Az Audoo startup több díjat is elnyert, többek között a 2020-as Midemlaben, és a most lezárult befektetési körben 5,8 millió eurós befektetést szerzett, többek között Björn Ulvaeustól.
Az Audoo olyan eszközt tervezett, amelyeket a háttérzenét szolgáltató helyszíneken (éttermekben, boltokban stb.) a konnektorba lehet bedugni, és egy saját fejleszésű technológia segítségével felismeri, hogy milyen dalok szólalnak meg az adott helyen. Mint az alábbi videóban is elhangzik, egy 70 millió szerzeményből álló adatbázissal dolgozik a technológia, ami képes kiszűrni az egyéb hangokat (beszélgetés stb.). Az adatokat megosztja a közös jogkezelőkkel, amelyek így egészen pontosan azoknak a jogtulajdonosoknak fizethetik a – magyar jogban használatos elnevezéssel – gépzenei jogdíjat, akiknek a zenéjét felhasználták. Az adatokat a menedzsmentek, kiadók is felhasználhatják. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a készülék nem rögzít hangot, csak a felismert zeneművek adatait továbbítja – vagyis nem kell félni attól, hogy például egy éttermi beszélgetés felvétele idegenekhez kerül.
Hasonló ötlet már korábban is felmerült – 2016-ban írtunk arról, hogy a brit közös jogkezelő, a PRS For Music a Google-lel közösen dolgozik hasonló készüléken. Már akkor felmerült például az a kérdés, hogy költséghatékonyan meg lehet-e valósítani ezt a feladatot; vagyis úgy, hogy a készülék legyártása, üzemeltetése stb. ne csökkentse jelentősen azt az összeget, amit a segítségével pontosabban ki lehet osztani. Egy másik probléma az érintett üzletek, szolgáltatók meggyőzése arról, hogy használják a készüléket. Az Audoo azon dolgozik, hogy közös jogkezelőket rávegyen arra, hogy tegyék kötelezővé (vagyis a zeneszolgáltatás engedélyezésének feltételévé) az ilyen adatközlést.
Érdemes tudni azt is, hogy a pontos adatszolgáltatásnak van egy másik módja: ha az üzlet egy háttérzene-szolgáltató céggel szerződik, akkor az éppen ezt teszi – és természetesen szakértelmével segíti az üzletet a legjobb háttérzene kiválasztásában. Erről a témáról az Zenével Jobb! honlapon lehet részletesen tájékozódni. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója ezt nyilatkozta: „„Folyamatosan figyeljük a helyszíni hangrögzítésre és audio ujjlenyomat alapú azonosításra alkalmas technológiákat is. Egyelőre úgy látjuk, hogy a háttérzene-szolgáltatói együttműködésekre építő megoldásunk ennél hatékonyabb, azaz olcsóbb. Így több jogdíjat tudunk ezen elhangzások után kifizetni a szerzőknek és zeneműkiadóknak.”
Az Audoo jövőjére nézve biztató jel, hogy a befektetők között van Björn Ulvaeus, aki ezt nyilatkozta: „Régóta mondom a közös jogkezelőknek, hogy támaszkodjanak a külső cégek által fejlesztett technológiákra. Az Audoo olyan megoldást kínál, ami meg fogja változtatni a zeneipart, és ezt a véleményemet a befektetésemmel is megerősítettem.” Befektetését magánemberként tette, nem a CISAC elnökeként – bár e hivatalos minőségében, megválasztásakor is arról beszélt, hogy „izgatnak azok a technológiai megoldások is, amelyek segíthetnek minket a munkánkban, és méltányosabb díjazást, magasabb jogdíjakat hozhatnak el.” A startup a brit zeneipar több nagyágyúját is maga mellé állította: tanácsadó testületében a brit szerzőket képviselő Ivors Academy képviselői, illetve nagy cégek egykori, a témával foglalkozó vezető munkatársai is ott vannak.
A startup alapítója, Ryan Edwards maga is szerző és zenész. Az ötlet néhány éve onnan jött, hogy a feleségével éppen egy forgalmas boltban vásárolt, amikor megszólalt The Line nevű zenekarának top 10-es slágere, a Domino Effect. „Azt kérdezte mondta a feleségem, hogy ‘ezért biztos kapsz pénzt, nem?’ Én pedig azt válaszoltam, hogy ‘gondolom, igen, de arról fogalmam sincs, hogy mennyit'”.
Categories: Hírek
Leave a Reply