„Nem várjuk, hogy a Spotify megsajnálja a szegény zenészeket, a rajongókat akarjuk felvilágosítani”

Nagy figyelmet keltett a Justice At Spotify kampány; a már 19 ezer aláírásnál járó petíció többek között egy lejátszásért (legalább) egy centet követel, nagyobb átláthatóságot és a felhasználó-központú jogdíjfelosztás bevezetését. A petíció egyik kezdeményezője, a Union of Musicians and Allied Workers (UMAW) alapító tagja, Damon Krukowski (a Galaxie 500 zenekar dobosa) a Vice-nak adott interjút.

Krukowski a „tőke és a munkások” közti harcként keretezi a Spotify és a zenészek ellentétét. Nem véletlen, hogy szakszervezetként alakult meg az UMAW: „fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a zenészek munkások”, és hogy a zeneiparban is jelen van a munkások kizsákmányolása.

Gyakran felvetődött a hasonló követeléseknél, hogy ha egyszer a Spotify a bevételeinek kb. 70%-át kifizeti a jogtulajdonosoknak, akkor irreális a jogdíjak kb. megháromszorozását kérni tőlük, vagyis a stream üzleti modelljébe nem fér bele egy jelentős emelés. Krukowski azonban azt mondja, hogy „ha mondjuk a Ford vagy bármelyik cég azt mondaná, hogy nem tudunk úgy nyereségesen működni, hogy érdemi fizetést adunk az autókat összeszerelő munkásoknak, akkor egész egyszerűen nem ebben az iparágban működniük. Nem az autógyári munkások dolga, hogy gondoskodjanak a Ford pénzügyi egyensúlyáról, és nem várhatjuk, hogy ennek a célnak az érdekében lemondjanak a méltányos fizetésről. De a Spotify pont ezt kéri a zenészektől.”

Arra a kérdésre, hogy mégis mit várnak a Spotify-tól, hogyan oldja meg a problémát, Krukowski azt válaszolja, hogy „ez az ő dolguk. Nekik kell kitalálniuk, hogy hogyan tudnak a zenészek számára kedvezőbb rendszert működtetni.” Amúgy nem hiszi el azt, hogy a Spotify ne tudna több jogdíjat fizetni (többek között a cégfelvásárlásokért, népszerű podcastokért, luxusirodákért kifizetett összegekre hivatkozva), éppen ezért szerepel a követelések között a cég működésének átláthatóvá tétele. Példaként azt említi, hogy a Spotify adatokat gyűjt a zenerajongóktól, amivel „Isten tudja, mit csinálnak” – pedig az adatgyűjtésre és annak pénzzé tételére csakis azért van lehetőségük, mert az emberek a zenészek munkáját akarják élvezni. „Befurakodtak a zenészek és a hallgatók közé, összegyűjtik az adatokat és profitálnak belőlük.”

Krukowski amúgy nem hiszi azt, hogy „a Spotify egyszer csak azt mondja, hogy ‘jaj, szegény zenészek’, hiszen nem igazán érdekeljük őket”; inkább arról van szó, hogy eljuttassák az üzenetet a rajongóknak, akiknek valóban fontosak a zenészek. Többek között tájékoztassák őket arról, hogy a befizetett előfizetési díjak csak több áttételen keresztül mennek az általuk hallgatott zenészeknek – ezért is követelik a felhasználó-központú felosztás bevezetését.

A legkönnyebben mediatizálható követelés, a streamenként 1 cent egyébként azt jelentené, hogy még mindig havi 250 ezer lejátszás lenne szükség az (Egyesült Államok-beli) minimálbér eléréséhez, mármint zenekari tagonként, és a menedzsment és a kiadó részét figyelembe nem véve. „Még így is nehéz lenne megélni a zenélésből, de legalább valamivel közelebb kerülne a realitáshoz” a rendszer – mondja.



Categories: Hírek

Tags: ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.