Átfogó tanulmányt készített a kulturális és kreatív szektorról az EY az európai közös jogkezelők szervezete, a GESAC megbízásából. A tanulmány három részre tagolódik: bemutatja, hogy a szektor az európai gazdaság egyik motorja volt 2019-ig; részletezi a COVID-19 járvány hatását; végül javaslatokat fogalmaz meg a szektor újraindítására.
A tanulmány fő üzenete az, hogy a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpra állásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció – Jean Michel Jarre vezetésével – magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.
2020 előtt: az európai gazdaság egyik motorja
Az EY szakértői számos adatot felsorakoztatnak, hogy bemutassák, milyen fontos szerepet töltenek be a kulturális és kreatív iparágak (cultural and creative industries, CCI) az európai gazdaságban.
2019-ben az ide tartozó iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4%-át adta. Hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparnak, a mezőgazdaságnak vagy a vegyiparnak.
A szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17%-kal nőtt a gazdasági teljesítménye. Az elemzés hangsúlyozza, hogy ez a növekedés hosszú távon fennmaradó trendek következménye volt – így többek között annak köszönhető, hogy az európai háztartások kulturális költései 2010 és 2015 között 12%-kal nőttek. Fontos tényező az is, hogy a szektor igen innovatív megoldásokat dolgozott ki digitális területen. Így a legtöbb szakértő 2020-ra is a korábbinak megfelelő, kb. 2,6%-os növekedést várt a szektorban. (Természetesen a különböző kulturális és kreatív iparágak között komoly eltérések vannak. Visszaesés mindössze egyben volt: a sajtó bevételei hat év alatt 1,7%-kal csökkentek.)
Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar (12,1 millió fő), a turizmus (10,7) és a közlekedés, szállítmányozás (10,3) haladta meg. A foglalkoztatottság is folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2013 és 2019 között nagyjából 700 ezer új munkahelyet teremtett a szektor.
A CCI szektorban a teljes európai munkaerőpiachoz képest kicsivel magasabb a nők foglalkoztatása (48%, a teljes munkaerőpiacon 46%) és a fiatalabb korosztályoké (a CCI munkaerő 43%-a 39 évnél fiatalabb, a teljes munkaerőpiacon ez 41%), és az átlagnál jóval magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (60%, szemben a 34%-kal).
A CCI szektorban igen jellemzőek a kis- és középvállalkozások: a területen működő cégek több mint 90%-a tartozik ebbe a kategóriába, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29%. A kulturális dolgozók harmada szabadúszó, míg a teljes gazdaságban az arány 14%. A kulturális és kreatív iparágak közül a vizuális művészetek területén dolgoznak a legtöbben (1,89 millió), ezt követi a zene (1,19), az audiovizuális terület (1,12) és az előadóművészetek (1 millió). A fotográfia és a dizájn területén dolgoznak legnagyobb arányban a szabadúszók (83% és 75%).
Azt, hogy a kulturális és kreatív vállalkozások jól alkalmazkodnak a kihívásokhoz, mutatja, hogy az európai átlagnál nagyobb hároméves túlélési arányuk (61,3% az átlagos 58%-hoz képest) és az ötéves is (48,3% – 44,6%).
A CCI szektor gazdasági súlyát mutatja az is, hogy 2017-ben az EU 28,1 milliárd euró értékben exportált kulturális javakat, ez 8,6 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet.
A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5%-ról 2018-ra 10,8%-ra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54%-a) az önkormányzati finanszírozás. Egy 2018-as felmérésben a kulturális vállalkozók 46%-a mondta azt, hogy a szektor legnagyobb problémája az, hogy a terület nem kapja meg a megfelelő súlyt a kormányzati költségvetésekben.
Természetesen 2020 előtt sem volt problémáktól mentes a szektor. A tanulmány említi azt, hogy bár a digitalizáció terén kifejezetten innovatívak a kulturális vállalkozók, a globális platformokkal való viszonyukban komoly egyenlőtlenségek állnak fenn, ami nehezíti az alkotók megfelelő javadalmazását. A globálissá vált online terjesztés koncentrálódása néhány domináns – és jellemzően nem európai – cég kezében akár az európai kulturális termékek láthatóságát is fenyegetheti.
2020: 31%-os visszaesés, hosszú távú hatások
A kulturális és kreatív szektor COVID-19 járvány által leginkább sújtott iparág, az éves összesített forgalom a becslések szerint 31%-kal esett vissza, és kb. 200 milliárd euró bevételtől esett el a szektor. Csak a légi közlekedés esett vissza ugyanilyen mértékben, még a turizmus (27%), a fogyasztói elektronikus cikkek (26%) és az autógyártás (25%) forgalma sem csökkent ilyen mértékben.
A szektoron belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90%-os a visszaesés), ezután jön a zene (76%) és a vizuális művészetek (38%). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9%).
Fontos, hogy a különböző szektorok közötti kölcsönhatások is érzékenyen érintették a CCI szektort. Így 2020 előtt a turizmus 40%-a kulturális turizmus volt, így az Európán kívülről érkező utasok számának radikális csökkenése a CCI szektorra is hatott.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem pusztán az elmaradt színházi és mozielőadások, koncertek, bezárt múzeumok, leállt forgatások stb. miatti közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak, hanem több különböző, hosszú távú hatás akadályozza majd a gyors kilábalást.
Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Továbbá az egészségügyi előírások betartása megnöveli a költségeket; erre egy konkrét példa, hogy az audiovizuális területen az első lezárások feloldása után a gyártási költségek 10-30%-kal emelkedtek meg. Csökkenhet a beruházási, támogatási kedv ésa kultúrára fordított közpénzek mértéke is.
Mindezek ráadásul azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba és a kockázatos tevékenységekbe fektetni, aminek az új, feltörekvő tehetségek láthatják a kárát leginkább, ami pedig az egész szektor versenyképességére kihat. További súlyos probléma a munkaerő elvándorlása – beleértve azokat a kulturális dolgozókat, akik a járvány idejére kerestek maguknak más munkát, de aztán maradnak az új területen.
Közép-Kelet-Európa: a legnagyobb növekedés után a legnagyobb visszaesés
A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Megjegyzik, hogy miközben az öt legnagyobb piac, vagyis Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69%-áért, aközben a legmagasabb növekedést éppen a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44% között.Ennek az egyik oka az, hogy itt a CCI szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10%-át adja, szemben az összeurópai 4%-kal.
A tanulmány megjegyzi, hogy a régió több országában tovább nehezítette az iparági szereplők dolgát, hogy a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket.
A talpra állás három nagy kihívása
A tanulmány szerint a talpra álláshoz három nagy kihívást kell megoldania az európai kulturális és kreatív szektornak, a különböző szintű politikai döntéshozók segítségével.
Az első a finanszírozás. Az EY szakértői itt a következő javaslatokat teszik: a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (az EU-s szinten pl. 2%-ot) fordítsák a CCI szektorra; hitelgaranciával segítsék, hogy a cégek megfelelő mennyiségű hitelhez juthassanak; támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését (beleértve a digitális területet is); támogassák az országok és a szektorok közötti együttműködéseket; dolgozzanak ki szektorspecifikus biztosítási formákat, amik a korlátozások rövid és hosszú távú hatásait enyhítik; a különböző szintű munkaerő-támogatási programok kidolgozásában figyeljenek arra, hogy azok a CCI szektor sajátos foglalkoztatási formáira, struktúráira is alkalmazhatók legyenek.
A második a megerősítés. Ezen az EY szakértői elsősorban egy olyan jogi környezet kialakítását értik, amiben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. Ez a következőket jelenti: a szerzői jogi irányelv gyors és hatékony bevezetése; a szellemi tulajdon hatékony védelme; az európai alkotások láthatóságának biztosítása az online környezetben; a szektorra jellemző sajátos üzleti modelleknek kedvező szabályozás; annak biztosítása, hogy az Európán kívüli szereplők (platformok) is betartják az európai szabályozás. A tanulmány javasolja azt, hogy a művészeti képzéseknek legyenek kötelező részei a vállalkozási, jogi ismeretek és a fenntartható menedzsment oktatása.
Végül a harmadik kiíhvás az, hogy a CCI szektorban dolgozó milliók „összesített erejét a társadalmi, környezeti változások szolgálatába állítsuk”. Vagyis az európai szintű zöld programokat igen hatásosan tudná segíteni a kultúra; a szektorközi együttműködések a CCI szektor fenntarthatóságához járulhatnak hozzá. Összességében az alulról jövő kulturális kezdeményezések a fenntartható, befogadó, sokszínű, demokratikus és együttműködésre építő Európa fontos alakítói.
Megjegyzések:
- A tanulmány a CCI szektorba a következő iparágakat érti be az UNESCO meghatározása alapján: reklám, építészet, audiovizuális művészetek, könyv, zene, sajtó, előadóművészetek, rádió, videojáték, vizuális művészetek. Ezért nem számították be az adatokba az olyan, szintén kreatívnak mondható iparágakat, mint az ékszertervezés, divat, ipari formatervezés, gasztronómia és luxuscikkek.
- Európa alatt a tanulmány az Európai Uniót és Nagy-Britanniát érti.
- A tanulmány számos, a különböző területeket összefogó nagy iparági szervezet adatai és szakértői interjúk alapján készült.
Categories: Hírek
Leave a Reply