A zeneipari ügyekben gyakran megszólaló David Israelite, az amerikai Zeneműkiadók Egyesületének (NMPA) vezetője a Music Business Worldwide-on megjelent cikkben segített a Mikulásnak, hogy ki volt jó és ki volt rossz 2020-ban a nagy tech cégek közül – legalábbis a dalszerzők szempontjai szerint. (Amerikában a Mikulás hozza az ajándékot karácsonykor, és valójában a rossz gyerekek nem virgácsot, hanem szenet kapnak tőle.) A forma ugyan könnyed, de alkalmas arra, hogy összefoglalja a jelenkori vitákat, és a közeljövő lobbitevékenységének is kijelöli az irányt.
Az nem meglepő, hogy az Apple Music felkerült a jók listájára, hiszen a cég kimaradt a szerzői jogdíjak emelése elleni fellebezésből (lásd lejjebb), ráadásul új bevételi forrásokat próbál teremteni a szerzők számára az Apple Fitness+ programmal (ebben a fitneszprogramokhoz egy-egy playlist is tartozik), valamint – bár David Israelite nem említi – a cég fizeti az egyik legmagasabb jogdíjat is.
Meglepő viszont, hogy a jók listájára került a YouTube is. Mint David Israelite írja, a videómegosztó és a zeneipar kapcsolata „bonyolult”, de az idei évben a YouTube „több jelét adta annak, hogy szeretné javítani a kapcsolatát az alkotókkal”, és szerinte a rövid, legfeljebb 60 másodperces videókra koncentráló YouTube Shorts elindulása is reménykeltő. A lista első részét két olyan cég zárja, amelyek idén állapodtak meg a jogtulajdonosokkal; a fiataloknak szánt zenék marketingjében immár középponti szereplővé előlépett TikTok (nyáron kötöttek olyan megállapodást, ami a korábbi zenefelhasználásokra is kiterjedt), valamint a fitnesszel (nemcsak eszközök gyártásával, hanem ami zenei szempontból fontos, videókkal is) foglalkozó Peloton.
A rossz, virgácsot vagy szenet érdemlő cégek listáján a Spotify a kiemelt szereplő, David Israelite itt fogalmaz a legélesebben és -szenvedélyesebben. A fő probléma a cég tavalyi fellebbezése az amerikai Szerzői Jogi Bizottság jogdíjemelésről szóló döntése ellen (erről részletesen itt írtunk, az idei fejleményekről itt). David Israelite az ingyenes zenehallgatás lehetőségével sincs kibékülve. Összefoglalva: „miközben a Spotify népszerű platform, ami az előadók számára komoly profitot hoz, a dalszerzők munkájának értékét kifejezetten csökkenteni kívánja”.
Az Amazon egyrészt a fellebbezéshez való csatlakozásával váltotta ki a zeneműkiadók egyesületének haragját, másrészt a tulajdonában lévő Twitch jogosításának problémáival. Mint arról részletesen itt írtunk, a platform a járvány alatt megpróbálta magát úgy pozicionálni, mint ahol ténylegesen pénzt lehet keresni az élő videóközvetítésekkel, és bizonyos részei jogosítottak is, mások nem. David Israelite szerint „egészen elképesztő, hogy milyen erőfeszítéseket képesek megtenni azért, hogy ne kelljen a zenéért fizetniük” – ami különösen felháborító, ha tekintetbe vesszük, hogy az Amazon a világ legértékesebb cége.
Az egyre népszerűbb TikTok-rivális Triller ugyan nyíltan a zenére épít, ám a szükséges szerződéseket nem kötötte meg, így felkerült a listára, csakúgy, mint a Twitter, ami ugyan közösségi oldal, de a Facebookkal ellentétben még mindig nem jogosított platform.
David Israelite azért egy pozitív üzenettel fejezi be írását: a 2020-ban megkötött szerződések igazolják, hogy nincs reménytelen eset, és reméli, hogy a jövőben még több tech cég jön rá, hogy a szerzőket érdemes szövetségesként és üzleti partnerként kezelni, nem pedig ellenlábasként.
Categories: Hírek
Leave a Reply