Rekordév után összeomlás – itt a 2020-as Zeneipari Jelentés, a koronavírusról szóló fejezettel

Rendkívüli helyzetben jelent meg a 2020-as ProArt Zeneipari Jelentés, és ezért nemcsak az előző év adatait összegzi, hanem az idei évre, a járvány hatására nézve is megfogalmaz előrejelzéseket. Válsághelyzetben „felértékelődik a károkat leíró információk szerepe” – olvasható az innen letölthető jelentés bevezetésében.

A 2019-es rekordév után az élőzenei bevételek legalább háromnegyede kieshet

2019-ben rekordév volt: összesen 73,5 milliárd forintra tehető a könnyűzeneipar mérete. Mindkét fő szegmens növekedett az előző évhez képest: az élőzenei iparág mérete 52 milliárd forintra, a hangfelvétel-iparág 21,5 milliárd forintra. Közismerten a járvány az előbbit érintette igazán érzékenyen. Az Artisjus előzetes adatai szerint az év első nyolc hónapjában 76,2%-kal kevesebb élőzenei fellépés valósult meg, mint 2019-ben. A kijárási korlátozások idején szinte alig volt ilyen, de a nyári hónapokban az 500 fős limit mellett a korábbinál jóval kevesebb rendezvényre került sor. Tekintetbe véve az őszi intézkedéseket, a visszaesés éves szinten akár 80%-os is lehet.

Ha a fellépések számának ezt a 80%-os csökkenését egy-az-egyben „átvezetjük az iparági bevételek csökkenésére”, akkor az 41,6 milliárdos kiesést jelent – ami tehát a teljes könnyűzenei iparág kevesebb mint felére történő visszaesését jelenti. Ráadásul ez a becslés inkább egy „minimum érték”, hiszen „a bevételek és költségek mértéke nem egyenesen arányos a fellépések számával, és közel sem igaz, hogy minden koncertesemény ugyanakkora bevétellel és költséggel jár. 2020-ban Magyarországon a legnagyobb, legjövedelmezőbb élőzenei események maradtak el, melyek egy évvel korábban, 2019-ben az iparági bevételek meghatározó hányadát adták.”

A jelentést készítő Hétfa Kutatóintézet modellezte az élőzene radikális visszaesésének továbbgyűrűző hatásait is, hiszen közismert, hogy a „a koncertlátogatók az élőzenei események kapcsán másra is költenek”. A becslés szerint „minden egyes élőzenei rendezvényre el nem költött forint körülbelül 6,5 forintot von ki a gazdaságból a szektorok közötti tovagyűrűző hatásoknak köszönhetően. Tehát az élőzene-iparág 40 milliárdos csökkenése miatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a 262,5 milliárd forintos összeget is elérheti. Ez több, mint 0,5%-át jelentené a 2019-es magyar GDP-nek.”

Kilátások 2021-re

„Az iparág visszatérése minden bizonnyal nem egy hirtelen, pontszerű esemény lesz. Időbe fog telni, amíg a válság során meggyengült vállalkozások új erőre kapnak” – olvasható a jelentésben. Az iparági szereplők a jelentéshez készült interjúkban azt mondták, hogy a járvány vége után két-három év is eltelhet „a vállalkozások újraépítésével és megerősítésével.”

Ha pedig egy cég tönkremegy, akkor nem tud egy másik egyik pillanatról a helyére lépni, „Ez különösen igaz ez a rendezvények esetén, ahol a szervezők rendelkeznek a sok-sok éves szervezési tudással és kapcsolati tőkével, továbbá tulajdonolják a fesztivál, koncert vagy eseménysorozat brandjét, melyhez tartozik egy, a fellépők és a látogatók körében is elvárt minőségi szint is.”

Noha sokan bíznak abban, hogy a járványt már 2021 első felében le tudja győzni Európa, a szervezők mégis óvatosak, már csak azért is, mert sokan már nincsenek olyan helyzetben, hogy kibírják, ha még egy szezonban elvesznek a szervezéssel kapcsolatos, előzetesen kifizetendő kiadásaik.

A zenészek majdnem fele a tartalékait élte fel

A jelentés végigveszi az iparág különféle szereplőit érő hatásokat. A nyáron készült felmérésben a megkérdezett zenészek közel 60%-a mondta, hogy elvesztette bevételeinek több mint felét. 47%-uk válaszolta a kérdőívben azt, hogy elkezdte felélni a tartalékait, 30%-uk pedig azt, hogy eddig is meglévő, nem zenei tevékenysége pótolta a kieső jövedelmet. 12% próbálkozott meg azzal, hogy online is végezhető zenei tevékenységből szerezzen pénzt. A kijárási korlátozások alatti zenei tevékenységként a megkérdezettek több mint fele jelölte meg azt, hogy „új tartalmak előállítása”. 14% tartott online zeneórát, 12,5% online koncertet. Az interjúk tanulsága ez: ” Várhatóan jónéhány zenész egyéb, zenétől független jövedelemszerzési tevékenységére fog fókuszálni a továbbiakban, és a zenészek egy részénél kérdés lesz, hogy vissza fog tudni/akarni térni a válság lecsengése után zenei tevékenységéhez.”

