Fehér zajjal jól lehet keresni a Spotify-on, és a karantén csak ráerősített erre

A OneZero 2019-ben indított cikksorozatot The Cheater’s Guide To Spotify címmel arról, hogy milyen trükkökkel használják ki a Spotify rendszerének gyenge pontjait különböző cégek. (2020 nyarán itt szemléztük az egyik cikket, a népszerű előadók hamis vendégszerepléseiről). A legújabb ilyen részletes írás arról szól, hogyan működnek azok a cégek, amelyek fehér zajjal árasztják el a Spotify-t.

A fehér zajt – mint ahogy például az esőhangokat is – sokan arra használják, hogy segítsen az elalvásban, a zavaró környezeti zajok kiszűrésében. A New York Times év végi cikke szerint sokan voltak, akik 2020 végén a Spotify-tól kapott évösszefoglalót látva döbbentek rá, hogy az évben a legtöbbet hallgatott „zenéik” között mennyi fehér zaj szerepelt. A lapnak nyilatkozó fehérzaj-hallgatók van, aki munkáját elveszítve úgy döntött, hogy „inkább átalussza ezt az egészet”, és ezért szólt nála folyamatosan az alvást segítő hangkulissza; van, aki szorongásait vagy éppen idegrendszeri zavarait próbálja ezzel a módszerrel enyhíteni. A cikk nem említi, de a kisbabák elaltatását állítólag megkönnyítő fehér zaj is nagyon keresett.

A New York Times idéz egy nemzetközi kutatást arról, hogy különböző országokban hogyan próbálták átvészelni a lezárások idejét. A kérdőívükben felsorolt különféle tevékenységek (a cikk a következőket említi: főzés, imádkozás, torna és szex) közül a zenehallgatás volt az egyik, amit a legtöbb válaszadó jóval többet csinált a karantén alatt, mint korábban; a legtöbben ezt jelölték meg a leghatékonyabb segítségként is. Ez persze nem feltétlenül fehér zajt jelent, de az biztos, hogy az odafigyelő lemezhallgatás helyett inkább a hangkulisszaként használt háttérzene volt az, ami ilyen önterápiaként szolgált sokaknak.

Ha legitim funkciót tölt be, akkor mégis mi a gond a fehér zajjal? A OneZero cikke szerint a legtöbb, ilyesmi előállításával foglalkozó cég azért legalábbis a szürke zónában működik, és megpróbálja eltüntetni a nyomokat. Így például a Spotify tiltja a SEO-optimalizált címeket és előadóneveket, ennek ellenére a nyugtató zajokat pont ilyen „előadónevek” alatt töltik fel: Nature Ambience, Smart Baby Lullaby, White Noise Baby Sleep, Rain Sounds, Deep Sleep Music Collective. A cikk szerint feltehető, hogy bizonyos neveket többen is használnak, mivel ezek annyira generikusak, hogy a jogvédettség nem vonatkozik rájuk. (Egyébként a számcímek és a borítók pont ugyanilyen kiszámíthatóak.)

Szintén meglehetősen kétséges megoldás, hogy néhány cég ugyanazokat a hangfelvételeket különböző nevek, albumcímek alatt többször is feltölti, hogy mindig az új megjelenések listájának elején legyenek. Az egyik legnagyobb ilyen cég, az Ameritz egy volt alkalmazottja azt mondja, hogy náluk „legalább tíz ember ezt csinálta teljes munkaidőben, szó szerint ugyanazokat a trackeket töltötték fel újra meg újra meg újra, több tucatnyiszor” – amit nyugodtan lehet spammelésnek minősíteni. Ugyanez a neve elhallgatását kérő alkalmazott mondja azt a cikkben, hogy a fehér zaj előállítása „teljesen agyatlan munka. Nem tudod elképzelni, hogy mennyi időt töltöttem el azzal, hogy ventillátorok hangját rögzítettem, a számítógép hűtésétől a sütő légkeverőjén át az asztalli ventillátorig.”

Az ezzel foglalkozó cégeket megtalálni is nehéz, hiszen nemcsak az „előadók” nem léteznek a Spotify rendszerén kívül, hanem a feltüntetett kiadók és zeneműkiadók többsége sem. Az említett Ameritz nem kívánt nyilatkozni a OneZero-nak (mint ahogy a Spotify sem); mindössze a Lullify nevű, kétfős cég állt szóba a szerzővel, hiszen ők a többiektől eltérően brandet szeretnének építeni – bár azt mondják, hogy az erre vonatkozó ötleteiket a versenytársak rendszeresen lenyúlják.

A OneZero idézi az – amúgy a kilencvenes években karaokéval indult, majd könyvtárzenére váltó – Ameritz posztját, ami azt ünnepelte, hogy 2020 végére elérték a 3 milliárd streamet. A lap szerint a legnépszerűbb fehérzajos accountok meghaladják a napi egymilliós lejátszást, és több tucatnyi van, amelyik a nap több százezer streamet gyűjt össze. Vagyis egyetlen account akár évi egymillió dollár jogdíjat is termelhet – és mint láttuk, ezek közül sok tartozik ugyanahhoz a céghez.

Ennek a pesszimista következményeit a Digital Music News fogalmazta meg: „Pénzt akarsz keresni a Spotify-on? Próbálkozz zene helyett inkább fehér zajjal!” Valójában persze a sok pénz titka nem maga a fehér zaj előállítása, hanem az, hogy a Spotify rendszerét arra rávegyék az ezzel foglalkozó cégek, hogy az elaludni, megnyugodni vágyóknak pont az ő fehér zajukat ajánlja.



Categories: Hírek

Tags: ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .