tart-e az éppen aktuális Bandcamp Friday. A cikk nyitóképe, a nagy YES is innen származik.)
A Bandcamp Friday elsősorban a zenei közösség megsegítésére jött létre, de egyben komoly publicitást biztosított a platform számára is. Feltehetően ennek (is) köszönhető, hogy olyan előadók katalógusa került fel az oldalra, mint például Björk, vagy olyan legendás kiadók kezdték használni, mint az amerikai független rock intézménye, a Touch and Go. Több nagy lapban is megjelentek cikkek a Bandcamp történetéről, nyáron például a Guardian „a streaming hősének” nevezte az oldalt; ősszel pedig a Los Angeles Times szentelt hosszú cikket az „anti-Spotify” jelzővel illetett Bandcampnek. A zenei oldalak pedig rendszeresen közölnek ajánlókat a Bandcamp Fridayek előtt; a Resident Advisoron szintén volt egy hosszú portrécikk.
A Bandcamp vezérigazgatója Ethan Diamond, aki Shawn Grunbergerrel és több más programozóval alapította a céget, aminek az említetteken kívül elsősorban az alkalmazottak a tulajdonosai. Az induló tőke onnan volt, hogy Diamond korábbi cégét, egy e-mail szolgáltatót felvásárolta a Yahoo; ezen túl „csak néhány milliót” kellett befektetőktől szerezniük. A 2008-ban indult Bandcamp kiinduló ötletét az adta, amikor Diamond látta, hogy az egyik kedvenc zenekara a maga oldalán árult mp3-fájlokat – az ötlet az volt, hogy zenét is mindenki úgy árulhasson a neten, mint ahogyan szöveget, képeket lehet publikálni a blogszolgáltatóknál.
Az oldal filozófiáját nagyon jól illusztrálja egy történet a korai évekből. Megkereste őket egy nagy – meg nem nevezett – zenekar menedzsmentje, hogy mutassák be a szolgáltatást a zenekarnak. A vonatozással együtt több óra elment a tárgyalással, és a végén az volt az érzésük, hogy még három ilyen meeting, és talán rá tudják venni az együttest arra, hogy feltegyenek a Bandcampre egy dalt ingyen, aztán majd kiderül, hogy mi lesz. Ám amikor visszaértek az irodába, látták, hogy az alatt az idő alatt, hogy távol voltak, 500 új előadó iratkozott fel a Bandcampre. „Rádöbbentem, hogy az, ha néhány kiemelte előadóval kesztyűs kézzel bánunk, soha nem teszi naggyá az oldalt, és kifejezetten hátrányos lenne a zenei közösség egésze számára. Lehet, hogy a minden győzködés nélkül feliratkozott 500 zenekar között van egy, amelyik nagyobb lesz, mint az, amelyikkel órákon át tárgyaltunk és nem lett belőle semmi” – mesélte Ethan Diamond a Resident Advisornak.
A Bandcamp 2012 óta nyereséges, és egyenletesen növekszik – csak a koronavírus hozott egy kiugrást, amikor a kedvenceiket támogatni kívánó zenerajongók a korábbinál jóval többen kezdték el használni az oldalt. „A nyereségesség azért nagyon fontos számunkra, mert ez teszi lehetővé, hogy a küldetésünkre koncentráljunk: a zenészek hosszú távú, fenntartható támogatására” – mondta Ethan Diamond a Resident Advisornak. De az biztos, hogy a Bandcamp soha nem lesz igazán nagy – a kezdetektől a platformon elköltött több mint félmilliárd dollár soknak tűnik, de a hangfelvétel-ipar egészében forgó összegekhez képest eltörpül. De – ahogy a Guardiannak egy zenész-író mondta – a rajongói számára ez a „nem akarnak mindenkit kiszolgálni” jelleg éppen hogy a platform vonzereje.
A Los Angeles Times több példát hoz arra, hogy a járvány által érintett zenészek számára a Bandcampre irányított rajongók hozták az anyagi megkönnyebbülést. A cikkben részletesen bemutatják Emma Swift énekes-dalszerző példáját, aki akkor regisztrált itt, amikor minden koncertjét lemondták; azóta annyit tud keresni itt, hogy az, mint mondja, egy hónapra fedezi a bevásárlásokat és a rezsit. A meglehetősen ismert Shamir a Bandcamp Fridayekre időzít egy-egy ritkaságot – meg nem jelent dalokat, demókat -, amiket egy nap után eltávolít a platformról. Ezek után a dalok után egy nap alatt annyi bevétele van, mint amennyi a Spotify-on egy hónap alatt.
„Ti vagytok az utolsó reményünk” – állítólag ilyesmiket szoktak mondani a Bandcamp vezetőinek a független zenészek. Vagy éppen ezt: „A becsületes zenészek túlélése rajtatok múlik. De persze ezt nem azért mondom, hogy túl nagy nyomást érezzetek magatokon…”
Arról, hogy a Bandcampen hogyan lehet elérni, hogy egy megjelenés a lehető legtöbb potenciális rajongó számára látszódjon, itt írtunk. A platformon megjelent legsikeresebb magyar (vagyis Hungary taggel ellátott) kiadványok itt láthatók, a legújabbak pedig itt.
Categories: Hírek
Leave a Reply