A rendezvényszervezők megpróbáltatásairól sok szó esett az elmúlt időszakban. A jelentésben ez olvasható: „Számos szereplő nyilatkozott úgy, hogy csődközeli helyzetben van, a vállalkozásától el kellett küldenie munkavállalóinak egy jó részét, és jobb híján hibernálnia kellet a vállalkozást a válság utáni időszakig, bízva a mielőbbi kilábalásban. A szervező cégek egy része a kisebb rendezvények megszervezésével próbálta kihúzni az időszakot, egy másik részük pedig igyekezett tevékenységük diverzifikálásával túlélni.”

A rendezvénytechnikai szektor helyzetét tovább nehezítette, hogy sok cég éppen a megelőző évek fellendülésere alapozva fejlesztett: embereket vettek fel, eszközöket vásároltak, és a 2020-2021-es szezonban kezdhetett volna megtérülni ez a befektetés. Az élőzene jellemzően a menedzsmenttel foglalkozók számára is a bevételek fő forrása; itt is gyakran alkalmazott stratégia volt a tevékenységek diverzifikálása.

A jelentés végigveszi az iparágnak érkezett támogatásokat is, amik összegezve mintegy 8 milliárd forintot tettek ki, ám ez a szerzők szerint „eltörpül az iparág 40 milliárdosra becsült veszteségéhez képest”, így „a támogatások jelenleg abban segítenek, hogy az iparág szereplőinek egy része néhány hónappal tovább bírjon fennmaradni a válság alatt.”

2019-es adatok: erősödő digitális bevételek, több koncert

A 2019-es adatok, mint írtuk, mindkét nagy szegmensben emelkedést mutattak. Ezt az élőzenében nehezebb számszerűsíteni, mindenesetre az élőzenei fellépések száma 6%-kal nőtt. „Jórészt az ingyenes, önkormányzati fnanszírozású településnapi rendezvények fellépéseihez köthető” ez a növekedés – írja a jelentés. Az iparág legnagyobb magyar vállalkozásai átlagosan 10-12%-kal nagyobb árbevételt könyvelhettek el az évben, mint 2018-ban. Összesítve a szektor növekedését a jelentés készítői 5-10%-osra teszik.

A hangfelvétel-felhasználások utáni bevételekről pontosabb adatok férhetők hozzá. Itt 12%-os növekedés volt – a legnagyobb mértékű az elmúlt évtizedben. A hangfelvételek utáni bevétel túlnyomó része (79%-a) a közös jogkezelőkön keresztül jut el a jogtulajdonosokhoz; ez az összeg 2019–ben 9,7%-kal nőtt. Emellett jelentősen emelkedtek a digitális bevételek: 36,4%-kal, és immár a fizikai bevételek több mint dupláját teszik ki. Ugyanakkor a digitális bevételek 18,6%-os részesedése a teljes összegből még mindig igen távol áll a nyugat-európai, észak-amerikai számoktól.

Az viszont megfelel a nemzetközi trendeknek, hogy a digitális bevételek kétharmada az előfizetéses stream szolgáltatásoktól jön a Mahasz adatai alapján. A video stream utáni bevételek alig több mint harmadát teszik ki az előfizetéseknek; az ingyenes, reklámokkal támogatott stream még kevesebb. A lakossági adatfelvétel alapján az emberek negyede szokott valamilyen gyakorisággal stream szolgáltatást használni, és a felük fizet is érte. A piacvezető szolgáltató a Spotify: a 18-59 évesek 12,1%-a használta a vizsgált évben; a második helyre a 2019-ben elérhetővé vált YouTube Music került 5,5%-kal. A Deezer és az Apple Music is 1-1% körül van.

A rádió fontosabb a YouTube-nál

Míg egy korábbi felmérés azt mutatta, hogy a YouTube lett a zenehallgatás legfontosabb csatornája, a mostani Zeneipari Jelentésben egy nagyobb mintájú, internetes kérdőív helyett telefonos megkeresésre építő kutatás eredménye olvasható. Eszerint a rádió még mindig vezet a YouTube előtt. (Hozzá kell tenni, hogy némileg a kérdés is más volt, mint a korábban ismertetett felmérésben.)

Mint az ábra mutatja, a megkérdezettek 68%-a legalább naponta hallgatott zenét rádióban, míg a YouTube-on (ingyenesen) ez csak 41%. Érdekes a csatornák további megoszlása is, például az, hogy míg a fizikai formátum összességében vezet a stream előtt, addig a gyakori használatnál utóbbi már megelőzi a CD-t, vinylt. Nem meglepő módon a rádió népszerűbb az idősebb korcsoportokban, míg a YouTube a fiatalabbaknál. A 20-29 éveseknek már 55%-a hallgat itt naponta legalább egyszer zenét. Az eszközöket tekintve az okostelefon, tablet a legfontosabb. A leggyakoribb élethelyzet, amiben zenét hallgatnak a megkérdezettek, az utazás (76% rendszeresen hallgat így zenét), ezután jön a házimunka (62%) és a munka (44%).

A Zeneipari Jelentés ezek mellett még számos fontos adatot közöl, a szerzők és előadók demográfiai megoszlásáról és a bevételeik jellemző forrásairól, az élőzenére elköltött összegekről; részletesen bemutatja a zenei értéklánc felépítését is.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .