Az Artisjus 2020-ban összesen 9 milliárd 373 millió forint jogdíjat osztott fel a szerzőknek és a jogutódoknak. Ennek a korábbi évekhez hasonlóan kb. fele (50,6%) jutott magyar zeneművek, dalok szerzőinek. A felosztott jogdíj kb. 1%-kal magasabb is a 2019-es összegnél, azonban a jogkezelő 2020-as bevételei már 17,7%-kal csökkentek az előző évihez képest – ez a visszaesés a 2021-es kifizetéseken fogja majd éreztetni a hatását.
Ez a visszaesés nagyon különböző változások eredménye. A nyilvános előadás utáni jogdíjak összege 32,4%-kal csökkent; ezen belül az élőzenei jogdíj 54,1%-ot, a gépzenei 26,6%-ot esett vissza. Utóbbiban nagyon különböző szektorok szerepelnek, hiszen nagyon sokféle helyen szólhat háttérzene. A kereskedelmi szálláshelyek hatalmas visszaesést szenvedtek el; a vendéglátóhelyek szintén jelentős, de ennél kisebb visszaesést; a kiskereskedelmi forgalom viszont megtartotta a 2019-es szintet.
Fontos megjegyezni, hogy mindezek egyelőre előzetes bevételi adatok – hiteles, auditált számok majd májusban fognak rendelkezésre állni.
2020 előtt a zeneipar egyik legfőbb, hosszú távú trendje közismerten az volt, hogy a bevételek egyre inkább az élőzene felé tolódtak el. Ebből a színpadra nem álló dalszerzők kisebb mértékben részesültek, mint az előadók vagy a háttérben dolgozó szakemberek (pl. menedzsmentek) jó része – noha persze egy koncerten elhangzó dalok szerzőinek jár a jogdíj. Az, hogy a bevételeiket tekintve az élőzene mellett még sok minden más forrásra támaszkodhattak, 2020-ban váratlanul szerencsésnek bizonyult a háttérben maradó hazai szerzők számára; azok számára pedig, akik egyszerre szerzők és előadók, megnőtt a jogdíj jelentősége a bevételek között. A 2020-as, az egész zeneiparra – és általában a kulturális és kreatív szektorra – nézve katasztrofális válság így, a még 2019-es normál évben beszedett jogdíjak felosztása miatt, kicsit kevésbé érintette a szerzői jogdíjat. A 2021-es évben azonban ez a hatás a dalszerzői jogdíjakat is eléri.
1206 dalszerzőnek havi 50 ezer fölötti jogdíj
2020-ban összesen 15 468 dalszerző kapott a zenéje után valamilyen mértékű jogdíjat. Nem változott viszont lényegesen azok száma, akik havonta legalább bruttó 50 ezer forintot kerestek dalszerzői tevékenységükkel; a jogdíjpiramis felső részén inkább kisebb átrendeződést láthatunk. Főként azok száma nő, akik a piramis alján találhatók – ami természetes, hiszen az új belépők túlnyomó többsége aligha fog rögtön annyi jogdíjat kapni, mint akinek évtizedes, slágerekkel teli életműve van. A piramis aljának szélesdéséhez az is hozzájárul, hogy a felosztás egyre pontosabb, a technológiai fejlesztéseknek hála egyre több elhangzást lehet beazonosítani, köztük a ritkán elhangzó műveket is.
Jelentősen nőtt az új regisztrált szerzők és művek száma
2020-ban jelentős változás volt még az, hogy a korábbi évek nagyjából egyenletes szintje vagy fokozatos, enyhe emelkedése után jelentősen megugrott mind az Artisjusnál regisztrált új szerzők száma, mind a bejelentett zeneművek mennyisége.
1619 új szerző regisztrált az Artisjusnál, ami kb. 8%-kal több az előző évinél. Több mint a felük 30 év alatti (ez már 2019-ben is így volt, de 2018-ban még alacsonyabb volt az arány), és ami meglepő lehet: 186 új szerző 20 év alatti, vagyis az összes regisztrált több mint 11%-a. A legfiatalabb belépők száma 2018-ban mindössze 53 volt, vagyis két és fél év alatt három és félszeresére nőtt.
Az új regisztrációk megugrását több tényező is elősegíthette. Az Artisjus 2020-ban lehetővé tette, hogy teljes mértékben online, az ügyfélkapu segítségével regisztráljanak a szerzők. Az egyéb bevételi források elapadásával valószínűleg a korábban inkább másból élő szerző-előadók számára megnőtt a jogdíj jelentősége, és az is feltehető, hogy most lett idejük az „adminisztráció” elvégzésére.
Szintén megugrott az Artisjusnál regisztrált új szerzemények száma. A 2015-ös nagyobb növekedés óta stabilan évi 16-18 ezer zeneszámot jelentettek be a szerzők, 2020-ban viszont 23 155 zeneművet regisztráltak, ami a 2019-eshez képest 34%-os emelkedés. Ennek 58%-ánál 2020-at adták meg az alkotás évének is; az alkotási kedvet feltehetően megdobta a kijárási korlátozások miatt a zenélésre fordítható idő növekedése, és vannak, akik terápiás célból (is) írnak dalokat. A korábban született, de 2020-ban regisztrált dalok száma is hasonló mértékben nőtt meg.
A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az élen továbbra is a pop (a művek 19%-ánál adták ezt meg), a rock/metal (16%) és az elektronikus zene (12%) áll, és évek óta magas (12%) a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok száma (azóta, hogy a korábbi „klasszikus” leírás kibővült az instrumentális zenével). Itt egy komoly változást láthatunk: a korábbi évekhez képest megkétszereződött a világzene / folk műfajba besorolt dalok száma, így már az összes szerzemény közül ez a kategória 8%-ot képvisel.
Szerzői együttműködések
A korábbi hasonló éves összefoglalókban is megnéztük, hogy a legsikeresebb dalokon átlagban hány szerző dolgozik. Míg a nemzetközi trend az, hogy egy-egy slágernek egyre több a szerzője, nálunk ez még mindig nem jelent meg. A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dalra átlagban 3,5 szerző jutott (egy olyan dal volt, aminek 1, és egy olyan, aminek 7 szerzője van). Ez megegyezik a 2018-as hasonló átlaggal, és magasabb a 2019-esnél (2,8). Ez azt jelenti, hogy a kijárási korlátozások nem vetették vissza a közös alkotás iránti kedvet. Feltehetően több volt ebből most az online együttműködés, bár a zenei sajtóban számos történetet olvashatunk zenekarokról, amelyek megvárták a nyarat, és akkor intenzív együttlét során alkották meg új albumuk dalait.
Leave a Reply